Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-03-28 / 6. szám

2 RENDELET 2001/6. szám (3) Üres helyiséget ugyanolyan tevékenység végzésére (célra) lehet bér­be adni, mint amilyen tevékenységet a helyiségben a megüresedése előtt végeztek. (4) Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbe adott helyiség is, amelyre a bérleti szerződés legalább két hónapon belül megszűnik. Ugyanez vonatkozik a határozatlan időre bérbe adott helyiségre is, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnéséig két hónapnál kevesebb idő van hát­ra, feltéve, hogy a helyiségre a bérlőnek a szerződés alapján előbér- leti joga nincs, vagy a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem ke­rül sor. (5) Ha a helyiség korábban nem volt bérbe adva vagy a helyiségben nem a korábban végzett tevékenységet kívánják végezni - a Kerületfej­lesztési Bizottság véleményének kikérésével - ha a bérbeadásról nem a Kt. dönt, a Gazdasági Bizottság határozza meg, hogy a helyiségben az új tevékenység végezhető-e. Ugyanez érvényes akkor is, ha bérbe adott helyiségben végzett tevékenységet a bérlője meg kívánja vál­toztatni. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a helyiségben végezhető tevékenységről (vagy korábbitól eltérő tevékenységről) a Gazdasági Bizottság döntése akkor lép hatályba, amikor a tevékenység elkezdé­séhez szükséges hatósági engedélyek és társasházi nyilatkozat a ren­delkezésre áll, ha ilyenekre szükség van. (7) Új bérbeadás esetén, ideértve a bérleti jog átruházását és a helyiség- cserét is, ha a bérleti szerződést, a bérbeadásáról (bérbeadói hozzájá­rulásról) szóló értesítés bérlő általi kézhezvételétől számított 45 na­pon akkor is meg kell kötni és a bérleti díjat fizetni kell, ha a tevé­kenység elkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek és társasházi nyilatkozat még nem áll rendelkezésre. (8) Üres helyiséget jogszabályba ütköző, továbbá olyan tevékenység vég­zésére sem lehet bérbe adni, amely ellentétes az Önkormányzat érde­keivel. Ugyanez érvényes akkor is, ha bérbe adott helyiségben vége­zett tevékenységet a bérlője meg kívánja változtatni. (9) A Kt. döntése szükséges a helyiség termelő-ipari célú bérbeadásához. (10) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Kt. döntött, és az em­lített munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bérbeadás jogcímei 4. § (1) A helyiségeket új bérleti szerződéssel a következő jogcímen lehet bér­be adni: a) pályázat; b) előbérleti jog; c) másik helyiség biztosításáról való megállapodás; d) helyiségcsere; e) bérlő-kiválasztási jog alapján; j) a Gazdasági Bizottság egyedi határozata alapján; g) a bérleti jog átruházása esetén, ha ahhoz a bérbeadó hozzájárult. (2) Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak a személynek, akinek az Ön- kormányzattal szemben adó vagy bérleti díj, illetve közüzemi díj hát­raléka van - ideértve a fűtési díjtartozást is -, továbbá ha helységet ön­kényesen foglalt el A pályázati eljárás 5. § (1) Az üres helyiség bérlőjét elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani, ha a bérbeadásról nem a Kt. dönt. (2) Nem kell pályázatot kiírni, ha: a) a helyiséget ugyanannak a bérlőnek indokolt ismételten bérbe adni; b) a bérlőt előbérleti jog illeti meg; c) bérlő kiválasztási jog áll fenn; d) életvédelmi (polgári védelmi) helyiség kerül bérbeadásra; e) a Gazdasági Bizottság a pályázat kiírása alól felmentést adott. 6. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a helyiség címét, alapterületét; b) az elvégzendő munkálatokat; c) a hasznosítás célját; d) a pályázati biztosíték összegét, a biztosíték összege a helyiség for­galmi értékének öt százalékánál kevesebb nem lehet; e) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet; j) a bérleti díj valorizálásának módját és mértékét; g) a bérleti szerződés időtartamát; h) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos megállapo­dás tartalmára vonatkozó bérbeadói feltételeket; i) a megtekintés időpontját; j) a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját; k) az elbírálás szempontjait; l) az eredmény közlésének módját és időpontját; m) a versenytárgyalás időpontját és helyét. (2) A pályázati kiírást az Önkormányzat kerületi lapjában közzé kell ten­ni. A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 15 napra ki kell függeszteni. (3) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meg­határozni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított 10 nap rendelke­zésre álljon A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályáza­tot az Önkormányzat lapjában először közzétették. 7- § (1) A pályázaton minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá tár­sasház részt vehet. Egy pályázó az azonos időpontban meghirde­tett helyiségek közül legfeljebb három bérbevételére nyújthat be pályázatot. (2) A bérlő kiválasztása nyilvános vagy zártkörű versenytárgyaláson történik. A versenytárgyalást a pályázatok benyújtására meghatáro­zott határidő lejártát követő 15 napon belül kell megtartani. A pá­lyázónak a pályázatban meghatározott bérleti díjra kell ajánlatot tenni úgy, hogy a licitálás során az emelés mértéke bérleti díjnál 100 Ft/m2/év-nél kevesebb és 1.000 Ft/m2/évnél több nem lehet. A pályázat nyertesét a versenytárgyaláson ki kell hirdetni, és vele a szerződést meg kell kötni. (3) Ha a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötésétől visszalép, úgy a második helyezett pályázónak kell felajánlani a bérleti szerződést, ha az első és második helyezést elért pályázó ajánlata között 5%-nál nem nagyobb az eltérés. (4) Eredménytelen pályázat esetén a pályázat egy alkalommal külön bér­beadói döntés nélkül megismételhető. (5) Ha a pályázat a bérleti díj igényelt összege miatt volt eredménytelen, akkor a pályázatot az összegek újbóli megállapítása mellett meg kell ismételni. A bérleti jog ellenértéke 8.§ (1) A bérleti jogviszony új bérbeadás esetén akkor létesíthető, ha a bérlő vállalja, hogy a bérbeadónak a bérleti jog ellenértékeként megfizeti a helyiség beköltözhető forgalmi értékének az 5-20%-t. A fizetendő el­lenértéket a Gazdasági Bizottság állapítja meg a következők figye­lembe vételével: a) a helyiség környezetében az önkormányzati tulajdonú helyiségek hasznosításának lehetőségei (a helyiség környezetében vannak-e hasonló adottságú üres helyiségek; a helyiség környezetében mi­lyen a kereslet a hasonló adottságú helyiségek iránt); b) a helyiség fekvése és megközelíthetősége (kerületen belül, közte­rületről, épületen belül); c) a helyiség és az épület műszaki állapota, a helyiség felszereltsége; d) a helyiségben végezni kívánt tevékenység jellege, jövedelmezősége.

Next

/
Thumbnails
Contents