Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-08-13 / 15. szám

2001/15. szám

ÖNKORMÁNYZAT

UJ ÖTLETEKET ADOTT A VERSENY

Szép kertek, virágos ablakok

(Folytatás az 1. oldalról)

Fiiló Pál a tapasztalatok alapján elmondta, az első 10 „kert” megtekintése után nyilvánvalóvá vált,

hogy azokban a házakban alakulnak ki a szép kertek, ahol a lakó- közösséghez egy-két elhivatott lakótárs is tartozik, olyan emberek,

akik a lakóközösség többségével el tudják fogadtatni a kis belső zöld kialakítása iránti igényüket.- Már most tudjuk, hogy nagyon nehéz dolga lesz a zsűrinek - mondta Fiiló Pál. - Gyönyörű kerteket láttunk és örömmel tapasztaltuk kezd kialakulni a növényesítésnek egyfajta kultúrája. Az emberek rájöttek hogy a növények segítségével eltüntethetik az omladozófalakat; hogy az általában sötét belső udvarokat vidámabbá, világosabbá teszi a sok színes virág élhetőbbé, emberibbé válik a lakókörnyezet. Sok helyen feltörik a lebetonozott udvarokat, és kialakítják a maguk kis belső zöldterületét. Véleményem szerint ezt minden felelős önkormányzatnak támogatnia kell.

Méltányos életkörülményeket az időseknek

Erzsébetvárosban a fővárosi átlaghoz képest is magas az időskorú, nyugdíjas lakosok száma. Ádler György képviselővel beszélgettünk a nyugdíjasoknak nyújtható támogatásokról, lehetőségekről.- Választókörzetemben, csakúgy, mint Erzsébetváros egészében, rendkívül sok nyugdíjas él - mondta a képviselő. - Naponta szembesülök azokkal a problémákkal, gondokkal, amelyekkel nyugdíjas választóim rendszeresen felkeresnek, vagy amiben segítségemet kérik. Igen sokszor - lehetőségeimhez mérten - segiteni is tudok, de van valami amiben még én is tehetetlen vagyok. Ez pedig a jelenlegi nyugdíj, illetve az ehhez kapcsolódó rendszer. Világszerte elfogadott követelmény, hogy a nyugdíjrendszer legyen átlátható, kiszámítható, azaz egyszerű, közérthető és legfőképpen stabil. Ma Magyarországon a nyugdíjakkal kapcsolatban még mindig erősek a régi beidegződések. A polgárok nagy része megszokta és már beletörődött abba, hogy adománynak tekintse a nyugdíjasokról való gondoskodást. Mi szabad demokraták azt akarjuk, hogy az emberek ne

törődjenek abba bele, hogy a nyugdíj csak alacsony lehet. Olyan országban akarunk élni, ahol a polgárok biztonságosan tervezhetik jövőjüket. Az 1997-ben elfogadott nyugdíjreform a liberális elveken alapuló intézményépítés legnagyobb sikere. Ez a reform igazságosabb arányt teremtett a keresetek és a nyugdíjak között, átláthatóvá, kiszámíthatóvá tette a struktúrát. Az időskorúak járadékának bevezetésével azon nyugdíjas korúak biztonságát is megteremtette, akik eddig - jogalap hiányában - nem kaphattak nyugdíjat Mindannyian tudjuk azonban, hogy jó néhány nyugdíjasunknak az itt felsorolt pozitív változások sem hoztak komolyabb változást a megélhetésükben. Éppen ezért az önkormányzatban meghoztunk olyan intézkedéseket amelyek valamelyest segíthetnek a rászorulóknak. Példaként említhetem a lakás- fenntartási támogatást az élelmiszer támogatást vagy a nemsokára életbelépő fűtési támogatást amely a 70 éven felülieknek nyújt a fűtési szezonban komoly segítséget. Látható tehát hogy az önkormányzat a pénzügyi lehetőségeihez mérten megpróbál plusz segítséget nyújtani a rászorulóknak. De mi nem oldhatunk meg minden problémát A

mindenkori kormányoknak is nagy a felelőssége nyugdíjasaink életfeltételeinek javitásában. Legyen az a cél, hogy olyan nyugdíjrendszer felé haladjunk, amely mindig stabil, és így megteremthetők egy boldog, nélkülözésmentes időskori élet feltételei.

Beton helyett gyepet

Hunvald György, mint az önkormányzat gazdasági témákért felelős alpolgármestere elmondta, számára egyértelművé vált szemlézés közben, milyen erőfeszítéseket tesznek az emberek, a lakóközösségek annak érdekében, hogy közvetlen lakókörnyezetüket lakhatóbbá tegyék.- Az igények sokat változtak az elmúlt években. Régen divat volt lebetonozni az udvarokat, ma viszont már nem szeretik az emberek A pályázók közül többen is elmondták, szeretnének belső kiskertet kialakítani, de a beton elbontása, a leterítendőföld beszerzése a társas ház számára elviselhetetlen anyagi megterhelést jelentene. Elgondolkodtunk azon, hogy az önkormányzat milyen módon tudná támogatni a lebetonozott udvarok feltörését, és zöldesítését. Jelenleg még nincs pontos elképzelésem arról, hogy milyen önkormányzati segítséget tudnánk nyújtani ezeknek a lakóközösségeknek de az biztos, hogy az önkormányzati támogatások elnyerhető pályázati összegek sorában valahol meg fogom találni annak a lehetőségét, hogy azok a társasházak melyek igényelnék az udvar zöldesítését, kaphassanak valamilyen támogatást.

Örökbefogadható növények?

Hunvald György alpolgármester arról tájékoztatott, hogy a jelenlegi szemlézés során megfogalmazódott benne egy újabb gondolat, amely ugyancsak a növényekkel kapcsolatos. Erzsébetváros sajnos híres arról, hogy a fővárosnak ebben a kerületében található a legkevesebb zöldfelület. Szomorú látványt nyújtanak a poros, kókadozó, gyökerüknél szeméttárolóhoz hasonlító fák, cserjék, amelyek jelenleg megpróbálnak otthonra lelni a betonban. Az ötletet a belső kerteket "megépítő" lakosok tulajdonosi büszkeségének, és a gazdátlan, közterületeken élő növények szomorú képének hangulatából adódó disszonancia szülte: esetleg megoldható lenne, hogy ezeknek a növényeknek is legyen gazdája. Azok az erzsébetvárosiak, akik szeretnének egy szebb, tisztább, hangulatosabb környezetben élni, és képesek arra, hogy a belvárosban olyan csodákat alkossanak, mint a pályázatra jelentkező kerttulajdonosok, biztosan gazdái tudnának lenni egy-egy, a lakóházuk közvetlen környezetében lévő „utcai” növénynek is. így fogalmazódott meg ezen a növények úgymond örökbefogadásának lehetősége. Nem jelentene sok munkát, nem kerülne igazán pénzbe sem, talán csak egy kicsit lokálpatriótának kell lennie annak, aki felvállal egy ilyen feladatot.

t