Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-11-27 / 22. szám

4 ÖNKORMÁNYZAT 2001/22. szám Önkényes lakásfoglalás és kilakoltatás Előzmények Dr. Szabó Zoltán polgármester: „Gyermek utcára nem kerülhet” si Folytatás az 1. oldalról Tavaly szeptemberben a Roma Polgáijogi Alapít­ványhoz fordultak segítsé­gért az önkényes lakásfog­lalók, és Horváth Aladár vezetésével intenzív tár­gyalásokba bocsátkoztak az önkormányzat vezeté­sével. Akkor Horváth Ala­dár nyilatkozataiban el­hangzott, hogy ezeket a tragikus sorsú családokat, az általuk képviselt társa­dalmi réteget nem lehet, nem szabad magukra hagyni a bajban. A kerüle­ti önkormányzat a család­jogi törvény alapján, ideig­lenes, három hónapra szó­ló átmeneti szálláslehető­séget biztosított a kilakol­tatott, gyermekes csalá­doknak. Azóta eltelt több mint egy év, a Garay utcá­ból most kilakoltatott csa­lád is a Király utcából ke­rült “átmenetileg” a lakás­ba. A kérdés egyszerű: hol voltak eddig a jogvédők,- Magyarul, a BTK dekriminalizálta az önké­nyes beköltözést, mely­nek eredményeként végül kezelhetetlenné vált a je­lenség. Az önkényes la­kásfoglalás akkor szűnne meg, ha kriminalizálnák ezt a cselekményt, azaz, ha az állam büntetni ren­delné azt, hogy valaki erőszakkal, az önkor­mányzat tulajdonában ál­ló lakást elfoglalja. A je­lenlegi helyzet valójában nem a VI1. kerületi önkor­mányzat vezetésének, képviselő-testületének hova lettek a támogató, né­ha uszító, segítő kezek? A kilakoltatásra kerülő csalá­dok az elmúlt hónapokban is tudták mi vár rájuk, megoldást nem kerestek, így nem is találhattak. problémája, helyi rende­letekkel ezt a helyzetet nem lehet szabályozni. Kizárólag törvénymódo­sítással lehet a problémát megoldani, mégpedig az előbb már említett büntet­hetőség elvének felhasz­nálásával. Szabó Ferenc hozzátet­te, hogy jelenleg nem csak a kerületben, de az egész fővárosban az a helyzet, hogy az önké­nyes lakásfoglalók beköl­töznek, az önkormányzat­ok kilakoltatják őket, erre elfoglalnak egy másik la­A gyermekvédelmi törvény egyértelmű: gyermek utcára nem ke­rülhet. Nem is kerül: az el­múlt 3 évben sajnálatosan kást. Sajnos az önkor­mányzatok az esetek je­lentős részében nem gon­doskodnak kellőképpen ezekről a lakásokról, többségük általában bon­tásra ítélt épületben talál­ható.- Erzsébetvárosra le­bontva a kérdést, itt na­gyon sok több generációs család él kislakásban, mégsem foglalnak el la­kásokat. Számunkra telje­sen érthetetlen, hogy akár a polgármester, akár a vá­rosvezetés hogyan bo­csátkozhat egyáltalán tár­gyalásokba az önkényes lakásfoglalók szervezeté­vel. Híre van, hogy a vi­déki romákat egy jogvédő szervezet biztatja, költöz­zenek Budapestre, és fog­laljanak el lakásokat. Ez tarthatatlan, hiszen a mi kerületünkben is nagyon sok család vár türelemmel lakáskiutalásra, és nekünk elsődleges feladatunk az ő helyzetüket megoldani. sok kilakoltatás történt ugyan kerületünkben, de minden segítségre szoru­lónak tudtunk valamilyen megoldást ajánlani. Más a helyzet természetesen, ha a szóban forgó család megtagadja az együttmű­ködést és nem hajlandó a felkínált segítséget elfo­gadni; ilyen esetekben te­hetetlenek vagyunk. A most kilakoltatott család­dal másfél éve kerestük a megoldás