Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-01-20 / 1. szám

Két kerületrész, egy képviselő

Dr. Szabó Zoltán nevét bizonyosan a legtöbb erzsébetvárosi ismeri, mert Erzsébetváros és Józsefváros közös országgyűlési képviselőjeként ebben a ciklusban 4. alkalommal képviseli a kerületi ügyeket a parlamentben. Ezen kívül egyszer országos listáról jutott be az ország- gyűlésbe, és nem mellesleg, a kerület lakói támogatásukról biztosították akkor is, mikor polgármestert választottak 1998-ban. Rendkívül sokoldalú politikusként nagyon sok szakterületen dolgozott az elmúlt 20 évben, ám mi most arra a kértük, hogy a kerület országgyűlési képviselőjeként az előző év munkájáról számoljon be.- Az elmúlt évek munkája során módom volt megismerkedni Erzsébetváros eredményeivel és gondjaival egyaránt. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor, hogy tapasztalatokat ne csak munkám során szerezzek. Itt élek a VH. kerületben, ide járok piacra, vásárolni, fodrászhoz vagy akár kávéházba is, és sok barátom is itt él. Fogadóórát immár hagyományosan havonta két alkalommal tartok, ám mivel jelenlegi feladataim sokszor szólítanak külföldre, nem állandó időpontban; telefonos egyeztetés alapján gyakorlatilag bármikor a lakók rendelkezésére állok.- Milyen feladatot lát el külföldön?- Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe küldött, 14 országgyűlési képviselőből álló delegációt vezetem, és nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy immár harmadszor választottak meg a Közgyűlés alelnökévé. Maga a Közgyűlés csak negyedévente ülésezik, de bizottságai havonta legalább egyszer, olykor kétszer is. Mindez persze nem mehet választókerületi és parlamenti feladataim rovására, de feladataim ütemezésekor ehhez is igazodnom kell.- Az előbb szóba kerültek a fogadóórák. Miért keresik meg elsősorban a kerület képviselőjét?- Ez jó kérdés: nyilván azért, mert úgy gondolják, hogy problémájuk megoldásához a legköny- nyebben elérhető, de lehető legmagasabb „rangúnak vélt” illetékest keresik meg. Sokan nem is hiszik el, hogy az országgyűlési képviselő egymagában milyen

csekély hatáskörrel rendelkezik.- Pontosítsuk a kérdést, szóval milyen ügyekben keresik fel országgyűlési képviselőjüket a lakosok?- Azt még polgármesteri munkám során tapasztaltam, hogy helyi közérdekű ügyekkel a lakók inkább a kerület vezetését keresik meg. Ha mégis ilyen problémával találkozom, akkor azokkal próbálok érintkezésbe lépni, akiknek a téma a szakterületéhez tartozik, a megoldást ez esetben nekik kell megtalálniuk. Az egyéni gondok jelentős része lakással, nyugdíjjal, munkahellyel kapcsolatos. Bár a

személyes ügyek intézésére nincs hatásköröm, úgy tapasztaltam, hogy a jogszabályok a legtöbb problémás kérdésben eligazítást adnak, tudok tehát segíteni. Ha közbenjárásra van szükség, gyakran fordulok levélben az illetékes hivatalhoz. Ez legtöbb esetben a nyugdíj megállapításával, vagy a méltányossági nyugdíjjal kapcsolatos problémákra jelenthet megoldást. Magasabb nyugdíjat pusztán az én levelem hatására természetesen senkinek nem állapítanak meg, de kérésemre sürgősséggel vizsgálják ki az ügyfél panaszát. Az elmúlt évben nagyon sokan kerestek meg devizahitellel kapcsolatos ügyekben, ami mögött nyilván a pénzügyi válság miatti árfolyamingadozás húzódott meg. Fontos tudni, hogy a banknak nem érdeke, hogy árverezzen, tehát a hiteltörlesztési problémákkal kapcsolatban érdemes első lépésben a bankhoz fordulni segítségért. A lehető legrosszabb viszont, amit az adós

tehet, ha „majd csak lesz valahogy” alapon nem foglalkozik a tartozásával. Létrehoztuk a krízisalapot, és több olyan törvényt is elfogatunk, melyek nagyon sokaknak nyújthatnak segítséget hiteltartozásuk kapcsán. Kétségkívül nincs megoldás mindenre, de a legnehezebb helyzetben lévőknek tényleg érdemi segítséget tudtunk nyújtani. Amiben viszont csaknem teljesen tehetetlen egy képviselő, az a munkalehetőség kérdése. Nem tudok senkinek állásokat ajánlani, a munkahelyek többsége magánvállalkozásoknál van, a

közszférában pedig pályázat útján döntenek a legtöbb munkakör betöltéséről. Ha olyasmi jut a tudomásomra, ami több embert is érint, akkor elképzelhető hogy a Parlamentben szóvá teszem. Ez lehet interpelláció, képviselői kérdés, vagy törvénymódosítási indítvány. - Az előbb felsorolt több témát, melyben a lakosság részéről érkező problémák megoldása, illetve a megoldás megkeresése a feladata. Térjük át a közérdekű munkájára is néhány mondatban.- A képviselő számára annál fontosabb egy kérdés, minél több embert érint, illetve minél inkább érinti az ő választókerületében élőket. Elsődlegesnek a munkahelyek megtartását tartom. Ez ügyben tavaly a legfontosabb intézkedés a járulékok erőteljes csökkentése, és a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése volt. Ezzel jelentősen olcsóbb lett a munkaerő foglalkoztatása, tehát a válság kevésbé kényszeríti ki a létszámleépítést, és a válság csillapultával előbb fogja megérni majd létszámot bővíteni. Hasonlóképpen fontosak azok az intézkedések, amelyeket a kormány a válság idejére vezetett be a munkahelyek védelmében. Ilyen például a munkahelymegtartó támogatás, illetőleg a 4 nap munka, egy nap képzés projekt. A csökkenő kereslet miatti elbocsátásokat sok cégnél a munka olyan átszervezésével sikerült elkerülni, amelynek keretében a dolgozók az 5. munkanapon a munkaügyi hatóságok által szerevezett képzésen vesznek részt. Ennek költségeit aztán a központi költségvetés megtéríti a munkáltatónak. Ilyen programok kidolgozásában magam is részt vettem. Volt olyan törvényjavaslatom is, amelyet kifejezetten kerületi problémák megoldására nyújtottam be. Helyes követelés ugyanis, hogy a kerületi ingatlanok felújítása során őrizzük meg a kerület arculatát, ám ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy ez nem lehet akadálya az olyan, néhány nm-es, komfort nélküli lakások felszámolásának, ahol még az illemhely is a folyosón található. Nem lehet hagyni, hogy a XXI. században emberek ilyen körülmények között kényszerüljenek élni. Javaslatot nyújtottam be a Kulturális Örökségvédelmi Törvény módosítására, hogy vezessünk be egy olyan védelmi kategóriát, ami a jelenlegi műemléki védettségnél jóval szerényebb igényű. Gyakorlatilag a külső látványt védi, vagyis a városnegyed arculatát, a homlokzatot, a közterületi műtárgyakat, de az épületek belsejét és udvari szárnyát, amennyiben nincs építészeti, műemléki jelentőségük, nem. Vagyis továbbra is csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével lehetne homlokzatot elbontani, átalakítani, nyílászárókat cserélni, tetőt felújítani, más utcai lámpákat felszerelni és így tovább. Tudni kell, hogy műemléki védettség sok befektetőt elriaszt, mert a felújítás, és általában minden változtatás iszonyú adminisztrációval és költséggel jár, ez pedig konzerválja a lakók jelenlegi életkörülményeit. Sajnos eddig nem tárgyalta javaslatomat az érintett bizottság, de reményeim szerint sikerül meggyőzni a többséget arról, hogy ezek a változtatások szükségesek.

Az Európa Tanács az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot védő strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet. Nyitva áll minden olyan európai állam előtt, amely elfogadja alapértékeit és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. Jelenleg 47 tagországa van.

COUNCIL CONSEt OF EUROPE DE L'EURQPE