Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-04-09 / 7. szám
12 EURÓPAI UNIÓ 2003/7. szám Kisebbségek helyzete az Európai Unióban Nemrégiben, egy kisebbségi elnöki találkozón szembesültem azzal a problémával, hogy a kerületben található kisebbségek sok kérdésben nincsenek tisztában a lehetséges csatlakozás rájuk vonatkozó következményeivel. Az alábbiakban azokat a témákat érintem elsősorban, amelyek a személyes beszélgetések során leggyakrabban felmerültek. Ripp Ágnes, az EU integrációs bizottság elnöke Milyen az EU kisebbségvédelme? Kisebbségek érdekvédelme az Európai Parlamentben? M anapság egyre gyakrabban hallunk arról az űrről, ami az EU hatalmas joganyagában tátong. Ez a lényegében szinte mindenre kiteijedő szabályozás ugyanis nem tartalmazza az alapvető emberi jogokat, ami abból a szempontból érthető, hogy annak idején a tagállamok kizárólag gazdasági szövetséget kötöttek egymással. Az elmúlt fél évszázad során azonban már olyan területekre is kiterjedt az együttműködés, amelyek indokolttá teszik az emberi jogok védelmének egyértelmű deklarálását. Erre vonatkozóan a születőben lévő „EU-alkotmány” bíztató előrelépést mutat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a kisebbségekre vonatkozóan már a '60-as évektől kezdve érvényben vannak bizonyos szabályozások, amelyek az egyes népcsoportok védelmében születtek. Mint ismeretes, a diszkrimináció tilalma az EU egyik legfontosabb alapelve, így nem csoda, hogy a kisebbségek védelme is viszonylag korán előtérbe került. A csatlakozás ilyen szempontból pozitív következményekkel jár hazánk, így a hetedik kerület kisebbségei számára is, hiszen sokkal szigorúbban védik majd érdekeiket, jogaikat. J elenleg, amíg nem vagyunk tagok, a parlament delegálja egyes képviselőit az Európai Parlamentbe. Az EU-ban azonban ötévente választásokat tartanak, amely során a tagállamok állampolgárai közvetlenül választják meg a képviselőket. A következő választás éppen jövő nyárra/őszre esik, így amennyiben 2004. május 1-én belépünk az Unióba, a jövő évben esedékes választásokon már mi is részt vehetünk. A kisebbségek érdekérvényesítő képességén múlik az, hogy sikerül-e kedvező helyeket szerezniük azokon a listákon, amelyekre majd szavazni lehet. Egyes szomszédos államokban élő kisebbségek beutazása vízumhoz kötött lesz a csatlakozás után. Mi a megoldás? Megszűnnek-e majd a kisebbségi önkormányzatok? T ermészetesen nem. Az Unió az önkormányzás mikéntjében nem korlátozza a tagállamokat, csupán azt felügyeli, hogy az egyes konkrét előírásoknak megfelelően jámak-e el. Brüsszelben igen fontosnak tartják a kisebbségi érdek- képviseletet, így nem hogy nem akadályozzák meg, de segítik azok működését. T ény, hogy pl. Ukrajna esetében a Magyarországra való beutazás vízumhoz lesz kötve, hiszen mi leszünk az Európai Unió, így a schen- geni megállapodást aláíró tagállamok védbás- tyája, Kelet-Európából csak rajtunk keresztül lehet majd belépni az Unió területére. Az Unión belül nincs határellenőrzés, ezért van szükség a határ-országok beléptetési rendszerének szigorítására. A vízumkötelezettséget nem mi, hanem az Unió állapítja meg, így jelen esetben egyelőre nem látok megoldást a határon túli magyarok hazánkba való beutazásának könnyítésére, ez valószínűleg későbbi tárgyalások tárgyát képezi majd. Milyen pályázati forrásokhoz juthatnak majd hozzá a kisebbségek, és hogyan? M ár most léteznek olyan uniós támogatási formák, amelyekhez a magyar kisebbségek hozzájuthatnak. A mindenki által ismert előcsatlakozási alapokon (PHARE, ISPA, SAPARD) túl az Unió létrehozott ún. közösségi programokat, amelyek közül számos már ma is elérhető Magyarország számára. Ezen programok között szerepelnek olyanok is, amelyek kisebbségek számára is nyitottak. Az előcsatlakozási alapokkal szemben a közösségi programok nagy előnye az, hogy nem egy magyar minisztériumon keresztül, hanem egyenesen Brüsszelben bírálják el őket, így kimarad egy olyan szűrő, amely csökkentheti a nyerési esélyeket. Ezeket a pályázatokat jelenleg még az Unió valamely hivatalos nyelvén, ám a csatlakozás után Kisebbségi elnökök találkozója Kisebbségi elnökök találkozójára nyílt lehetőség az EU kampány keretében március 31-én. A rendezvényt az önkormányzat dísztermében tartották. már magyarul is be lehet nyújtani. A Képviselő-testület március 28-i ülésén létrehozta az EU Integrációs és Informatikai Csoportot, amelynek egyik fő feladata a pályázatok figyelése lesz. Amennyiben a csoport munkatársai olyan pályázatot találnak, amely kisebbségek számára is elérhető, valamennyi kisebbségi ön- kormányzatot tájékoztatja majd a lehetőségekről, ill. adott esetben segítséget nyújt azok kitöltéséhez. Gyakran fölmerül a kérdés, hogy a szűk anyagi lehetőségekkel rendelkező kisebbségi önkormányzatok miből teremtsék elő a pályázatokhoz szükséges önrészeket. Erre több megoldás is kínálkozik. Az egyik legalapvetőbb feladat, hogy a kerületi kisebbségek állandó kapcsolatot tartsanak egymással, hiszen összefogással sokkal komolyabb eredményeket érhetnek el, mint egyedül. Ez igaz az uniós pályázatokra is. Együtt sokkal nagyobb a sikeres pályázás esélye, hiszen Brüsszelben mindig nagyra értékelik az összefogással született terveket. A pályázati önrészeket is könnyebb együtt ösz- szegyűjteni, mint egyedül. Egy másik lehetőség, amely szintén egyszerűbb a kisebbségek összefogásával, egy alapítvány létrehozása. Ez természetesen rengeteg utánajárást és szervezést igényel, ám mindenképpen megtérül a belé fektetett energia és idő. Olyan támogatókat kell szerezni az alapítvány számára, amelyek megelőlegezik az önrészeket, lehetőleg úgy, hogy a megnyert összegből az valamilyen formában visszaforgatható legyen, vagyis a támogatónak haszna származzék a pályázat által támogatott, majdan megvalósuló projektből.
