Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-05-27 / 7. szám
\wmmmmömtN rniÁnH ffirucoT Kiállításajánló - Néprajzi Múzeum (M)ilyenek a finnek?- magyar szemmel „Rokonaink, illik róluk valamit tudni, érdemes is odafigyelni rájuk, van mit tanulni tőlük”. Milyen sztereotípiák élnek bennünk, magyarokban a finnekkel kapcsolatban, milyen a finn-képünk? Tudjuk-e hogy a Molotov- koktélt eredetileg a finnek fejlesztették ki, a rájuk bombát szóró oroszok ellen? Tudjuk-e mi a mökki? A kiállítás, a földrajzilag távol fekvő, ám nyelvében rokon népet hozza közelebb a látogatóhoz. A finn nemzeti kultúra változatosságáról kíván szólni, a hagyomány és modem művészet néhány mozzanatát villantja fel. Hogyan lehet a tradíciót modernizálni - a „finn csoda” e kettősségben rejlik. A tárlat tematikus termek sorából áll: ■ Erdőből a városba (erdő, szauna, mökki, finn építészet) ■ A Kalevalától a finn métáiig ■ A hótalptól az autóversenyzésig (az erdei sportoktól a legfejlettebb technikai sportokig) ■ A gumicsizmától a Nokiáig ■ A finn népviselettől a Marimekkóig ■ A kéregedénytől a finn designig. A kultúra, a sport, a mozgás, közlekedés, természethez való viszony, a lakókörnyezet változásait, népművészeti és mai tárgyak segítségével követhetjük nyomon. Sokat megtudhatunk tárgykultúrájukról, és ezáltal közelebb jutunk a finn emberek képzeletvilágához, történelméhez és mindennapjaihoz is. Foglalkozik a tárlat a finnugor rokonság, a Kelet és Nyugat közötti helyzet, a kisebbségekhez való viszony, az agrártársadalomból ipari társadalomba való átmenet kérdéseivel. A finnugor rokonságot igazolni látszó ősi halászat eszközeinek közös elemeiből ízelítőt kapunk, ugyanúgy, mint nyelvrokonságunk alapjaiból. Bemutatják a finnországi kisebbségek helyzetét, láthatunk hitelesen berendezett szaunát, fegyvereket, használati tárgyakat, és mobilgyűjteményt is. A tárgyak mellett felsorakoznak a finn kultúra alkotásai, elsősorban a Kalevala. A finn irodalmi mű magyar fordítóval, az eposz itthoni előadásainak színházi plakátjaival ugyanúgy megismerkedhetünk, mint a finn kultúra magyar ápolóival, Jankó Jánostól Rácz Istvánig. Bepillanthatunk a modem finn építészetbe, a népviseletből táplálkozó kortárs divatba és csodálhatjuk a finn desig letisztult formáit. Izgalmas képeket láthatunk a finn sportkultúrából, sportsikerekből, az 1952-es olimpiáról. A kiállítás 2010. november 28-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban. Június 3-a és 6-a között Ünnepi könyvhét Supka Géza, a jeles publicista 1927-ben javasolja, hogy minden évben, a magyar írók és az irodalom támogatására „könyvnap rendeztessék”. Elképzelése 1929-ben válik valóra. Azóta rendezik meg a könyvnapokat, ekkorra időzítve számos könyv megjelenését. 2010-ben, közel 250 könyves cég árusba kiadványait. Az esemény központi színhelye Budapest egyik legszebb tere, a Vörösmarty tér. Június első vasárnapja Pedagógus Nap „Tanár az én apám. Ha jár a vidéki városban, gyermekek köszöntik ősz fejét, kicsinyek és nagyok, régi tanítványok, elmúlt életükre emlékezve, lassan leveszik kalapjukat. Mint az alvajárók, kik másfelé néznek” (Kosztolányi Dezső) A minisztertanács 1951-ben hozott rendelete június első vasárnapját Pedagógus Napnak nyilvánítja. Ezzel a nappal a pedagógusok munkájának társadalmi elismerésére, akarja irányítani a figyelmet. Megünneplésére először 1952-ben került sor, ekkor adják át a kitüntetéseket az ország legjobb oktatóinak és köszöntik a gyermekek tanáraikat. Június 8. Az óceánok Világnapja Az 1992 óta megtartott Óceánok Világnapja felhívja a figyelmet arra, hogy óvjuk meg bolygónk, több mint 70 %-át kitevő világtengert. A globális felmelegedés erősen veszélyezteti környezetünket, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága. A káros folyamatokat, például a környezetszennyezés visszaszorításával tudjuk megfordítani. Június 16. A Független Magyarország Napja Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maiéter Pál, Szilágyi József, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére nyilvánították ünneppé e napot. 1989. június 16-án mintegy negyedmillió ember részvételével lezajlott gyászünnepség és újratemetés lett a Kádár-rendszer összeomlásának szimbóluma. 2010/7. szám Ezen a napon történt 1976. június 4. Színészkirály halála és halhatatlansága Máig kétséges, hogy Latinovits Zoltán idegei a meg nem értettség miatt mondták fel a szolgálatot, vagy baleset következtében halt meg. Kiemelkedő filmszerepei: Isten hozta őrnagy úr, és a Szindbád. Az igazságkeresés, az igényesség, a megszállottság érződik versmondásán, színpadi rendezésén. Posztumusz Kos- suth-díjjal 1990-ben tüntetik ki. Összegyűjtött írásait az Emlékszem a repülés boldogságára címen jelent meg. 1473. június 5. Az első hazai nyomtatott könyv Ezen a napon nyomtatta ki Hess András Budán a Chronica Hungarorumot. A mű szerzője a magyarok történetét 1473-ig mutatja be. A Budai Krónika példányszáma a korabeli gyakorlat alapján 240 lehetett. Jelenleg 10 példány holléte ismeretes, ezek közül csak 2 van Magyarországon. 1845. június 8. Megkezdődik a Tisza-szabályozása A 19. század első felében Magyar- ország területének 13%-át rendszeresen elöntik a szabályozatlan folyók. A Tisza szabályozása Vásárhelyi Pál tervei alapján indul el. A munkálatokat Széchenyi István gróf, mint a Helytartótanács Közlekedési Bizottmányának elnöke irányítja. A Szegedet romba döntő 1879. évi nagy árvíz tanulságai alapján medermélyítéssel és védőtöltések erősítésével zárul a Ti- sza-szabályozás. 1931. június 13. Az első szabadtéri játékok A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadása 1931. június 13-án volt. Ekkor adják elő Vojnovich Géza Magyar Passió című művét, s díszletül maga a Dóm és annak homlokzata szolgál. Hivatalosan két évvel később Az ember tragédiája előadásával nyílik meg. Ettől kezdve évente rendeznek előadásokat. A sikersorozatot a II. világháború megszakítja. 1959-től ismét a nyár kiemelkedő kulturális eseménye.
