Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-09-25 / 18. szám

1874 óta viseli Damjanich nevét 22 HELYTÖRTÉNET A vértanú utcája Szép, széles útvonala Erzsébetvárosnak a Damjanich ut­ca. Levéltári Utcajegyzékünk tanúsága szerint 1874. február 19-től viseli ezt a nevet, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 349. számú határozata alapján. A VII. kerü­letnek ez a része tervezett, mértani rendben sorakozó utcákból áll, mintegy átmenetet képezve az úgynevezett „Csikágó” és a diplomatanegyed között. Annak idején szép tervek voltak vele, itt ért volna véget a Kiskörutat és a Városligetet összekötni óhajtó Erzsébet sugárút, amelyről évtizedekig hallhattunk, míg néhány éve a Ma­dách teret lezáró hatalmas házak a terveket is lezárták. A z elmúlt majd más­fél évszázad alatt sok intézmény talált ott­honra ebben az utcában. Árvaházak (elsőnek 1867-ben, amikor az ut­cának még neve sem volt nyílt meg az Izraelita Le- ányárvaház), de volt itt tanoncotthon is. Kedvel­te a környéket a korai munkásmozgalom, a 26. sz. alatt volt a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár, az 5. számú ház pedig valóságos fellegvá­ra volt a szakszervezetek­nek, megtalálható volt benne a Földmunkások Szövetsége, a Grafikai Munkások Szakegylete, Szállítómunkások Szö­vetsége, Kalaposok Szakegylete, Üvegmun­kások Szövetsége és még néhány szakszervezeti központ. Tagjaik szíve­sen látogatták néhány házzal arrébb a mai 19/a helyén az úgynevezett Nemzeti Kert politikai gyűléseit, amely a Belez- nay-kerthez hasonlóan kedvelt színhelye volt a közélet csatáinak. Kéthly Anna a magyar szociáldemokrácia egyik vezetője, aki itt lakott az 51. számú házban, jól érezhette magát a kör­nyéken. Bár szemben, az 51. szám alatt a Regnum Marianum Ifjúsági Cent­rum székháza volt: nekik sem kellett messzire menni a (Rákosi Mátyás alatt lebontott) templo­mig. Nemzetközi jellege is volt az utcának: 1919- ben az 50/a. számú ház­ban működött a Lengyel Toborzó Iroda, ahol len­gyel nemzetiségű főváro­siakat és hadifoglyokat irányítottak a magyar vö­rös hadsereg nemzetközi alakulataiba. A 4. sz. alatt volt 1918-tól a né­met birodalmi iskola, a Reichdeutsche Schule. (Magyar gyerekek is jártak ide pl. az utcában lakó Karin­thy Frigyes családjá­nak több tagja, óvo­dája is L volt) Karin­thy Frigyes 27. sz. alatti szülőházában la­kott Eötvös Gábor a nagy zenebohóc és artis­ta, Erzsébetváros dísz­polgára is. „Van má­sik..,” mondása és száma megörökítették nevét. Itt volt az otthona haláláig Liffa Aurél geológus pro­fesszornak, tudományága jeles művelőjének, és Fa­ragó János Erzsébetváros első szabadon választott polgármestere is a 31. sz. házban élt. Ma található az utcá­ban kollégium, dekoratőr szakmunkásképző iskola, az egykori remiz helyén élelmiszer áruház és még sok érdekes létesítmény. Méltó az egyébként szé­les és árnyas utca szép nevéhez! Damjanich Já­nos (illusztrá­ciónkon) csá­szári tisztből lett honvéd tábornokká, szerb létére v a magyar tf szabadság- harc egyik legnagysze­rűbb vezetőjévé. Egykori katonája Vajda János, a költő bá­mulattal emlékezett bá­torságára. Délvidéki si­kereit - amelyeket éppen szerb testvérei ellen ví­vott ki - megtetézte a ta­2003/18. szám vaszi hadjárat fényes győzelmeivel. Mint az aradi vár parancsnoka csak Világos után kapitu­lált. Egyik beosztott tiszt­je, Aschermann hadnagy, később Vendrei néven honvéd alezredes így írt róla: „A hadjárat fáradal­mait és kényelmetlensé­geit testvériesen osztotta meg seregével: ha ez sza­bad ég alatt táborozott, maga sem szállott födél alá...a sebesültek közé kerülve, gondos atya módjára szorgalmazta ápoltatásukat. Szeplőte­len jellemű mint katona és ember...” Haynau vérbírósága ne- ( ki sem kegyelmezett. Amikor csatában sérült lábával az akasztófa felé sántikált, megvetően oda­szólt az osztag parancsno­kának: „Jellemző, hogy önök ilyen látványban gyönyörködnek.” Utolsó­nak kivégzett bajtársa gróf Vécsey Károly letér­delt és kezet csókolt neki a hitófán. Az utca is őrzi Danjanich János emlékét! Róbert Péter Az ásványkutató emléktáblája a Damjanich utcában 'BBEN A HÁZBAN LAKOTT 1928JÖLIUS 1-TŐL 1956.0KTÓBER 23-ÁN BEKÖVETKEZETT HALÁLÁIG PROF DR. LIFFA AURÉL ,GEOLÓGUS, MINERALÓGUS, FÖBÁNYATANÁCSOS, A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET CÍMZETES IGAZGATÓJA A MŰEGYETEM ÁSVÁN Y ÉS FÖLDTANI TANSZÉKÉNEK TANÁRA. A HAZAI ÁSVÁNYOK.ÉRCEK. TALAJOK ÉS KA0L1NELÖF0RDULÁS0K KIVÁLÓ KUTATÓJA SZÜLETÉSÉNEK 130. ÉVFORDULÓJÁN^LLITOTTA A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET. VALAMINT UNOKÁI ÉS DÉDUNOKÁI. H ', 2002. M ^ A Damjanich utca 42. számú bérház falán elhelyezett emléktáblán a következő szö­veg olvasható: „Ebben a házban lakott 1928. július 1-től 1956. október 23-án bekövetkezett haláláig Prof. Dr. Liffa Aurél geológus, mineralógus, főbány­atanácsos, a Magyar Királyi Földtani Intézet címzetes igaz­gatója, a Műegyetem ásvány- és földtani tanszékének tanára, a hazai ásványok, ércek, talajok és kaolin előfordulások kiváló kutatója. Születésének 130. év­fordulóján állította a Magyar Állami Földtani Intézet, vala­mint unokái és dédunokái, 2002.” Liffa Aurél a Zólyom várme­gyei Korponán (mai Krupina) 1872-ben született 1900-tól a Magyar Királyi Földtani Inté­zetben geológusként dolgozott. Ásványi nyersanyagok kutatásá­val foglalkozott, a Tokaji-hegy­ség déli részének kaolin és tűz­álló agyaglelőhelyeit kutatta. Je­lentős részt vállalt hazánk egyik legfontosabb nyersanyagának, a perlitnek a felkutatásában. A perlit nagy kovasav és közepes víztartalmú apró gömböcskék- ből álló zöldes, szürkés vulkáni­kus kőzet. Hevítéssel felduzzad. A vegyiparban talajjavításra, az építőiparban szigetelőanyagként' és könnyüidomok előállítására alkalmazzák, Magyarországon Pálházán fejtik és őrlik, Gyön- gyössolymoson fejtik. Liffa Aurél bölcsészdoktori diplomáját 1906-ben szerezte. 1910-től a budapesti József Mű­egyetemen az ásvány- és földtani tanszéken magántanárként mű­ködött. A hazai és külföldi szak­lapokban jelentek meg a geológi­ai, mineralógiai és kristálytani ér­tekezései. A Magyar Királyi Földtani Intézet címzetes igazga­tójának 1934-ben nevezeték ki. Hatvanhárom éves korában, 1935-ben nyugdíjba ment. Liffa Aurél, a híres ásványkutató ma­gyar professzor hosszabb bete­geskedés után 84 éves korában 1956. október 23-án Budapesten hunyt el. Pilinyi Péter

Next

/
Thumbnails
Contents