Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-04-20 / 5. szám

16 mrarftiurafl__________________ 2010/5. szám Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8.TelVfax.: 322-4117 Május 1. szombat: Szent József a munkás ünnep­napja. 18 órakor szentmise után szentóra és litánia. Május 8. szombat: 10,30 órakor Mindszenty- emlékmise az Esztergomi Bazilikában. 19 órakor a templomunkban Vándor-kórus hangversenye. Má­jus 16. vasárnap: Urunk mennybemenetelének ün­nepe. 11 órakor orgonás ünnepi szentmise, templo­munk felszentelésének 109. évfordulója alkalmá­ból. Május 17. hétfő: 18 órakor szentmise Bertók Ferenc, volt plébános atya halálának 14. évforduló­ja alkalmából. Május 23. pünkösdvasárnap. Ün­nepi miserend: 7.30, 9, 11 és 18 órakor. Május 24. pünkösdhétfő. Szentmise 7.30 és 18 órakor, litánia 17,40-kor. Majális Máriareme- tén. Május 30. szentháromság vasárnapja. Ed­dig a napig végezhető el a kötelező húsvéti szent­gyónás! 9 órakor TE DEUM. i . Májusban minden szombaton és vasárnap 17,40- kor litániát mondunk. Hétfötől-péntekig pedig a 18 órai szentmise után lesz a litánia. Állandó programjaink Minden hó első vasárnapján, 11 órakor a szentmi­sét az egész egyházközségért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Szentóra minden hónap első péntekén a 18 órai szentmise után. Irodai szolgálat a plébánián Szerdán és pénteken délután 3-tól 6 óráig, kedden és csütörtökön délelőtt 9-től 12 óráig. Hétfőn és csütörtökön délután 3-tól 6 óráig csak saját urna- temetői ügyintézés van! Plébániánk telefon és fax­száma: 322-4117. Isten szép világa Megérkezett a várva várt szépséges ta­vasz. Lelkünket ál­dott, boldogító öröm járja át. A termé­szet örök rendjében visszavonhatatlanul a megújulásé a kö­vetkező szó. Jóságos Istenünk alkotá­sa a természet csodálatos világa. Tökéletes szép­sége úgy hat ránk, mint egy gyönyörű szimfónia. Ezt a harmóniát bántóan zavarja meg az ember, amikor felelőtlenül ron­gálja természeti környe­zetét, amikor nem simul bele annak szépségébe, örök rendjének tökéle­tességébe. Mindannyian örömre vágyunk, de megfeled­kezünk arról, hogy az öröm forrása jóságos Mennyei Atyánk. Akkor részesülünk az öröm ajándékában, ha beleil­leszkedünk abba a töké­letes harmóniába, rend­be, amelynek törvényeit Isten rejtette bele a te­remtett világba. Ha el­fogadnánk ezt az Isten­től forrásozó rendet és felelősséget éreznénk érte, megváltozna körü­löttünk a világ. Adja az Űr, hogy a szépség, a jóság és a sze­mélyes felelősség erősö­désének eszközeivé vál­janak, és a minden szép­séget megteremtő Isten közelségébe emeljék lel­künket. dr. Szűcs Gizella « Szent Erzsébet Plébánia Görög Katolikus Egyházközség Az április havi naptárból Egyiptomi Mária szentasszony (+565) napja április 1-jén van. Tizenkét éves korában megszö­kött hazulról, 17 évi bűnös élet után 47 évig vezekelt. Egyes nagy böjti énekeink­ben is megemléke­zünk róla. Bár minden napnak van szentje sok esztendőben a nagy heti, és a húsvéti ünnepek miatt nem min­dig kerülnek említésre. Ezek alól kivétel Szent György nagyvértanú (+296-303 között). Élet- története elvész a legen­dák ködében. Gondol­junk csak arra, hogy a legismertebb ábrázolása: a lovon ülő szent ledöfi a sárkányt. Igaz, itt szim­bolikusan a sárkány az ördögöt testesíti meg, de alakja mesebeli. Egyes történészek kritikusan szemlélik a szent törté­netiségét, ezért a II. vati­káni zsinat törölte az egyházi naptárból. Meg­hagyta viszont annak le­hetőségét, hogy ahol erős a tisztelete, ott az megmaradjon. Szent György példá­ul Angliának a védszent- je, ezért történt az, hogy Lord Baden-Powell an­gol tábornok, a cserké­szet alapítója megtette a cserkészek védőszentjé­vé is. Sok cserkész kö­zösségben a napja körül tartják a cserkészavatá­sokat. (Nálunk általában pünkösdkor van.) Szent György napja is változó: a görög kato­likus naptárban április 23., míg a hazai római katolikus naptárban ápri­lis 24. A Szent György- nap nálunk egyházi ün­nep. E naphoz kötődik egyházunkban a búza­szentelés, templomunk­ban a szent liturgia után történik, vidéken kint a határban, s ott inkább bú­zamező szentelésről be­szélhetünk. (A szertartást gyakorlatilag átteszik va­sárnapra.) A római katoli­kus egyházban a búza­szentelés Márk napjához, 25-dikéhez kötődik. A Márk-nap ekkor szerepel naptárunkban is. A meg­szentelt búzaszálakat a hívek hazaviszik és sok­szor imakönyveikben el­helyezve őrzik, hisz meg­szentelt dolog. dr. Sasvári László Szent Márk napja - április 25. Szent Márk a négy evangélista egyike. Ale­xandria püspökeként vértanúságáig sok embert térít keresztény hitre. Relikviáit i.sz. után 828-ban velencei kereskedők városukba szállítják, ahol a nép élén, a dozse, ünnepélyesen fogadja. A bizánci patrónus, Theodor helyett Szent Márk védelme alá helyezik a Velencei köztár­saságot. A védőszent cserének vallási hatásán túl, politikai jelentősége is van. Bizánc kötelékéből kiszabadítja Velen­cét. Szent Márk jelképe, a szárnyas oroszlán, Velence szimbóluma lesz. Április 25-e napján, a búzaszentelés hagyománya, egészen a római korra nyúlik vissza. A keresztények körmene­tek alkalmával szentelik meg a vetést. A néphit a megszentelt búzaszálaknak kü­lönböző erőt tulajdonít. Ezért az asszo­nyok az imakönyvükbe préselik, a férfi­ak pedig egy-egy búzaszálat tűznek ka­lapjuk mellé * Szent Flórián napja május 7. A latin eredetű név, Florianus, jelentése virá­gos. Szent Flórián, a tűzoltók és a ké­ményseprők védőszentje, a legenda sze­rint már gyermekkorában megment egy égő házat a pusztulástól. A tűz és a vil­lámcsapástól elleni védelemként sok helyen a házak tűzfalára helyezik képét, szobrát. Római, katonatiszti egyenruhá­ban ábrázolják, amint egy csöbörből vi­zet önt egy égő házra. Régi népszokás szerint ezen a napon, sok helyütt a férfi­ak raknak tüzet. Egyes vidékeken ősi módszerrel csiholnak, vagy nem is gyújtanak tüzet. Tüzes-Flórián napján, a hiedelem szerint, babot, borsót nem jó ültetni, viszont kukoricát ajánlatos, mert bőtermő lesz. Szent Flórián a és kéményseprők venoszentjé iK JSSÍÉr

Next

/
Thumbnails
Contents