Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-04-09 / 7. szám
2003/7. szám EURÓPAI UNIÓ 11 Jogérvényesítés az Európai Unióban Tanulságok Magyarország számára - 3. ír lecke Persze nem csak a jogászok számára izgalmas kérdés, hogy hogyan változik a bíróságok feladata a csatlakozás után. Teljesen természetes a kérdés, hogy ha uniós tagok leszünk, akkor ez menynyivel jelent több védelmet az állampolgárok jogai számára, gyorsabb lesz-e a peres eljárás, egyszerűbb lesz-e az ügymenet? Honnan fogjuk majd követni a komplikált uniós jog változásait? A mi a bírósági szervezetrendszert illeti, nem lesz változás. Ha egy állampolgár büntető ügybe keveredik, akár áldozatként, akár tettesként, továbbra is a magyar bíróságok, a Magyar Köztársaság nevében fognak igazságot szolgáltatni. Az Európai Unió csak nagyon kevés területen szól bele a tagállamok büntető hatalmának gyakorlásába - amikor megszületik az Unió alkotmánya, ez a helyzet talán valamelyest változni fog. Ha bárki, legyen az egy egyszerű állampolgár, vagy egy gazdasági társaság, külföldön köt szerződést, természetesen ugyanúgy igénybe lehet venni a többi tagállam bíróságát és jogát, mint ahogy az eddig is megtehette . Azonban a különféle polgári, szerződéses ügyekkel továbbra is elsősorban a magyar bíróságokhoz kell és lehet fordulni. Sokakban felmerül a kérdés, hogy a luxemburgi uniós Bírósághoz lehet-e majd közvetlenül fordulni? Igen, bizonyos esetekben - kötelező jogi képviselettel ugyan - de erre van lehetőség, sőt ha olyan kérdés merül fel egy peres eljárásban, amelynek közösségi szintű jelentősége van, akkor a magyar bíróságoknak kötelező meghatározott feltételek mellett kötelező állásfoglalást kérni a Bíróságtól azért, hogy a közösségi jog alkalmazása egységes maradjon . A Bíróság döntései, kicsit hasonlóan a magyar Alkotmánybíróságéihoz, igen fontosak, ezeket szintén a Hivatalos lapban lehet nyomon követni. Az uniós jogot - ami elsősorban gazdasági területeken tartalmaz sok kötelező előírást - a magyar hatóságoknak, így a magyar bíróságoknak is alkalmazniuk kell. A Közösségek rendeletéi teljesen úgy viselkednek, mint a magyar törvények, ezeket hasonlóképp be kell tartani. Hogy a bonyolult változások követhetők legyenek, a közösségi jogszabályokat minden hivatalos nyelven - így, ha csatlakozunk, magyarul is - közzé kell tenni az Unió hivatalos lapjában. Mára a legtöbb uniós szabályt át kellet ültetni a magyar jogba - ami eddig még elmaradt, annak be- pótlására pedig szigorú menetrend ad iránymutatást. Az Unió nagyon komolyan veszi, hogy a jogszabályok mindenki számára - akár az internet segítségével is - követhetők, világosak és egyértelműek legyenek. A EU egyébként egyértelműen arra törekszik, hogy az állampolgárok mindennapi hivatalos ügyeiket, amennyiben ez technikailag megoldható, a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban és a legkisebb utánajárással elintézhessék - és ez alól nem kivétel a bírósági ügyintézés sem. Ma Magyarországon is van mód és lehetőség arra, hogy például a cégnyilvántartás egyes adatait elektronikusan is lekövessük, azonban az még nincs megoldva, hogy az állampolgárok maguk is a hatóságokhoz fordulhassanak a Világhálón. Ennek a csatlakozás után előbb, vagy utóbb, de változnia kell. Összességében a csatlakozás után, de addig is: a magyar jogalkalmazóknak és állampolgároknak sokat kell tanulniuk ugyan, de a folyamat vége remélhetőleg egy átláthatóbb, gyorsabb ügymenet és peres eljárás lesz. Dr. Fazekas Tamás jogász, az EU integrációs bizottság tagja A z „ír csoda” titka: nem elég a szűkén vett infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani, hanem növelni kell a termelékenységet a munkaerő képzése, a szakképzés javitása által. Csak így lehet ugyanis igazán hatékonyan kihasználni a végrehajtott fejlesztések nyújtotta lehetőségeket. Több ország esetében ez nem, vagy nem kellő mértékben történt meg, ezért a fejlődés lassabb az elméletileg elérhetőnél (itt gondolhatunk Görögországra, vagy az utóbbi időben Portugáliában felmerülő aggodalmakra). Írország fejlesztési modellje, amely eleinte a képzésre helyezte a fő hangsúlyt, s kihasználta az országba nagy volumenben érkező külföldi tőke modernizációs hatását, a felzárkózás terén messze a legsikeresebbnek bizonyult. Magyarország számára biztató, hogy gazdasági szerkezetének és gazdaságpolitikájának több vonása tekintetében közel áll - vagy közeledik - az ír modellhez. A szavazás eredménye kötelező Az EU-csatlakozásról döntő népszavazás ügydöntő jellegű, ezért annak eredménye kötelezi az Országgyűlést. A voksolás eredményét április 13-án hirdeti ki az Országos Választási Bizottság, a hivatalos végeredmény legkésőbb április 15-én születik meg. A kampány 2003. április 10-én éjfélig tart, a népszavazással kapcsolatos közvélemény-kutatások eredményét 2003. április 4-től április 12-én este hét óráig tilos nyilvánosságra hoznL _________ Ön ök kérdeztek az EU-ról, a politikusok válaszoltak Beszéljük meg! E rzsébetvárosi politikusok és közéleti személyiségek települtek ki a kerület több fö közlekedési pontjára, hogy az EU csatalakozás érdekében megválaszolják az érdeklődők kérdéseit. A kitelepülés szervezője Filló Pál, Erzsébetváros országgyűlési képviselője volt. Április 4-én, az utolsó ilyen kitelepülési akción Fiiló Pállal együtt Hunvald György polgármester is az EU népszerűsítése érdekében találkozott a kerületi lakókkal. A kampány 2003. április 10-én 24.00 óráig tart, kampányt folytatni 2003. április 11-én 00.00 órától április 12-én 19.00 óráig tilos.
