Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-08-10 / 11. szám

4 RENDELET 2000/11. szám

15. §

Az aktív korú nem foglalkoztatottak Fővárosi Munkaügyi Központ kerületi kirendeltségével való együttmütóhjési kötelezettségének részletes szabályait a VII. Kerületi Önkormányzat és a Fővárosi Munkaügyi Központ VII-VIII. Kerületi Kirendeltség között megkötött külön megállapodás tartalmazza.

Lakásfenntartási támogatás

16. §

(1) Az Sztv. 38-39. §-aira figyelemmel lakásfenntartási támogatás állapítható meg a Vll. kerületben lakóhellyel rendelkező nagykorú bérlőnek, illetve tulajdonosnak, ha a

a) lakásban életvitelszerűen él,

b) az egy főre eső jövedelem nem magasabb

b.a) egyedülélő esetén a nyugdíjminimum 250 %-ánál; b.b) két fős háztartás esetén a nyugdíjminimum 150 %-ánál;

b. c) minden további együtt élő személy után a b.b) pontban megjelölt arány a nyugdíjminimum 50 %-ával emelkedik;

c) lakásfenntartás költségei elérik vagy meghaladják a háztartás havi összjövedelmének

c. a) egyedülélő esetén a havi nettó jövedelem 20 %-át;

c. b) több együttélő személy esetén a havi nettó összjövedelem 25 %-át;

d) a kérelmező által lakott lakás egészét lakás céljára használja;

e) lakástulajdon esetében a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, és a fűtési szezonban a lakás fűtési költségeinek havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át.

(2) A lakásfenntartási támogatás során az alábbi lakásfenntartási (ezen belül fűtési) költségeket kell figyelembe venni:

a) lakbér, közös költség;

b) gáz, villanyáram, vízfogyasztás költségei;

c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete;

d) a szemétszállítás költségei;

e) csatornahasználati díj;

f) a központi fűtés díját, továbbá a számlával igazolt tüzelőanyag költséget;

g) a víz, szemét, csatorna kompenzációs támogatás a lakásfenntartási költségek számbavételénél csökkentő tényezőként veendő figyelembe.

(3) A lakásfenntartási támogatás szempontjából elfogadott lakásnagyság az ott lakó személyekre figyelemmel:

a) 1-2 személy esetén a 2 lakószoba és 70 m2;

b) minden további személy után 0,5 szobával emelkedik a szobaszám és/vagy 5 m2-rel a lakásnagyság, de a lakás nem lehet nagyobb 100 m2-nél.

(4) A támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy a kérelmező és a vele egy lakásban élők havi nettó (összjjövedelmével együtt ne haladja meg

a) 1 fő esetén a nyugdíjminimum két és félszeresét;

b) 2 fű esetén a nyugdíjminimum háromszorosát;

c) minden további személy esetén a b) pontban szereplő mérték, nyugdíjminimum 50 %-ával emelt összegét;

d) Továbbá

d. a) 50 m2-es lakásnagyságig a számlával igazolt tényleges lakás fenntartási költségek 60 %-át,

d.b) 51-100 m2-es lakás esetén a tényleges lakásfenntartási költségek 50 %- át.

(5) A támogatás összege nem lehet kevesebb 1 000 Ft-nál és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át.

(6) A támogatást egy naptári évre kell megállapítani. Kérelmező a támogatás lejárta előtt 1 hónappal kérelmét megújíthatja.

E kérelemhez is csatolni kell a 16. § (10) bekezdésében előírt igazolásokat és nyilatkozatokat.

(7) Lakásfenntartási támogatás csak annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek a közüzemi díjtartozása, beleértve a lakbért is, nem haladja meg az 5 000 Ft-ot és a kérelmező vállalja, hogy az önkormányzat által meghatározott időpontig tartozását kiegyenlíti.

(8) A támogatásra való jogosultság megszűnik, amennyiben a segély folyósítása alatt a lakásfenntartási támogatásnál figyelembe veendő kiadásokat tekintve hat hónap alatt további 2 000 Ft, vagy annál magasabb fizetési elmaradás keletkezik.

(9) Bérlőtársak illetve tulajdonostársak esetén lakásfenntartási támogatás csak egy kérelmezőnek állapítható meg. A támogatási kérelmet a kérelmezőn kívül a bérlőtársaknak illetve a tulajdonostársaknak is alá kell írni.

(10) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a 16. § (2) bekezdésében felsorolt lakásfenntartási kiadások hat havi hivatalos számláját, megosztva három fűtési szezonbéli és három fűtési szezonon kívüli számlára;

b) a lakásban való tartózkodás jogcímére vonatkozó igazolást (bérleti szerződés, tulajdoni lap);

c) igazolást arról, hogy a kérelmezőnek nincs tartozása, illetve, hogy az nem haladja meg az 5 000 Ft-ot;

d) az igénylő és a vele egy lakásban lakók vagyonnyilatkozatát.

17. §

(1) Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás annak, aki:

a) a lakástulajdon haszonélvezője;

b) akinek bérleménye, vagy lakástulajdona hasznosításából bevétele származik;

c) akinek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában az általuk lakott lakáson kívül olyan ingó vagy ingatlan vagyon van, melynek az együttes forgalmi értéke az 500 000 Ft-ot meghaladja;

d) akinek a tárgyévben hátralékkiegyenlítő támogatást állapítottak meg, kivéve a 19. § (2) bekezdésében foglaltakat;

e) aki olyan lakásra kéri a lakásfenntartási támogatást, melyre már megállapított lakásfenntartási támogatás van érvényben;

f) akinek lakásában hozzátartozóján kívül más személy is él;

g) aki életvitelszerűen nem abban a lakásban él, melyre a támogatást kéri.

(2) A lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság megállapításának további feltétele az igénylő és a vele egy háztartásban lakók írásbeli felhatalmazása arra vonatkozóan, hogy a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról a Polgármesteri Hivatalt tájékoztassa.

(3) A lakásfenntartási támogatás elutasítására beadott fellebbezésnél a Képviselő testület méltányosságot gyakorolhat a 16. § (1) bekezdés c) pontja

c.a)-c.b) alpontjai tekintetében + 5% erejéig.

Hátralékkiegyenlítő támogatás

18. §

(1) Akinek a lakásfenntartással kapcsolatosan hátraléka keletkezik, hátralékkiegyenlítő támogatásban részesülhet. A hátralékkiegyenlítő támogatás esetén a megengedett lakásnagyság tekintetében a lakásfenntartási támogatás szabályai irányadóak.

(2) A hátralékkiegyenlítő támogatás megállapításának feltételei: