Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-04-12 / 7. szám
12 HITELET 2001/7. szám Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia 1074 Rózsák tere 8. TeL/fax: 322-4117 Április 12. Nagycsütörtök 7.00-9.00 és 17.00-18.00 Gyóntatás * 18.00 Hálaadó szentmise, szentóra, szentségimádás * 22.00-24.00 Virrasztás a templomban * 13. Nagypéntek, szigorú böjt * 7.00-9.00 Gyóntatás * 15.00 Keresztit * 17.00-18.00 Gyóntatás * 18.00 Szertartások, szentségimádás * 14. Nagyszombat 7.00-9.00 Gyóntatás * 7.00-18.00 Egész napos szentségimádás * 18.00 Szertartások és körmenet * 15. Húsvétvasámap, a reggeli szentmiséken ételszentelés * 16. Húsvéthétfő, ünnepi miserend: 7.30, 9.00, 11.00 és 18.00 órakor. * 22. 11.00 A szent misén a svéd Ömsköldsvik Kórus énekel, a szent mise után koncertet ad 27. péntek 18.00 A szentmise után engesztelő szentóra * 28. szombat 19.00 A 150 fős izlandi kórus koncertje. A Húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe. Jézus Krisztus megváltó halálát és dicsőséges feltámadását ünnepeljük. A világban elhatalmasodott a bűn, az emberek Isten ellen lázadtak. Az emberré lett Fiúisten magára vette a emberiség bűneit, kínszenvedése és kereszthalála által kiengesztelte a Mennyei Atyát. Jóvátette minden engedetlenségünket, megszerezte az emberiség számára Isten bocsánatát. Kiontott vére szabadulást szerzett a bűn szolgaságából és megnyitotta minden ember előtt az örök üdvösségre vezető utat. Most már csak a mi'szabad akaratunkon múlik, élünk-e az ajándékba kapott lehetőségekkel, úgy formálva tetteinket, hogy halálunk után részesei lehessünk az örök boldogságnak. A feltámadt Üdvözítő szent kegyelme töltse el húsvéti örömmel minden kedves testvérünk szívét, lelkét az ünnepnapokon, és életük minden napján. Az igazi húsvét "De búsvét lett! Feltámadott a Mester! Húsvét után...ei a gyásszal, könnyekkel!" A Fasori Református Egyházközség (Városligeti fasor 7.) szeretettel vár mindenkit feltámadás napi alkalmaira: április 15-én 1/2 9,10 és 17 órakor és 16-án 10 órakor. A húsvét szó kifejezése, abból a régi hagyományból adódik, amikor a régi magyarok számára a hosszú, hat hétig tartó böjt után - amikor is nem volt szabad húst enni - igazán nagy örömet jelentett, hogy ezen az ünnepen végre elővehették a sonkát. így lett az ünnep neve húsvét. Az elnevezés azonban nem feSzombat, sábát, sábesz A szombat (héberül sábát, jiddisül sábesz), a legnagyobb zsidó ünnep. Az egyetlen ennél is fontosabb nap a zsidóság körében a Jóm Kipur, az Engesztelés Napja, amelyet éppen ezért „szombatok szombatjának” nevez a hagyomány. Beköszöntekor, péntek este az asszonyok és a lányok gyertyát gyújtanak és áldást mondanak a lángok felett, majd a zsinagógában közös ünnepi imával és dalokkal köszöntik az érkezőket. Az emelkedett ünnepi hangulat otthon, családi, baráti körben folyProgram ajánló: Hangulatos hétvége a Pilisben, zsidó fiataloknak és fiatal családoknak május 11. és 13. között, mely során egy igazi, autentikus szombaton, érdekes előadásokon és változatos programokon vehetnek részt. További információ: a 2680-183-as telefonszámon vagy a pesti- jesiva@hotmail.com internet címen. tatódik. A lakoma a kidus- sal, a borral telt serlegre mondott áldással kezdődik, ezt követik a különböző fogások, dalok és Tóra magyarázatok. Másnap reggel a zsinagógában a Tóra aktuális szakaszának olvasását követi az ünnepi ebéd. A szombatot a harmadik étkezés után a hávdálával a szent napot a hétköznapitól elválasztó szertartással búcsúztatják, melyhez egy újabb pohár bort, illatos fűszereket és fonott gyertyát használnak. Szombaton a zsidó ember szellemi életet él. Elmegy a zsinagógába, még az is, akinek hétköznap sincs módja, kedve ehhez, elővesz egy-egy könyvet, amelyből népe hagyományaival, Tórájával ismerkedik. Maga a szombati munkaszünet is egészen más, mint a keresztények vasárnapja vagy a mohamedánok pénteké. A szombati nyugalom a nap szentségének szerves része, különleges napirendet ír elő a szombattartó zsidók számára. Harminckilenc féle alaptevékenység sorolható fel, amelyeket szombaton nem szabad végezni. Ezek között szinte minden megtalálható, ami a mindennapi élethez elengedhetetlen. A szombat beköszönte előtt elindított folyamatok azonban használhatók sábátkor is. Jó példa erre az ételeket melegen tartó elektromos főzőlap, vagy az időkapcsolóval ellátott lámpa, fűtés vagy légkondicionáló használata. Mindebből logikusan következik: a szombat úgy tölt be központi szerepet a zsidók életében, hogy ez az élet egyáltalán nem válik korlátozottá és elviselhetetlenné az utasítások betartásának következtében. A „nyugalom” és a „szentség” a zsidóságban rokon értelmű fogalmak. Akinek már volt alkalma megtapasztalni a szombat hangulatát Jeruzsálem vallásos negyedeiben vagy akár a Pesti Jesivában, az bizonyára nem cserélné fel ezt a modem élet bábeli zűrzavarával. jezi ki az ünnep lényegét, csakúgy, mint a vasárnap szó esetében. Ez a nap eredetileg az Úr, a feltámadás napja volt. István király elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, s a hetedik napon a környék népe odajöjjön istentiszteletre. A lehetőséget kihasználták a kereskedők, s felütötték sátraikat a templom körül - kész volt a vásár és ez a nap lett a vásámap, majd vasárnap. Az igazi húsvét a feltámadás, a feltámadott Úr Jézus Krisztus győzelmének a napja. Isten élő Fiának napja, aki legyőzte a halált, meghalt értünk és feltámadott, élő Urunk van. Ezt hirdeti minden hétvége, minden ünnep, minden nap, mert tapasztaljuk szeretetét, felszabadító hatalmát. A Baptista gyülekezet minden vasárnap 10 és 17 órakor, minden csütörtökön 18.30-kor tart istentiszteletet, ifjúsági bibliaórát minden szerdán 18.30 órakor, a Wesselényi utca 53. szám alatt. Április 24-én este 7 órakor „A XX. század magyar hitvallói: Ravasz László, Ordass Lajos, Romzsa Tódor és Márton Áron” címmel rendeznek előadást. Előadók: Somogyi Péter, Kézdi Péter és Tóth Ferenc lelkészek, Soós Károly diakónus. Helyszín: Dohány utca 88. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Erzsébetvárosi Csoportja rendezésében április 3-án nagysikerű előadást tartott dr. Boda László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a Torinói Lepelről.
