Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-11-27 / 22. szám

2001/22. szám ÖNKORMÁNYZAT 5 Az Erzsébetvárosi Roma Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Farkas Jenő Ez nem cigány ügy”- Nagyon sajnálom ezeket az embereket, fő­leg az ártatlanul szenve­dő gyermekeket, viszont nem értek egyet velük. Egy évvel ezelőtt a most kilakoltatásra kerülő családok jelentős része már ki lett lakoltatva a kerületi önkormányzat másik lakásaiból. Akkor él lettek szólítva, hogy veressenek maguknak akhatási lehetőséget, az önkormányzat egy át­meneti, úgy tudom há­rom hónapos időszakra biztosítja számukra a szállás lehetőséget. Az­óta eltelt több mint egy ív, ők nem keresték a lakhatási lehetőséget, pedig tudták mi vár rá­juk. Mindemellett rá­adásul nem a hetedik kerületi önkormányza­tot kellene ostromolni a kilakoltatások ügyén. Ezeknek az embereknek a jelentős része valahol állandó lakosként van bejelentve, többüknek háza vagy lakása van, volt vidéken. Budapest ezeket a nehezen élő családokat a munkale­hetőséggel vonzza ma­gához. Megoldás lehet­ne, ha ezek az emberek az illetékes önkormány­zattal, és az illetés roma kisebbségi önkormány­zatokkal felvennék a kapcsolatot, és együtt, közös erővel próbálná­nak meg a problémára megoldást találni. A je­lenlegi helyzetben én nagyon kíváncsi vagyok arra, ugyan hol vannak ezek az önkormányzat­ok, hol vannak a terüle­tileg illetékes roma ki­sebbségi önkormányzat­ok, miért nem szólalnak fel, miért nem jelzik, hogy ezekért az embere­kért ők nem tettek sem­mit. Erzsébetváros nem vállalhat felelősséget azokért az emberekért, akik önkényesen lakást foglaltak el. Én évek óta kérem, hogy hozzám, mint a kerületi roma ki­sebbségi önkormányzat elnökéhez bátran fordul­janak problémáikkal, kérésükkel, kérdésükkel a romák, ha lehetősége­im megengedik segíteni fogok, ha mást nem, se­gítek megkeresni a jár­ható utakat. De amikor a kerületben élnek olyan roma családok, akik évek, sőt évtizedek óta itt élnek, heten, nyolcán, tizen nyomorognak egy garzonban, és türelme­sen várnak jogszerű la­káskiutalásukra, ne kí­vánja senki, hogy támo­gassuk azokat, akik tör­vénytelenül, jogtalanul, cigány mivoltukra hi­vatkozással akarnak elő­nyökhöz jutni. SZDSZ — Véleményünk nem változott! A tavalyi Király utcai kilakoltatás után meg­fogalmazott véleményén az SZDSZ erzsébet\'á- rosi szervezete nem kíván változtatni. Molnár István kerületi elnök a témával kapcsolatban elmondta, hogy sem eddig, sem ez után nem sza­vaznak meg olyan döntést, amely az önkényes lakásfoglalók számára az évente a VII. kerület­ben kiosztható 30 önkormányzati lakásból biz­tosítana megoldást.- Erzsébetvárosban jelenleg majd 4 ezer kerü­letben élő, tisztességesen dolgozó család vár la­kásmegoldásra. Közülük számtalan olyan család, ahol generációk élnek együtt, alacsony komfort- fokozatú, kis alapterületű lakásban. Számukra el­fogadhatatlan, hogy bármilyen tárgyalásokba bocsátkozzon Erzsébetváros önkormányzata a jogtalanul lakáshoz jutni akarókkal akkor, ami­kor őket arra kérik, legyenek türelemmel, amíg valamilyen megoldást találnak lakáshoz juttatá­sukra. Az önkényes lakásfoglalást az SZDSZ to­vábbra sem tartja elfogadható megoldásnak. A témával a továbbiakban nem kívánunk foglalkoz­ni, különösen, mert jelen esetben bírósági és nem önkormányzati döntések végrehajtásáról van szó. Dr. Kocsis László, FIDESZ: „A bíróság határozatát, annak végrehajtását vagy jogosságát . ebben az országban senki nem kérdőjelezheti meg”- Ebben az esetben egy jogi kérdésről, és ezen kí­vül egy sokkal általáno­sabb politikai kérdésről is beszélhetünk. A bíróság határozatát, annak végre­hajtását vagy jogosságát ebben az országban senki nem kérdőjelezheti meg. Magyarországon az követ el jogszabálysértést, aki a jogerős bírósági ítélet vég­rehajtását megakadályoz­za. A politikai része ennek A történet valójában nem napjainkban, hanem jóval korábban, még tavaly kez­dődött, amikor a Király utca 25. szám alatt lévő épületből kiköltöztették az önké­nyes lakásfoglalókat Az önkormányzat akkor ideiglenes, úgy nevezett átmeneti szálláslehetőséget biztosított a hajléktalanná vált önkényes lakásfoglalóknak. Az eredetileg 3 hónapra tervezett átmeneti elszállásoltatásból azonban több mint egy év lett Képünk a Király utcai épület udvarán készült, látható, hogy a lakásokat befalazással próbálja megvédeni az önkormány zat az önkényes lakásfoglalóktól. a kérdésnek, hogy az aki ebben a kerületben viseli a felelősséget a választókért, az felelősséggel tartozik minden kisebbségért, és az ilyen helyzetek megoldá­sáért is.- Hogyan lehet felelőssé­get vállalni egy ilyen, előre nem kalkulálható, fel nem ismerhető helyzetben?- Úgy vélem, hogy hosszú éveken keresztül, illetve évekkel ezelőtt már kezelni kellett volna a kér­dést. Akár szükséglakások, átmeneti szállások létesíté­sével, munkalehetőségek megteremtésével, vagy akár szociális intézkedé­sekkel ezeket a helyzeteket el kellett volna, el lehetett volna kerülni. Vélemé­nyem szerint az elmúlt cik­lus és a jelenlegi vezetés felelőssége nem elkerülhe­tő, ám a pillanatnyi hely­zetből adódik, hogy nem felelőst kell keresni, ha­nem megoldást. Aztán mindenkinek le kell vonni a kellő következtetéseket.- A kerületi önkormány­zat felelősséggel tartozik a kerületi lakosokért és ki­sebbségekért is, foglalhat­juk össze az előző mondato­kat. Azonban a jelen pilla­natban kilakoltatott csalá­dok nem kerületi lakosok.- A helyi önkormányza­toknak kötelezettségei vannak a lakosság felé, így véleményem szerint azok felé is, akik ideiglenesen lakhatási lehetőséget kap­tak tőle. Az egymásra mu­togatás biztosan nem oldja meg a kérdést.- Mi lenne ebben az eset­ben a megoldás?- A bírósági ítéletet, eb­ben az esetben a kilakol­tatást végre kell hajtani. Ez mindenképpen így he­lyes. Azonban a szociális körülményeik miatt rá­szorult személyeknek, a hasonló helyzetek kiala­kulásának megelőzése ér­dekében megfelelő segít­séget kell nyújtani. Ez fe­lelőssége az önkormány­zatoknak, a civil szerve­zeteknek és a kormány­zatnak egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents