Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-06-16 / 8. szám

K s 2010/8. szám Kiállításajánló - Petőfi Irodalmi Múzeum „Egyszer volt, Hol nem volt...” 150 éve született Benedek Elek „És itt, akkor megtörtént a csoda. A gondterhelt, lét­alapjukban megrendített, keserűséggel és aggodalom­mal teli emberek fölfigyeltek a mese hangjára. Észrevet­ték azt, amit Apám mindig tudott, hogy a mese tiszta, le­szűrt, teljes és tökéletes igaz­ság. Az az igazság, amelyet megtámadni és elferdíteni nem lehet. Az az igazság, amely mindnyájunkat egye­sít, ha fel tudunk emelkedni hozzá.” (Benedek Marcell: Naplómat olvasom - részlet) Az elmúlt évben, a magyar gyer­mekirodalom egyik megalapítójá­ra, Benedek Elek (1859-1929) mesegyűjtőre meseíróra, ifjúsági és szépíróra emlékezve, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítást ren­dezett. A kiállítás első termében Be­nedek Elek életútjával, munkássá­gával ismerkedhet a látogató. A mesék, mondák balladák földjén, Erdővidék kis székely falvacská- jában, Kisbaconban született, itt kezdi el elemi tanulmányait. Régi fotók örökítik meg a szülőhely, a „fészekrakás” helyszínét, az egyre növekedő, hat gyerekes családot. 1921-ben tér végleg haza szülőfa­lujába, ahol a fotók tanúsága sze­rint, Elek apó kúriájának családi asztalánál akár harmincán elfér­nek. Itt éri a halál és itt temetik el feleségével együtt, egy napon. Életműve, a magyar és a vi­lágirodalom meséinek kincseshá- zát tárja fel. Gyermek és felnőtt olvasóit egyaránt elbűvöli meséi­vel, jelentős magyarjainkról, mondavilágunkról szóló írásaival. Legjelentősebb alkotása - a több mint száz év alatt is számos ki­adásban megjelent - öt kötetes Magyar mese- és mondavilág (1894-96). Új mese fajtát alakít ki, saját gyermekeinek mesél: Apa mesél, Történetek a gyer­mekszobából. Több műfajban is kipróbálja magát. ír leányregé­nyeket, fordít és válogat a világ- irodalom kincseiből, megjelenik kortársai körében nagy visszhan­got kiváltó műve, a Testamentum és hat levél. Irodalmi végrendelet­ében intelmeket, erkölcsi tanítá­sokat, polgárerényt, haza és mun­ka eszményét hagyja gyermekei­re. A meseíró mellett megismer­jük az újságírót és szerkesztőt, az irodalomszervezőt. Lapozhat az érdeklődő Benedek Elek versei­ből és levelezéséből összeállított válogatásban. Korszakalkotó pe­dagógiai tevékenysége is, folyó­iratot, tankönyveket szerkeszt a nevelőknek, gyerekeknek és a népiskolák számára olvasóköny­veket állít össze. Egy székely kapun keresztül jutunk Elek apó szerkesztőségé­be. Újságírói pályájának legjelen­tősebb része a gyermeklapok megjelenéséhez fűződik. 1889- ben gyermeklapot indít Pósa La­jossal, Az Én Újságom címmel. Két év múlva, a Jó Pajtást szer­keszti Sebők Zsigmonddal. Vé­gül, 1923-tól átveszi a Cimbora újság szerkesztését. Az egyetlen magyar nyelvű gyermeklap élet­ben tartásáért, fennmaradásáért, élete végéig küzd. Az újság híres levelező rovata a kiállítás ideje alatt működik, a beérkező leve­lekre a válasz a PIM honlapján ta­lálhatók. Aki mesét szeretne olvasni vagy hallgatni, őt váija a mese­szoba. Elek apó meséi által ihle­tett régi és kortárs illusztrációk­ban, textil-szobrokban, kollázs­ban gyönyörködhetnek gyerekek és felnőttek egyaránt. Meseala­kok lépnek ki mindenhonnan, a könyvlapokról, a szekrények fi­ókjaiból, a ládák tetejéről. A kiállítás megtekinthető: 1053 Károlyi Mihály u.16. Nyitva tartás: 2010. szeptember 1. Ezen a napon történt 1867. június 19. Habsburg Miksa kivégzése 1864 óta ő Mexikó császára. Ural­mát egyedül a francia katonai ha­talom támogatja. Az USA a franci­ákat az ország elhagyásra készte­ti. A magára maradt Miksa császár sorsa megpecsételődik. 