Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-08-10 / 11. szám

2000/11. szám

RENDELET

5

a) a hátralék mértéke nem haladja meg a 100 000 Ft-ot;

b) a kérelmező vállalja a teljes (igazolt) hátralékösszeg 30 %-ának saját részként való befizetését és a befizetést igazolja;

c) a 30 %-os önrész befizetésének igazolása a kérelem mellékletét képezi;

d) az összes díjtartozás 20 %-ának megfelelő összegre a családsegitő központok közreműködésével a lehetőségek szerint pályázatot nyújt be az e céllal működő valamelyik alapítványhoz és az erről szóló igazolást csatolja a kérelemhez. Amennyiben nincs lehetőség pályázat benyújtására, úgy ezt a tényt a családsegitő szolgálat írásos formában a kérelem mellé csatolja. A pályázat sikere vagy sikertelensége nem feltétele a támogatás megállapításának;

e) 3 éven belül hátralékkiegyenlítő támogatásban még nem részesült;

f) az életvitelszerűen együttlakó személyek esetében az egy fore jutó havi nettó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetében a kétszeresét;

g) a kérelmet előkészítő családsegítő szolgálat nyilatkozatban igazolja, hogy a kérelmező és családja számára a díjhátralék más módon illetve önerőből nem rendezhető;

h) a hátralékösszeg megállapításánál nem vehető figyelembe az utolsó két havi hátralék;

ijamennyi ben a kérelmező a szolgáltató (hitelező) céggel részletfizetési megállapodást kötött, úgy a teljesített és befizetett 30 %-os önrészt igazolja.

(3) Hátralékkiegyenlítő támogatás 3 éven belül ugyanazon háztartásban csak egy kérelmezőnek állapítható meg.

(4) Az önkormányzati támogatás nem haladhatja meg a teljes hátralékösszeg 50 %-át.

(5) A hátralékkiegyenlítő támogatást a Polgármesteri Hivatal a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervnek egy összegben utalja át.

19. §

(1) Akinek hátralékkiegyenlítő támogatást állapítottak meg, a tárgyévben nem részesülhet átmeneti segélyben.

(2) Lakásfenntartási támogatás a családsegítő szolgálat írásos javaslata alapján

a) 40-50 eFt mértékű hátralékkiegyenlítő támogatás megállapítása után 3 hónappal;

b) 30-40 eFt támogatás után 2 hónappal;

c) 0-30 eFt mértékű támogatás után 1 hónappal;

d) hátralékkiegyenlítő támogatás után közvetlenül is megállapítható.

(3) Hátralékkiegyenlítő támogatás egyazon hátralékösszegre csak egyszer állapítható meg.

(4) A 19. § (1) bekezdésében meghatározott esetben fellebbezéskor a Szociális Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület indokolt esetben méltányosságot gyakorolhat. Indokolt esetnek minősül, ha átmeneti segély megállapítására a tárgyévben elemi kár miatt került sor.

20. §

A hátralékkiegyenlítő támogatáshoz a 16. § (10) bekezdésben meghatározott igazolásokat kell csatolni azzal az eltéréssel, hogy a 16. § (10) bekezdés d) pontja helyett részletes igazolást kell a díjbeszedésre jogosult szervtől mellékelni a hátralék összegéről, havi bontásban.

Ápolási díj

21. §

(1) Ápolási díj állapítható meg az Sztv. 41. § (1) bekezdése szerint, mely esetben az ápolási díj mértéke a nyugdíjminimum összege.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseten túlmenően az önkormányzat ápolási díjat állapíthat meg 1 évre az ápolt személy hozzátartozójának amennyiben:

a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi;

b) az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szorul;

c) az ápoló rendelkezik olyan háziorvosi igazolással, mely szerint a szükséges ápolási tevékenység ellátására alkalmas;

d) az ápoló az ápolttal közös háztartásban él, kivéve az e) pontban szabályozott esetet;

e) az ápoló és az ápolt is VII. kerületi, de nem azonos lakóhellyel rendelkezik, azonban az állandó és tartós felügyelet és ellátás megvalósul. Ebben az esetben a támogatás folyósítása alatt három havonként kömyezettanulmány- nyal ellenőrizni kell a napközbeni ápolás teljesülését.

(3) Amennyiben az ápolt rokkant, úgy az erről szóló határozatot a kérelem mellékleteként be kell nyújtani.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott ápolási díj mértéke:

a) az érvényes nyugdíjminimum 100 %-a, - amennyiben abban a háztartásban, melyben az ápoló és az ápolt is él, az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot;

b) az érvényes nyugdíjminimum 80 %-a, - amennyiben abban a háztartásban, melyben az ápoló és az ápolt is él, az egy főre eső jövedelem meghaladja a nyugdíjminimumot.

(5) Az ápolási díj megállapítása előtt a (2) bekezdésében meghatározott esetben vizsgálni kell, hogy az önkormányzat által működtetett intézményi ellátás keretében nyújtható-e megfelelő ellátás az ápolásra szoruló személy részére. Amennyiben a gondozásra szoruló személy részére a gondozási központ által ajánlott segítség megfelelő ellátást tud biztosítani, úgy a (2) bekezdésben meghatározott ápolási díj nem állapítható meg.

(6) A kérelemhez az illetékes gondozási központ környezettanulmányt készít. Amennyiben az ápolt rokkant, úgy erre a tényre a környezettanulmányban is ki kell térni, s nyilatkozni kell arról, hogy a megállapított rokkantsági fokozat indokolja-e a tartós otthoni ápolást és gondozást. Kiskorú ápolt esetén környezettanulmányt a területileg illetékes védőnőtől kell kérni.

(7) A kérelemhez mellékelni kell az ápolandó személy háziorvosának szak- véleményét az ápolás szükségességéről, illetve arról, hogy az ápolásra szoruló személy ellátására a hozzátartozó által végzett ápolás a legmegfelelőbb ellátási forma.

(8) Szükség esetén a már megállapított ápolási díj folyósítása alatt is elrendelheti ismételt környezettanulmány elvégzését. Amennyiben ez alapján nem indokolt az ápolási díj további folyósítása, akkor a jogosultatlanul igénybe vett támogatás szabályai szerint kell eljárni.

(9) Az ápolásra szoruló személy, akire nézve az ápolási díj megállapításra került nem részesülhet házi segítségnyújtásban.

22. §

(1) Az a család, melyben 24 éven aluli súlyos fogyatékos személy nevelése, ápolása folyik, az ápolási díjjal párhuzamosan kérheti a beteg szállításához való támogatást.

(2) A kérelemhez azon intézmény (pl. rehabilitációs intézet) igazolását kell csatolni, melybe vagy melyből a beteg szállítását bonyolítani kell (az igazolás a szállítás tényét dokumentálja). Amennyiben kísérettel a fogyatékos személy tömegközlekedési eszközöket igénybe tud venni, abban az esetben ehhez is megállapítható a támogatás a kísérő családtag és a fogyatékos személy számára is. A BKV bérlethez való támogatás csak egy kísérőnek állapítható meg.