Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)

2009-09-09 / 12. szám

érő mértékben csökkent, vagy O lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrés­zlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emel­kedett, vagy □ egészségi állapota indokolja. A fenti felsorolásban több helyen is szereplő, fordulópontként megadott dátum a (vüág)gazdasági válság negatív hatásai (pl. a munkahelyek megszűnése, a deviza-hitelek törlesztőrészleteinek ugrásszerű megemelkedése stb.) magyar- országi .begyűrűzésének” szakértők, közgazdászok által elfogadott időpontjá­hoz igazodóan került meghatározásra. A támogatás parttalan "osztogatásá­nak" elkerülése okán mindenképpen szükséges volt ezeket a mérföldköveket telálítani. A támogatással kapcsolatos eljárás ■ A támogatás iránti kérelmeket a lakó-, illetve a tartózkodási hely szerint ille­tékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, egységes adatlapon kell benyújta­ni. Az eljáró szervek felkészülésének időigényére tekintettel a kérelmeket 2009. AUGUSZTUS 1-JÉTŐL LEHET BENYÚJTANI, míg a fent már említett zár- számadási szempontok miatt A BENYÚJTÁS VÉGSŐ HATÁRIDEJE NO­VEMBER 30-A. ■ A jegyző eljárásbeli szerepe kettős: egyrészt segítséget nyújt a kérelmek szakszem kitöltéséhez, másrészt ellenőrzi a kérelemben foglalt adatok valódi­ságát és a szükséges (a jövedelmi helyzetet, vagy adott esetben a lakáshitel drágulásának mértékét igazoló) dokumentumok meglétét. A jegyző megvizs­gálja azt is, hogy a kérelmező esetében fennállnak-e az előírt jogosultsági fel- tetetek. ■ A jegyző a kérelmezőt hiánypótlásra is felszólíthatja, továbbá a rendelet fel­hatalmazza a kérelem elutasítására is. Erre akkor van lehetősége, ha a kérel­mező- a hiánypótlási felszólítás ellenére sem korrigálja az elmulasztottakat, vagy- a jogosultsági feltételeknek nem felel meg. ■ A kitöltött, aláírt és ellenőrzött kérelmeket a jegyző juttatja el az illetékes re­gionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság részére, amely gyors eljárásban dönt a támogatás megítéléséről, annak konkrét összegéről. Hangsúlyozni kell, hogy sem a jegyző esetleges elutasító döntésével, sem a nyugdíj-biztosítási igazga­tóságok döntésével szemben nincs helye jogorvoslatnak. ■ A főszabályként 20 000 és 50 000 forint közötti - de különös méltánylást ér­demlő körülmény fennállása esetén is legfeljebb 100 000 forintnyi - összegben megítélhető támogatás folyósításáról (a kérelmező választása szerint postai vagy banki úton) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) gondoskodik. A ren­delet eljárási határidői lehetővé teszik, hogy ha hiánypótlásra nincs szükség, akkor a támogatás a kérelem benyújtásától számított 1 hónapon belül „megér­kezzen” a jogosulthoz. A támogatással kapcsolatban további információk találhatóak a www.szmm.gov.hu honlapon, ahol a közeljövőben egy külön rovat segí­ti a kérelmezőket és a jogalkalmazókat a rendelet értelmezésében. A krízishelyzet definiálása során felsorolt feltételeknek (1. § (2) bekezdés) együttesen kell teljesülniük, vagy egynek a fennállása is elegendő a vál­sághelyzet megállapításához? Ezen feltételek (munkahely elvesztése, jövedelemcsökkenés, törlesztőrészlet emelkedése, sttx) nem együttesen, hanem külön-külön értendőek: elegendő, ha az egyiknek megfelel a kérelmező. Amennyiben több, válsághelyzetnek mi­nősülő körülmény is fennáll, sikkor ez a kérelem elbírálása - a támogatási ösz- szeg megállapítása - során kerül figyelembe vételre. A jövedelem-csökkenés esetében melyik havi jövedelmet kell a 2008. szeptember havihoz viszonyítani? A jogosultsági feltételként szereplő jövedelmi szint esetében a kérelem benyúj­tását megelőző hónapban megszerzett jövedelmet kell figyelembe venni, illetve igazolni. Ezt a jövedelmet kell tehát a 2008. szeptember havihoz viszonyítani. A lakáshitel havi törlesztőrészletének emelkedése esetében melyik havi részletet kell a 2008. szeptember havihoz viszonyítani? A kérelmező jövedelmi helyzetének és fizetési terheinek meghatározásakor az igénylést megelőző - minél aktuálisabb - állapot az irányadó, ezért ebben az esetben is a kérelem benyújtását megelőző hónapban teljesített (teljesítendő) havi törlesztőrészlet összegét kell feltüntetni, illetve igazolni. Mivel igazolandó a törlesztőrészlet emelkedése? Amennyiben átutalással fizették meg az összeget, elegendő az ezt igazoló bankszámlakivonat, csekken történő fizetés esetén pedig a befizetést igazoló csekkszelvény másolata (mindkét hónap tekintetében). Ezek hiányában, illetve egyéb esetekben - pl. nem került kiegyenlítésre az adott havi töriesztőrészlet - a banktól kell igazolást beszerezni. Mikor minősíthető krízishelyzetnek az egészségi állapot megromlása? Tekintettel a támogatásra jogosító lehetséges élethelyzetek és betegségek sokféleségére, egységes értelmezés vagy meghatározás nem adható. Mi­vel azonban a krízishelyzetnek a gazdasági válsághoz kell kapcsolódnia, ezért alapvető feltétel, hogy az egészségromlásnak is 2008. szeptember 30-át követően, a válsággal valamiféle összefüggésben kell bekövetkeznie. Ezen körülményeket az igénylőlapon fel kell tüntetni, amely alapján az ellá­tást megállapító szerv - az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság - minden esetben egyedi mérlegelést követően hozza meg a döntését. Mi a jegyző feladata a kérelem benyújtását követően? A jegyző ■ ellenőrzi, hogy a kérelem megfelelően és hiánytalanul került-e kitöltésre, to­vábbá hogy a szükséges igazolások benyújtásra kerültek-e, valamint ■ megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e. A jogosultsági feltételek körében csak az alábbiakat kell vizsgálnia: ■ a kérelmező nagykorú, és az adott településen rendelkezik bejelentett lakó­vagy tartózkodási hellyel; ■ megfelel-e jövedelmi feltételeknek (iratokkal igazolandó!); ■ amennyiben krízishelyzete törlesztőrészletének emelkedéséből adódik, en­nek valódiságát (iratokkal igazolandó!); ■ az átmeneti segéllyel összefüggő feltételeket; ■ a különös méltánylást érdemlő okok fennállását. Ha a kérelmező nem felel meg a jegyző által vizsgált jogosultsági felté­teleknek (illetve nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásnak), kérelme el­utasításra került. Ellenkező esetben a jegyző az igénylőlapot - a rá vo­natkozó részek kitöltésével - megküldi az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak. Milyen igazolásokat kell csatolni? A kérelemhez csak a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett jövedelem összegét, illetve a lakáshitel havi törlesztőrészletének emelkedését igazoló iratokat kell mellékelni. Nem szükséges tehát sem a munkahely elvesztésének, sem a jövede­lem csökkenésének, sem pedig az egészségi állapot romlásának külön igazolása; ezen körülményekről a kérelmező büntetőjogi felelőssége tu­datában nyilatkozik. Lehetséges-e fellebbezni az eljárás során hozott döntés ellen? Mivel méltányossági jogkörben megítélt ellátásról van szó, a támogatás­sal kapcsolatos eljárásban hozott döntésekkel szemben - a szociális törvény 4. § (7) bekezdése alapján -jogorvoslatnak nincs helye. Ennek értelmében sem a jegyző esetleges elutasító döntésével, sem pedig a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok döntésével szemben nem lehet felleb­bezni. Alacsony jövedelmű, krízishelyzetben lévő nyugdíjasként igényeihetó-e a támogatás? Nem jogosult a támogatásra a nyugdíjtörvényben felsorolt ellátások bármelyi­kében részesülő személy. Ezek az ellátások a következők: ■ öregségi nyugdíj, ■ rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, ■ rehabilitációs járadék,

Next

/
Thumbnails
Contents