Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-08-13 / 15. szám

4 ÖNKORMÁNYZAT 2001/15. szám Itt az ideje igényelni a fíítéstámogatást (Folytatás az 1. oldalról) Koromzay Annamária szociális témákért felelős alpolgármester elmondta, azért tartja fontosnak mielőbb, még a nyári hónapok­ban felhívni a kérelmezők figyel­mét az önálló fűtési támogatás igénylésének lehetőségére, hogy már az ősszel esedékes első számlákra is meg­kaphassák a jogosultak az őket illető támogatást. A jogosultság megál­lapításához a lakás- fenntartási támogatás bekerülési feltételei az érvényesek. Az önálló fűtési támoga­tással a legrászorultabbakat, vagyis a 70 év feletti egyedül élőket, illet­ve azokat a kettesben élőket, ahol legalább egyikük 70 év feletti, a nyugellátással rendelkező szemé­lyeket és a hivatalos gyámkijelölés alapján unokát, dédunokát nevelő­ket kívánjuk segíteni - mondta Koromzay Annamária alpolgár­mester. - A támogatás ugyan nem haladhatja meg egy naptári évben a nyugdíjminimum 50 százalékát, de független a lakásfenntartási tá­mogatástól. A támogatás összege a szolgáltatónak való utalással kerül jóváírásra. (A lakásfenntartási tá­mogatás, az átmeneti segély és az élelmiszertámogatás egymástól függő módon állapítható meg, ami azt jelenti, hogy együttes összegük évente nem haladhatja meg a nyugdíjminimum háromszorosát, jelenleg 54.930 forintot.) A rendelet módosításakor több új fejezettel is bővült a támogatások köre. Az újonnan kidolgozott rendszer szerint az élelmiszer tá­mogatás a kérelmezőknek már nem csak esetenként, tehát egy- egy alkalomra állapítható meg, hanem egy benyújtott kérelem alapján fél éves időtartamra. így a kérelmezők családi költségvetés­ében előre tervezhető az összeg felhasználása, és éves viszonylat­ban csak kétszer kell be­nyújtaniuk igényüket az önkormányzat felé. Kik kaphatják a támogatást? Fűtési támogatás adható annak az öregségi nyugel­látással rendelkező egye­dülálló vagy kétszemélyes háztartásban élő kérelmezőnek, ahol legalább az egyik együtt élő személy betöltötte a 70. életévét, il­letve annak a kérelmezőnek, aki bármilyen címen folyósított nyu­gellátással rendelkező, hivatalos gyámkijelölés alapján déduno- ká(k)ról vagy unoká(k)ról gondos­kodó, illetve saját gyermekét neve­lő kérelmezőnek. A támogatás feltétele • Az együtt élők egy főre eső jö­vedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimumot, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum másfél- szeresét. • A fűtési időszakban (október 15. - április 15.) a lakás fűtési költ­sége elérje vagy meghaladja az egyéb lakásfenntartási költségek­től függetlenül a háztartás havi összjövedelmének 10 százalékát. • Az együtt élő személyek mind­egyike bármilyen jogcímen folyó­sított nyugellátással rendelkezik. Tere-fere a Bethlen Gábor téren, így sokkal könnyebben elviselhető a kánikula Új sorozatunkban a kerületi lakosok egészségi állapota Erzsébetváros egészségügyi koncepciója (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bolesza Emőke képviselő, az egészségügyi bizottság elnöke be­vezetőjében tájékoztatott arról, hogy az egészség az a testi, szellemi álla­pot, amely lehetővé teszi az ésszerű társadalmi normákhoz való fájda­lom és szenvedésmentes alkalmazkodást és ezek­ben a társadalmakban való minél hosszabb éle­tet. A statisztikai adatokból kide­rül, hogy Erzsébetváros lakóné­pessége az 1990-es évektől erőtel­jesen - évente 1000-2000 fővel - csökken. Sajnos ez a tendencia a prognózisok szerint tovább erősö­dik - tájékoztatott dr. Bolesza Emőke. A helyi önkormányzatok, így Er­zsébetváros önkormányzata is időszakonként felmérést végez a működési területén élő lakosság egészségi állapotáról, s az ebből adódó szükségletekről. Ennek adatai alapján ki tudják alakítani a helyi egészségpolitikát, s ehhez kapcsolódóan cselekvési progra­mot készítenek. Ez ki­egészíti az országos szin­tű egészség-politikát és kézzelfogható többlet­szolgáltatást nyújt a la­kosságnak. Dr. Bolesza Emőke képviselő és dr. Bárányi Péter, az Erzsé­betvárosi Egészségügyi Szolgálat vezetője segít­ségével jelen és következő lapszá­mainkban részletesen megismer­kedhetnek olvasóink a kerületben élők egészségügyi állapotával, az esetleges járványügyi helyzettel, a háziorvosi ellátással és az Egész­ségügyi Szolgálat munkájával is. „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét ál­lapota. s nem pusztán a be­tegség és nyomorékság hiá­nya. "(A W HO egészség de­finíciója) A meghatározó életkörülmények Erzsébetváros 200 évvel ezelőtt kertes külváros volt, csak a század- forduló környékén, az iparosodás korszakában vált zsúfolt város­résszé. A lakásépítésre jellemző volt, hogy amíg az utcai fronton főúri palotát utánzó házakat építet­tek, addig a belső függőfolyosóról nyíló lakások, szegényes, komfort nélküli szoba-konyhák voltak. A 20-25 évvel ezelőtt megkezdő­dött tömeges lakáskorszerűsítések és kismértékű tömb-rehabilitációk ugyan javítottak ezen az állapoton. Mindezek mellett Erzsébetvárosban a 80-as évek vé­gén is csak 60 szá­zalékos volt a für­dőszobás lakások száma, messze el­maradva a főváro­si 84,6 százalékos és az országos 70 százalékos átlagtól. Dr. Bolesza Emőkétől megtudtuk, hogy egy 1989-ben végzett szociológiai fel­mérés szerint a „kerület lakásállo­mánya és társadalmi szerkezete máig is a századforduló szintjén ragadt meg.” A rossz lakáskörül­mények, és a lakósürűségből ere­dő zsúfoltság között élők helyzetét tovább rontják a nagy forgalmú utak, és a korszerűtlen fűtés követ­keztében kialakuló rossz levegő­minőségi mutatók.- Sajnos még a mai napig is Erzsé­betvárosban található a főváros legkevesebb zöldterülete - tájékoz­tatott dr. Bolesza Emőke. - Az ön- kormányzat a lehetőségein belül mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy a már meglévő parkokat fejlessze és emellett újabb zöldte­rületeket alakítson ki. Sajnos ez utóbbira, a meglévő beépítettség mellett erre na­gyon kevés lehető­ségünk van. Az utóbbi időszakban azonban a kerület lakosai is észlelhe­tik, hogy fontos szerepet kap az ön- kormányzat életé­ben a növényesí­tés, a meglévő zöld területek vé­delme és talán az is már látható, hogy újabb és újabb lehetőségeket keresünk a program folytatására. A társasházakban is egyre több he­lyen szüntetik meg a belső udva­rokban a parkolási lehetőséget, és zöldterületet alakítanak ki a lakók. (Folytatjuk) Erzsébetváros, a maga 2,1 km2 területével a főváros második legkisebb kerülete, sűrű beépítettsége miatt azonban a lakósürűség eb­ben a kerületben a legna­gyobb. Jelenleg 34 ezer la­kos él 1 km2-en, a lakosság létszáma 65.100fő.

Next

/
Thumbnails
Contents