lehetőségét, de minden segítséget vissza­utasítottak - valószínűleg abban a reményben, hogy ha kenyértörésre viszik a dolgot, az önkormányzat meghátrál és meghagyja őket abban a lakásban. Egy másik családdal vi­szont,' amely az ügyben mindvégig együttműködő magatartást tanúsított, még a végrehajtás kitűzése előtt sikerült megegyez­nünk, és a család sorsa megnyugtatóan rendező­dik. A z önkényes lakásfog­lalókat szegénységük mellett gyakran még előí­téletek is sújtják, holott in­dítékaik a legtöbb esetben nagyon tisztességesek. Munkát vállalnak, gyer­mekeiket iskoláztatják, a közüzemi számlákat fize­tik. Elmenekültek az or­szág keleti feléből, ahol volt lakhatási lehetőségük, de nem volt munkájuk, Budapestre, ahol viszont van miből megélniük, de nincs hol lakniuk. Végső megoldásként tehát föltör­tek egy lakást ami tényleg bűncselekmény, de hát a lopás is az, mégsem Íté­lünk el erkölcsileg senkif ha ellop egy vekni kenye­ret hogy a családjának le­gyen mit ennie. Az önkor­mányzat azonban kényte­len tulajdona védelmében a bírósághoz fordulni, hi­szen ezzel annak a több ezer kerületi polgárnak a jogait is védi, akiknek szin­tén nincs lakásuk, nem is törnek föl egyet és az ön- kormányzat mégsem tud segíteni rajtuk. A helyzet megoldására az önkormányzat önerejéből képtelen. New York frissen megválasztott polgármestere drámai be­jelentésben sürgetett intéz­kedéseket mert a 12 milli­ós város hajléktalanjainak száma elérte a 30 ezret. Nos, a 2 milliós Budapes­ten ugyancsak 30 ezer haj­léktalan van - ez nyugod­tan nevezhető szociális ka­tasztrófának. Katasztrófa- helyzetben pedig kor­mányzati intézkedésre van szükség. Ki kell kénysze­ríteni, hogy a kormány ne szóljon el egy hét alatt a Széchenyi-terv TV-rek- lámjára *174 milliót ami­ből 30A0 család lakhatá­sát lehetne megoldani. Országimázs-központ, díszegyenruhás lovas­bandériumok és fötisztvi- selő kar nélkül is kibír­nánk még egy darabig. Törvényjavaslatot készü­lök benyújtani az Ország­gyűléshez, hogy a költség- vetés módosításával te­remtsük elő a katasztrófa- helyzet elhárításához kö­zéptávon szükséges 45-50 milliárdot. I■IHIHIIIIMIIII Ilii Ilii I ......................»■■■■■■■«■■« No vember 13-án a Garay utca 5. szám alatt lévő épület egyik lakásában kezdődött az önkényesek kilakoltatásával kapcsolatos, jelenleg megoldhatat­lannak tűnő probléma. Képünkön középen Szabó Zoltán polgármester, aki törvényjavaslatot készül benyújtani az Országgyűléshez, mivel véleménye szerint a katasztrófahelyzetben kormányzati intézkedésre van szükség.-------------------—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­MI EP: „Törvénymódosítást a probléma megoldására” Dr. Szabó Ferenc, a kerületi MIÉP önkormány­zati képviselője a kilakoltatással kapcsolatos kérdésünkre válaszul egy jogi helyzetelemzést adott, mely véleménye szerint szükséges a hely­zet megértéséhez. Mint elmondta 1978 előtt az önkényes beköltözés Magyarországon, mint je­lenség, nem létezett. Az új Büntető Törvény- könyvben az önkényes beköltözés - mint ma­gánlaksértés - csak magánlakásokra terjedt ki, az önkormányzati bérlakások nem álltak ennek hatálya alatt. Ez által megjelent az önkényes be­költözésnek a lehetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents