Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-11-27 / 22. szám
4 ÖNKORMÁNYZAT 2001/22. szám Önkényes lakásfoglalás és kilakoltatás Előzmények Dr. Szabó Zoltán polgármester: „Gyermek utcára nem kerülhet” si Folytatás az 1. oldalról Tavaly szeptemberben a Roma Polgáijogi Alapítványhoz fordultak segítségért az önkényes lakásfoglalók, és Horváth Aladár vezetésével intenzív tárgyalásokba bocsátkoztak az önkormányzat vezetésével. Akkor Horváth Aladár nyilatkozataiban elhangzott, hogy ezeket a tragikus sorsú családokat, az általuk képviselt társadalmi réteget nem lehet, nem szabad magukra hagyni a bajban. A kerületi önkormányzat a családjogi törvény alapján, ideiglenes, három hónapra szóló átmeneti szálláslehetőséget biztosított a kilakoltatott, gyermekes családoknak. Azóta eltelt több mint egy év, a Garay utcából most kilakoltatott család is a Király utcából került “átmenetileg” a lakásba. A kérdés egyszerű: hol voltak eddig a jogvédők,- Magyarul, a BTK dekriminalizálta az önkényes beköltözést, melynek eredményeként végül kezelhetetlenné vált a jelenség. Az önkényes lakásfoglalás akkor szűnne meg, ha kriminalizálnák ezt a cselekményt, azaz, ha az állam büntetni rendelné azt, hogy valaki erőszakkal, az önkormányzat tulajdonában álló lakást elfoglalja. A jelenlegi helyzet valójában nem a VI1. kerületi önkormányzat vezetésének, képviselő-testületének hova lettek a támogató, néha uszító, segítő kezek? A kilakoltatásra kerülő családok az elmúlt hónapokban is tudták mi vár rájuk, megoldást nem kerestek, így nem is találhattak. problémája, helyi rendeletekkel ezt a helyzetet nem lehet szabályozni. Kizárólag törvénymódosítással lehet a problémát megoldani, mégpedig az előbb már említett büntethetőség elvének felhasználásával. Szabó Ferenc hozzátette, hogy jelenleg nem csak a kerületben, de az egész fővárosban az a helyzet, hogy az önkényes lakásfoglalók beköltöznek, az önkormányzatok kilakoltatják őket, erre elfoglalnak egy másik laA gyermekvédelmi törvény egyértelmű: gyermek utcára nem kerülhet. Nem is kerül: az elmúlt 3 évben sajnálatosan kást. Sajnos az önkormányzatok az esetek jelentős részében nem gondoskodnak kellőképpen ezekről a lakásokról, többségük általában bontásra ítélt épületben található.- Erzsébetvárosra lebontva a kérdést, itt nagyon sok több generációs család él kislakásban, mégsem foglalnak el lakásokat. Számunkra teljesen érthetetlen, hogy akár a polgármester, akár a városvezetés hogyan bocsátkozhat egyáltalán tárgyalásokba az önkényes lakásfoglalók szervezetével. Híre van, hogy a vidéki romákat egy jogvédő szervezet biztatja, költözzenek Budapestre, és foglaljanak el lakásokat. Ez tarthatatlan, hiszen a mi kerületünkben is nagyon sok család vár türelemmel lakáskiutalásra, és nekünk elsődleges feladatunk az ő helyzetüket megoldani. sok kilakoltatás történt ugyan kerületünkben, de minden segítségre szorulónak tudtunk valamilyen megoldást ajánlani. Más a helyzet természetesen, ha a szóban forgó család megtagadja az együttműködést és nem hajlandó a felkínált segítséget elfogadni; ilyen esetekben tehetetlenek vagyunk. A most kilakoltatott családdal másfél éve kerestük a megoldás lehetőségét, de minden segítséget visszautasítottak - valószínűleg abban a reményben, hogy ha kenyértörésre viszik a dolgot, az önkormányzat meghátrál és meghagyja őket abban a lakásban. Egy másik családdal viszont,' amely az ügyben mindvégig együttműködő magatartást tanúsított, még a végrehajtás kitűzése előtt sikerült megegyeznünk, és a család sorsa megnyugtatóan rendeződik. A z önkényes lakásfoglalókat szegénységük mellett gyakran még előítéletek is sújtják, holott indítékaik a legtöbb esetben nagyon tisztességesek. Munkát vállalnak, gyermekeiket iskoláztatják, a közüzemi számlákat fizetik. Elmenekültek az ország keleti feléből, ahol volt lakhatási lehetőségük, de nem volt munkájuk, Budapestre, ahol viszont van miből megélniük, de nincs hol lakniuk. Végső megoldásként tehát föltörtek egy lakást ami tényleg bűncselekmény, de hát a lopás is az, mégsem Ítélünk el erkölcsileg senkif ha ellop egy vekni kenyeret hogy a családjának legyen mit ennie. Az önkormányzat azonban kénytelen tulajdona védelmében a bírósághoz fordulni, hiszen ezzel annak a több ezer kerületi polgárnak a jogait is védi, akiknek szintén nincs lakásuk, nem is törnek föl egyet és az ön- kormányzat mégsem tud segíteni rajtuk. A helyzet megoldására az önkormányzat önerejéből képtelen. New York frissen megválasztott polgármestere drámai bejelentésben sürgetett intézkedéseket mert a 12 milliós város hajléktalanjainak száma elérte a 30 ezret. Nos, a 2 milliós Budapesten ugyancsak 30 ezer hajléktalan van - ez nyugodtan nevezhető szociális katasztrófának. Katasztrófa- helyzetben pedig kormányzati intézkedésre van szükség. Ki kell kényszeríteni, hogy a kormány ne szóljon el egy hét alatt a Széchenyi-terv TV-rek- lámjára *174 milliót amiből 30A0 család lakhatását lehetne megoldani. Országimázs-központ, díszegyenruhás lovasbandériumok és fötisztvi- selő kar nélkül is kibírnánk még egy darabig. Törvényjavaslatot készülök benyújtani az Országgyűléshez, hogy a költség- vetés módosításával teremtsük elő a katasztrófa- helyzet elhárításához középtávon szükséges 45-50 milliárdot. I■IHIHIIIIMIIII Ilii Ilii I ......................»■■■■■■■«■■« No vember 13-án a Garay utca 5. szám alatt lévő épület egyik lakásában kezdődött az önkényesek kilakoltatásával kapcsolatos, jelenleg megoldhatatlannak tűnő probléma. Képünkön középen Szabó Zoltán polgármester, aki törvényjavaslatot készül benyújtani az Országgyűléshez, mivel véleménye szerint a katasztrófahelyzetben kormányzati intézkedésre van szükség.-------------------—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MI EP: „Törvénymódosítást a probléma megoldására” Dr. Szabó Ferenc, a kerületi MIÉP önkormányzati képviselője a kilakoltatással kapcsolatos kérdésünkre válaszul egy jogi helyzetelemzést adott, mely véleménye szerint szükséges a helyzet megértéséhez. Mint elmondta 1978 előtt az önkényes beköltözés Magyarországon, mint jelenség, nem létezett. Az új Büntető Törvény- könyvben az önkényes beköltözés - mint magánlaksértés - csak magánlakásokra terjedt ki, az önkormányzati bérlakások nem álltak ennek hatálya alatt. Ez által megjelent az önkényes beköltözésnek a lehetősége.
