Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-09-09 / 12. szám
5e 2009/12. szám Tájékoztató a „krízisalapról” A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról A Kormány a 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet elfogadásával egy olyan újfajta, méltányossági alapon megítélhető támogatás bevezetéséről hozott döntést, amely támogatás lehetőséget nyújt a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklésére. A köznyelvben (és a sajtóban) „krízis alapként” emlegetett jogintézmény lényegében a fenti támogatás forrásául szolgáló, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) fejezeti költségvetésében e célra elkülönített költségvetési előirányzat maga. Az előirányzat speciális jellegű: abba - a Magyar Állam- kincstárnál 10032000-00285575-50000067 számon vezetett számlára történő átutalással - valamennyi, a nehéz helyzetbe került családokkal szolidáris magánszemély vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül befizetést teljesíthet. Fontos megemlíteni, hogy a krízis alapba - a zárszámadási szempontokra figyelemmel - a hozzájárulásokat csak 2009. november 15-éig lehet befizetni. Az alapba történő befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak (ebből eredően adózási szempontból közcélú adománynak) minősül, így utóbb a társasági adó, vagy a személyi jövedelemadó bevallásakor az alábbiak szerint jogosít kedvezményre. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók esetében a befizetés (kivéve, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításakor már levonta) az ösz- szevont adóalap adóját a befizetett összeg 30%-ának erejéig csökkenti azzal, hogy az érvényesíthető kedvezmény összesen legfeljebb 50 ezer forint lehet. Ez praktikusan annyit jelent, hogy - ha az adózó a 2009-es adóévben csak erre a célra ajánlott fel közcélú adományt - a maximálisan visszaigényelhető kedvezmény érvényesítéséhez 166 665 forintot kell befizetni. A társasági adóról szóló törvény szerint adózó szervezetek esetében az adózó az adózás előtti eredményét csökkentheti, mégpedig az adomány teljes összegével, ha az nem haladja meg az adózás előtti eredmény 20%-át. A fenti kedvezmények érvényesíthetősége érdekében a befizetésről az SZMM igazolást is kiállít. A jogosultsági, illetve a jogosultságot kizáró feltételek ■ A támogatás célcsoportját a gazdasági válság következtében krízishelyzetbe került családok képezik. A támogatásra való jogosultság egy főre (családtagra) jutó jövedelemhatára a minimálbér nettó összegében (57 815 Ft) került meghatározásra. ■ Ki kell emelni, hogy a családi jövedelem kiszámításánál figyelembe vehető családtag fogalma annak köznyelvi értelmezéstől eltérhet. A rendelet e körben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) család-fogalmára hivatkozik, amely törvény a családtagként történő elismeréshez kettős feltételt támaszt. Egyrészt megköveteli az azonos lakcímet (ez a központi lakcím-nyilvántartásban ellenőrizhető), másrészt részletes felsorolást ad arról, hogy kit lehet elismerni a kérelmező közeli hozzátartozójának. A szociális törvény szerint közeli hozzátartozó: □ a házas-, vagy élettárs; □ a vér szerinti, az örökbefogadott, vagy a nevelt gyermek, ha- 20 évesnél fiatalabb, vagy- 20 évesnél ugyan idősebb, de még nappali rendszerű középiskolai (ez esetben a kor-határ 23 év) vagy felsőfokú (ez esetben a korhatár 25 év) tanulmányokat folytat és önálló keresettel nem rendelkezik, vagy- valamilyen tartós betegségben, fogyatékosságban szenved (ez esetben az életkornak csak annyiban van jelentősége, hogy a tartósan beteg állapotnak vagy a fogyatékosságnak a gyermek 25. életévét megelőzően is fenn kellett állnia); □ a fentiekben felsorolt gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője, illetve annak házas-, vagy élettársa. Pékiák: ■ A család egy főre jutó jövedelmének meghatározása során éppúgy nem számít család-tagnak az esti gimnáziumot végző 22 éves gyermek, mint a levelező tagozatos egyetemista. ■ Szintén nem családtag az egyébként még aktív korú nagyszüleihez az albérleti díj megspórolása céljából “felköltöző", 24 éves nappali tagozatos egyetemi hallgató, még akkor sem, ha egyébként a nagyszülei lakását tartózkodási helyként be is jelenti.] ■ A támogatásra való jogosultság megállapítását a család havi jövedelmén túl egyéb szempontok is befolyásolják. Figyelemmel a támogatás étetrehívásának sajátos indokaira, a Kormánya rendelet elfogadásával azok számára kívánt segítséget nyújtani, akik a gazdasági válság következtében sodródtak nehéz helyzetbe, ugyanakkor máshonnan segítségre - akár azért, mert még nem kérték, akár azért, mert az egyéb lehetőségeket már kimerítették - nem számíthatnak. ■ A fenti szempontokra is figyelemmel ezért a támogatásra nem jogosult a társadalom-biztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (nyugdíjtörvény) 6. §-ában felsorolt ellátások bármelyikében részesülő személy. Ezek az ellátások a következők:- öregségi nyugdíj,- rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj,- rehabilitációs járadék,- özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás,- bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, szolgálati nyugdíj, előnyugdíj,- mezőgazdasági szövetkezeti járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka. [Megjegyzés: A fenti ellátásokban részesülő személy a nyugdíjtörvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint a regionális nyugdíjbiztosítóknál kérelmezheti az ún. egyszeri segély folyósítását, amelynek összege alapesetben 10 000-28 500 forint között kerülhet megállapításra (ettől az ONYF főigazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet). Az egy-szeri segély évente egy alkalommal állapítható meg.] $ ■ Hasonló megfontolásból mondja ki a rendelet azt is, hogy nem jogosult a támogatásra az a személy,- akinek a lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat a 2009. évben 15 000 forintot meghaladó összegben már megállapított átmeneti segélyt, vagy- akinek folyamatban van az átmeneti segély iránti kérelmének elbírálása, vagy- aki átmeneti segélyt az önkormányzattól a támogatás iránti kérelmének benyújtását megelőző 90 napon belül még nem is kért, pedig arra egyébként az önkormányzat rendelete alapján valószínűleg jogosult lenne. [Megjegyzés: Az átmeneti segély a szociális törvény alapján megállapítható pénzbeli ellátási forma. Az ellátás jellegéből adódóan az átmeneti segély megállapítására vonatkozó törvényi szabályozás a többi pénzbeli ellátáshoz képest rendkívül rugalmas, lényegében a megállapításánál figyelembe vehető, egy főre jutó családi jövedelem minimumának meghatározására (ez jelenleg az öregségi nyugdíjminimum, egyedül élő személy esetén annak 150%-a) szorit- kozik. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel is. Az átmeneti segélyre való jogosultság, vagy éppen a segély rendszeres vagy alkalmankénti nyújtásának fel-tételeit a települési önkormányzatok rendeletben határozzák meg, és magának az ellátásnak a megállapításáról is a képviselő-testület hoz döntést.) ■ A jogosultsági fettételek körében végezetül ki kell térni ja gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható” azon eseményekre, amelyek következtében a család „a mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került”. A rendelet ezzel összefüggésben csak példálózó felsorolást ad, ezzel is elősegítve azt a szándékot, hogy a méltányosság minél szélesebb körben alkalmazható legyen. A rendelet szerint krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező □ a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elveszítette, vagy □ jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot el-
