Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-01-20 / 1. szám

2#oo/i. szám ÖNKORMÁNYZAT 3 Múlt és jövő a polgármester szemével Előretekintés (Folytatás az 1. oldalról)- Okozott működési nehézsége­ket a tavalyi költségvetés-megszo­rítás?- Mindenféle nehézséget oko­zott, ha nem is a hivatal vagy az önkormányzat működésében, ha­nem a kifizetések teljesítésében. Sajnos sokszor előfordult, hogy éppen a határán voltunk annak a bűvös százmillió forintnak, amelyről a törvény úgy rendelke­zik, hogy a kifizetetlen számlák ezt az összeget harminc napon túl nem haladhatják meg.- Folytatódik idén is a szociális támogatás rendszerének szigorí­tása?- Nagyon erőteljesen csökken­tettük a szociális kiadásokat. En­nek oka többek között az volt, hogy Erzsébetváros, mint az egyik legszegényebb kerület tudta ma­gáénak az egyik legbőkezűbb szo­ciális ellátórendszert, amit a kép­viselő-testület néhány nagyvonalú akcióval még meg is tetézett. A szociális rendeletnek azokat a túl­zásait, amelyeket sikerült lenyese­getni, nem kívánjuk újra visszaál­lítani. A szociális ellátásnak van egy olyan funkciója, hogy gon­doskodjunk azokról a kerületi la­kosokról - legalábbis részben -, akik nem tudnak magukról gon­doskodni. Ez idén egy kicsit ma­gasabb szintű ellátás keretében valósul meg.- A lakbérek majd két és félsze­resére nőttek tavaly...- Hosszú időn keresztül elma­radt a kerületben a lakbérek eme­lése. Nem volt könnyű döntés, de a fővárosi szinten legalacsonyabb lakbérek mellett a lakásfenntartási költségeink a legmagasabbak kö­zé tartoztak. Elöregedett, rossz ál­lapotú, drágán fenntartható laká­sokról van szó. A polgárok, ha nem is könnyen, de elfogadták ezt az indoklást. Még mindig jobb többet fizetni, mint várni, hogy mikor omlik ránk az épület.- Gazdaságossági szempontok alapján a hivatal átszervezésére is sor került- Jelentősen csökkentettük a működési kiadásainkat a hivatal átszervezésével, karcsúsításával. Ennek ugyan a tavalyi költségve­tésben még nincsenek látványos eredményei, de ebben a kérdésben hosszú távon kell gondolkodni. Arról nem beszélve, hogy egy át­láthatóbb, áttekinthetőbb rendszer lépett életbe.- A kiadásokat csökkentették, sok esetben így is nőtt a bevétel A valós bevételt azonban nem ez je­lentette.- Elindítottunk egy erőteljes pri­vatizációs hullámot, amelynek be­vételeit a korábban elköltött ki­adásoknak a fedezésére fordítot­tunk. Reményeink szerint a kerület éle­tében utoljára fordult elő, hogy a forráshi­ányt így kellett kezel­ni. Az egyébként to­vábbra is erőteljesnek tervezett privatizáció bevételeit az utolsó fillérig fejlesztésre fordítjuk. Ez az irány a kétezredik év vázla­tos költségvetéséből is kezd kirajzolódni. A költségve­tés bevételi pozíciói a forrásmeg­osztás most megváltoztatott elosz­tásával is jelentősen javulni fog­nak. A korábbi hátrányunk most előnyre fordult, hiszen a forrás- megosztás figyelembe vesz és fi­nanszíroz olyan feladatokat is, amelyeket korábban nem finan­szírozott, és amelyek Erzsébetvá­rosban hihetetlenül nagy kiadáso­kat jelentenek.- Várható, javulás”, esetleg in­tézkedés-visszavonás az új költ­ségvetésben?- A kétezredik évi költségveté­sének tervezésekor már biztosan tudunk két olyan tavalyi draszti­kus lépésről, amelyeket idén sem­legesíteni kívánunk. Egyik ezek közül az oktatási kiadásokat, má­sik a társasházak felújításának tá­mogatását érintette; Idén mindkét esetben visszaállítjuk az 1998-as reálértéket.- Fejlesztések is lesznek?