1874. június 24. Fogaskerekű vezet a Sváb-hegyre Példa nélküli gyorsasággal, mind­össze két hónap alatt készül el a sínek lefektetésétől a 2,8 km hosz- szúságú vasúti pálya. Június 24- én adják át ünnepélyes keretek között a Sváb-hegyre kirándulók és nyaralók örömére a fogaskere­kű vasutat. 1889. június 27. A főváros első állandó cirkusza Wuff Ede külföldi cirkuszigazgató építi és nyitja meg a későbbi Fővá­rosi Nagycirkuszt a pesti Városli­getben. A cirkusz az Állatkert terü­letén állt, ezért csak állatkerti belé­pővel közelíthették meg. Az 1949- ben államosított cirkusz 1966-ig működik. A helyén 1971-ben emelnek új cirkuszépületet. 1914. június 28. Gavrilo Princip meggyilkolja az osztrák-magyar trónörököst Gavrilo Princip két lövése kioltja Ferenc Ferdinánd főherceg és fe­lesége életét Szarajevóban. A tet­test a helyszínen letartóztatják. A 19 éves szerb diák merényletét az Osztrák-Magyar Monarchiától el­szenvedett súlyos elnyomással in­dokolja. 1971. június 30. A Szojuz-11 űrhajó legénységének tragikus halála Az 1971. június 6-án fellőtt űrhajó három űrhajósa három hétig dol­gozik a Szaljut-1 űrállomáson. A visszatéréskor műszaki hiba lép fel: megszökik a levegő a kabinból, s ez mindhármuk halálához vezet. A kutatási anyag viszont kár nélkül Földet ér. Június 19. Múzeumok éjszakája Magyarországon 2003-tól, Szent Iván napja, az év leghosszabb napja közelében rendezik meg a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programot. A nap érdekessége, hogy ezen a napon, egy jegy meg­váltásával több múzeum látogatható egész éjszakán keresztül. A kiállítások mellett számos egyéb rendez­vény - ének, zene, tánc, színielőadás - is gazdagítja a kínálatot. Június 23 Olimpiai Nap Párizsban, 1894. június 23-án, Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére elhatározzák az olimpiai játékok felújí­tását, az olimpia eszme újjáélesztését. 1987 óta emlékezünk a napra. Június 27. A Cukorbetegek Világnapja 1991. június 27-én rendezték meg először a napot, felhívva a figyelmet arra, hogy e betegségben Magyarországon a lakosság 5-10 %-a érintett valamilyen mértékben. Míg régen a cukorbetegek életét elsősorban a heveny szövőd­mények veszélyeztették, ma - elsősorban a 2-es típusú diabéteszeket - az idült kis-és nagy érszövődmónyek. A be­tegség nagyobb mértékű veszélyeztetettséget jelent, mint a dohányzás. Június utolsó hétvégéje A Magyar Szabadság Napja - Budapesti Búcsú Az 1990. március 10-i moszkvai egyezmény szerint, 1991. június 30-a a szovjet csapatok kivonulásának befejezé­se. Az utolsó szovjet katonavonat 1991. június 16-án, az utolsó szovjet katona, Silov altábornagy június 19-én hagy­ja el az országot. Ennek emlékére rendezik meg az egész napos ünnepséget, a Budapesti Búcsút.

Next

/
Thumbnails
Contents