Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-06-16 / 8. szám
2010/8. szám Hl|lTJEItfE¥M^HlEILAY.TrfOlRírJElf|IE<T 19 BUDA KATALIN ROVATA Carl Lutz, az embermentő Carl Lutz svájci al- konzul 1942. január elején érkezett feleségével Budapestre. A fővárosban semmi sem árulkodott arról, hogy háború lenne. A diplomatának annyira megtetszik a magyar főváros, hogy nyomban elindul fényképezőgépével a hó fedte szobrokat, hidakat és a kávéházakban lüktető élet pillanatait megörökíteni. A fotózás egyúttal kellemes felüdülést, feltöltődést jelent számára. Nem sejti, később mUyen embert próbáló feladatok várnak rá. Carl Lutznál alkalmasabb embert aligha találhatott volna a svájci külügyminisztérium a Magyarországgal hadban álló államok és polgárok budapesti képviseletére. Az USA, Anglia és Németország diplomatái közül többen ismerték és nagyra becsülték korábbi tevékenységét. Ugyanis Carl Lutz előzőleg Palesztina érdek- képviseletét látta el. Budapesten, a Szabadság téren lévő amerikai követség épületében rendezi be hivatalát. Az épületre Svájci Követség Védőhatalmi Osztálya feliratú tábla kerül. Tíz állam polgárainak érdekeit képviseli. 1944. márciusáig gondtalanul folyik az élet. Ám március 19-én Németország lerohanja Magyarországot, s ezzel a zsidó lakosú polgárok, akik viszonylag biztonságban érzik magukat, kiszolgáltatokká válnak. Elrendelik a sárga csillag viselését, és az úgy nevezett zsidó házakba való összekpltöztetést. Carl Lutz mindezzel akkor szembesül, amikor másnap irodája előtt több ezren védelemért esedeznek. Eichmann megkezdi a vidékiek deportálását, ezért a rászorulók száma napról napra nő. Nagy fájdalmára a magyar állampolgárságú zsidó lakosokat diplomáciai úton nem veheti védelÁrpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8.Tel./fax.: 322-4117 Június 27. (vasárnap) Szent László király ünnepe. Délután 17.30 órakor a marosszentgyörgyiek- marosvásárhelyiek kórushangversenye lesz a templomunkban. Június 29. (kedd) Szent Péter és Szent Pál apostol ünnepe. Július 2. (péntek) Sarlós Boldogasszony ünnepe. Július 4. (vasárnap) Péter-fillérek gyűjtése a templomokban. Állandó programjaink Minden hó első vasárnapján, 11 órakor a szentmisét az egész egyházközségért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Szentóra minden hónap első péntekén a 18 órai szentmise után. Litániák: minden szombaton és vasárnap 17.40 órakor. Kórházi szentmise: minden hónap második péntekén 14 órától a Szövetség utca 14. szám I. épület, II. emeleti főorvosi előcsarnokában. Miserend: Vasárnap reggel fél 8,9 és 11 órakor, valamint este 18 órakor. A nyári hónapokban június 7-től augusztus 27-ig hétfötől-péntekig csak naponta egyszer, este 18 órakor lesz szentmise! Augusztus 30-tól (hétfőtől) fog visszaállni a szokásos miserend! A nyári iskolai szünetben vasárnap elmarad a 9 órai, úgynevezett diákmise! mébe. Az ő megbízatása az ellenséges országok, így többek között az USA, Anglia, Palesztina állampolgárainak érdekképviseletére teljed ki. Állandóan az foglalkoztatja, hogyan lehetne védelmet biztosítani a zsidó lakosság számára. Az a terv érlelődik meg benne, hogy védelembe veszi azokat a zsidó lakosokat, akik Palesztinába szándékoznak kivándorolni. Palesztina a II. világháború kitörésekor még Anglia mandátuma alatt áll, így illeszkedik terve az idegenérdekek képviseletére, védelmére. Ezt a szándékát előteijeszteti a magyar külügyminiszternek és a német követnek. Hosszas várakozás után hozzájárulnak 5000 „egység” védelem alá helyezéséről, ezt ő úgy értelmezi, hogy ez 50 ezer személyre vonatkozik. Carl Lutz ezért 50 ezer védlevelet állíttat ki. Sikerül a kormánynál elérnie, hogy a védlevéllel rendelkezők, ú.n. védett házakba költözzenek, melyekre felkerül a védettséget tanúsító tábla. Ennek a célnak az Új Lipótvárosi épületek felelnek meg. A belügyminiszter elrendeli a többi fővárosi zsidó lakos VII. kerületi gettóba gyűjtését. 70 ezer embert zsúfolnak az addig kb. 20 ezer lakosú területre. Hamarosan újabb ezreknek lett szüksége életmentő igazolványra. A szükség nagyúr, és ezért rengeteg hamis útlevél készül. A magyar hatóság ezt hamarosan észreveszi, és kilátásba helyezi minden zsidó őrizetbe vételét. Carl Lutz e lépés ellen tiltakozik, s hogy mentse a helyzetet, azt a segítséget ajánlja fel a hatóságnak, hogy ő maga nézi át az útleveleket. A túlzsúfolttá vált védett házak lakóit az utcára, parkokba tereli a hatóság, és ott ellenőrzi az útleveleket. Több száz útlevél tulajdonosát e közben az óbudai téglagyárba hurcolják, arra várva, hogy innen gyalogmenetben a német határhoz vigyék. A fagyos hidegben Carl Lutz és felesége több órát áll a téglagyárban, miközben a védlevelek kiválogatását végzik. A diplomata számára élete során ez volt a volt számomra ennek a kiválogatásnak a kényszerű végrehajtása”. Mindeközben dúl a háború, a front egyre közelebb ér, Budapest hadszíntérré válik. A nyilas kormány azt követeli Carl Lutztól, hogy hagyja el a fővárost, de ő ezt megtagadja. Tudatában van annak, hogy addig nem támadják a védett házakat, míg ő itt tartózkodik. Mindaddig marad, amíg szükséges. Amikor a szovjet hadsereg felszabadítja a gettót, Carl Lutz embermentő munkája véget ér. A Talmud szerint „Aki egyetEmlékmű a Carl Lutz parkban len embert is megment, mintha az egész világot mentené meg”. Ő annyi embert ment meg, mint égen a csillag. Emlékét Szabó Tamás szoborkompozíciója őrzi. Szent László napi koncert Június 27-én, vasárnap 17.30-kor ünnepi Szent László napi koncertet ad a Soli Deo Glória- Szent Cecília-Laudate Dominum egyesített vegyeskar, Hajdó Károly és Simon Kinga vezényletével a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet templomban. A vegyeskar tagjai Marosszentgyörgy és Marosvásárhely nemzetközileg elismert kórusaiban énekelnek. Műsorukon egyházi és világi énekek egyaránt szerepelnek. A hangverseny ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak! legfájdalmasabb feladat. Soha sem tudta elfelejtem a rengeteg embert, akik katonás sorban állva, az éhségtől, a hidegtől, a félelemtől kimerülve nyújtják felé a védleveleket. "Lelki kín