- A főváros által meghirdetett rehabilitációs pályázaton jelentős összegek elnyerésére van kilátá­sunk. Ez azt jelenti, hogy a kerü­let két kijelölt rehabilitációs öve­zetében indulhat el a rehabilitá­ció. A Klauzál tér és környéke az egyik, ahol két-két tömbben, a Continentál szálló helyén illetve a Klauzál utca, Dohány utca, Akácfa utca, Wesselényi utca ál­tal határolt tömbnek a rehabilitá­ciója kezdődik el. A Rózsák tere és környéke a másik, ahol előre­láthatólag a Rottenbiller utca, Wesselényi utca, Rózsa utca és Dohány utca által határolt két tömbnek az együttes rehabilitáci­ója valósulhat meg. Ezekben a házakban úgynevezett mélyre­habilitáció történik, ami azt jelenti, hogy a lakókat kihelyez­zük, a jelenleginél, kényelmesebb, jobb, komfortosabb laká­sokba. Az épületek­ben mindent kicseré­lünk, csak a falak maradnak a régiek. A felújítás után ezeket a laká­sokat értékesítjük. Egyéb rehabi­litációs terveink is vannak, me­lyeknek a megvalósításához újabb pályázatokon kívánunk részt venni. Ezek közé tartozik például a vásárcsarnok bővítése, és az ott jelenleg uralkodó állapot normalizálása.- A tavalyi évnek a nagy pro­jektje a Madách sétány és a Gozsdu udvar „sínre” került- Az adás-vételi szerződés még nincs aláírva, számos jogi kérdés vár még tisztázásra. A Gozsdu udvarral kapcsolatos elképzeléseink valóban megva­lósulni látszanak. Január 31-ig be kell nyújtani a képviselő-tes­tület elf egy olyan koncepciót is, amelyik a Madách sétány megvalósításáról szól. Bár a Madách sétány természetesen nem fog ebben a ciklusban ki­épülni a két körút között, a jelen­legi helyzet szerint több helyen is el lehet kezdeni a munkát.- Milyen kerületfejlesztési be­ruházások várhatók?- Továbbra is elsődleges a Ma­dách sétány területén megteendő fejlesztések kérdése. Minden­képpen megpályáztatjuk a Ma­dách téri mélygarázs megépíté­sét, amivel megteremtődik a Madách sétány bejáratának a „kitakarítási” lehetősége. Ezen a területen egyébként négy-öt fej­lesztési lehetőség indulhat el az idén, bár hozzá kell tennem, hogy a január 31-ig benyújtandó koncepciók függvényében. És bizonyos, hogy idén elindul a Gozsdu udvar felújítása is.- Nem kerülhető meg Erzsé­betváros kultúrájának a kérdé­se. Mi a polgármester állás­pontja az Almássy Téri Szabad­időközpont ügyében?- Készséggel elfogadom, hogy nagyon időszerű lenne az épület felújítása. Eredetileg sem volt egy igazán szerencsés konstrukció maga az épület, az építés óta pedig nagyon sok idő eltelt. Nagyon komoly befekte­tésre lenne szükség a felújítás­hoz, ezt az összeget pedig Er­zsébetváros önkormányzata nem tudja előteremteni. Valami­lyen külső forrás, akár állami, pályázati, vagy akár magántőke bevonásával kell megoldani a problémát. Ajándékba 400 mil­lió forintot senki nem fog adni, minden lehetőséget meg kell vizsgálni.- Márciusban tehát bezár a szabadidőközpont?- Arról, hogy márciusban be­zárjon a szabadidőközpont, kép­viselő-testületi döntésnek kell születnie. Az intézmény sorsá­ról azonban még nincs határozat, és nem is vagyunk még a kellő ismeretek birtoká­ban egy döntéshozatalhoz. Az igazgatónak jogában áll bejelen­teni, hogy bezárja az intéz­ményt, de ehhez komoly indok­lásra van szükség. Ebben az esetben a testület tudomásul fogja venni a bejelentést. Ha az okok nem indokolják a bezárást, a testület valószínűleg fel fogja tenni a kérdést az igazgatónak, vajon miért akarja saját hatás­körében bezáratni az intéz­ményt márciusban.

Next

/
Thumbnails
Contents