Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)

1999-04-12 / 5. szám

1999/5. szám ÖNKORMÁNYZAT - KISEBBSÉGEK 5 (Sz)épülő Erzsébetváros (Folytatás az 1. oldalról) A program meghatározza a fejlesztés céljait. A legfontosabb, hogy Erzsébetváros otthonosabb, komfortosabb legyen, mint most. Álljon meg a jobb módú lakók elvándorlása és kerületünk hosz- szabb távon inkább vonzó legyen. Folytatódjon a házak ’70-es évek­ben elkezdett, majd megszakadt felújítása, mert 60-70 éves le­maradást kell csökkenteni. A két rehabilitációs akcióterületen és a harmadikként ezekhez csatlakozó Madách sétány területen a főváros kiemelt támogatásával kezdődjön a rehabilitáció és építkezés. Foly­tatódjon a társasházak felújításá­nak támogatása, bővüljön a for­rása. Fel kell újítani közterületein­ket és növelni kell a zöldte­rületeket. Az intézményeket szin­ten kell tartani, ugyanakkor szűn­jenek meg a lakásóvodák. Végül kapjanak támogatást a kerületben beruházni kívánók. Nézzünk néhány konkrét dol­got. Teljesen új a most induló „minimál program”. Ez arról szól, hogy a tartósan önkormányzati tulajdonban maradó lakóépüle­teknél meg kell teremteni a lak­hatóság minimális feltételeit. Há­romféle lakóépület tartozik ebbe a csoportba: a „vételi joggal nem érintettek”, a műemlékek és a bontásra kijelölt épületek. A „vé­teli joggal nem érintett” épületek csoportját évente kell felülvizsgál­ni, hogy a feltételek változása lehetővé teszi- e az eladhatóságot. A minimál program céljai: az épületek lakhatóvá tétele egy fel­újításig vagy a lebontásig, illetve az eladhatóságot gátló hibák el­hárítása. Nagyon fontos az üres telkek hasznosítása, hogy ne elhanya­golt foghíjakat lássunk. Például épüljön lakóház, iroda, üzlet, szál­loda vagy parkoló. Egyes telkeken füves-fás területet lehet kialakí­tani. Az önkormányzati intézmé­nyeknél meg kell szüntetni a lakásóvodákat és természetesen gondoskodni kell új óvodákról. Várhatóan a Dob utca belső sza­kaszán és a Peterdy utcánál épül ilyen. Régen megoldandó a Mol­nár Antal Zeneiskola elhelyezése a munkájukhoz szükséges kö­rülmények közé, nem utolsósor­ban azért, hogy a lakókat ne zavaiják. Átalakítják a Dohány utca 32. alatti iskola tornatermét és új sportudvar létesül. A Rot- tenbiller utcai iskola bővítése a Damjanich utcai óvoda rekonst­rukciójával együtt lesz. Az idei szüneteltetés után folytatni kell (és befejezni) a Madách Gimnázium felújítását. Megnyitásra alkalmas­sá kell tenni a Róth Miksa em­lékházat és múzeumot. Új része a programnak a köz­terület-felújítás fejezete is. A Kla­uzál utca, a Huszár utca és a Hutyra utca fásítása az ottani reha­bilitáció része lesz. Be kell fejezni a Bethlen Gábor tér felújítását. Nagy terv a „Wesselényi tér”, ami új épületet és új zöldfelületet is jelent (ennek tervei lapzártakor kerülnek a kerületfejlesztési bi­zottság, majd rövidesen a képvi­selő-testület elé). Szükséges a Hársfa utca tönkrement burkolatá­nak rekonstrukciója is. A meglévő fasorok felújítása és újak telepí­tése más utcákon is lehetséges, ezek tervei most készülnek. (Foly­tatás a következő számban) Gergely József a kerületfejlesztési bizottság elnöke Közös történelem, közös jövő Testületi krónika Nem tréfának szánták, de április elsején rendkívüli testületi ülés volt Erzsébetvárosban. Két napirendi pont szerepelt: a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások, valamint a Gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozásáról szóló 2/1997. (1.28.) számú rendelet módosítása, és az Erzsébetváros Kultúrájáért Közalapítvány és a Budapest Erzsébetváros Ifjúságáért Közalapítvány Alapító Okiratainak jóváhagyása. A képviselők mind a két előterjesztést megvitatták és elfogadták Az örmények a történelem folya­mán háromszor kereslek hazát magyatfóldön. Őseik együttjöttek Árpáddal, majd a XVII- XVIII. században érkez­tek nagyobb számban a Kárpát-medencébe és Erdélybe. Utoljára - az 1915-ös genocídium ide­jén, amikor Törökor­szágban közel másfél millió örmém’t öltek meg- a mészárlás elöl sokan Ma- gyamrszágra menekültek. Törté­nelmünk egy része közössé vált. A 1848-as szabadságharc után Aradon kivégzett vértanúk közül kettő, Kiss Ernő, illetve Lázár Vilmos tábornagy is örmény szár­mazású volt. A frissen alakult Örmény Kisebb­ségi Önkormányzat kultúrájuk őrzését és frissítését tűzte ki el­sődleges céljául, s erről beszélt Gogescu László elnök is:- Nincs több vagy kevesebb szo­ciális nehézségünk, mint bárki másnak ebben az országban. Egy kisebbségi érdekvédelmi szerve­zetnek leginkább az lehet a fela­data, hogy a gondolkodására és érzelemvilágára jellemző meg­nyilvánulásait, a kultúráját ápolja és gazdagítsa vele azt a kultúrkört, amelyben él. Ezért is jött létre az Örmény Kultúra Barátainak Er­zsébetvárosi Egyesülete, ahol bárkit szívesen lá­tunk, akit érdekel a kul­túránk és szívesen be­kapcsolódik a munkánk­ba. Minden hónap má­sodik szombatján, az Almássy Téri Szabadi­dőközpont 407-es ter­mében szoktunk összejönni, hogy összehangoljuk tevékenységün­ket és kidolgozzuk ötleteinket, ter­veinket. (Míg nincs irodájuk, Gogescu Lászlót a 06-20-9653-056-os tele­fonon lehet elérni.) Párbeszéd a Fészek Klubban A Munka Törvénykönyve tervezett módosításairól beszélgetnek a vendégek április 26-án 17 órakor a Kertész utca 36-ban. Meghívást kapott Kósáné dr. Kovács Magda, az MSZP országos elnökségének tagja, Kiss Péter, az MSZP ügyvezető alelnöke, Sándor László, az országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke. Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Pál Lajos, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Házigazdák: Fiiló Pál, ország­gyűlési képviselő, az MSZP parlamenti frakciójának Munkavilága Munkacsoport vezetője és dr. Szabó Zoltán, országgyűlési képviselő, Erzsébetváros polgármestere. Parkolhatunk! Előző számunkban pontat­lanuljelent meg híradás az új parkolási rendeletről, amiért elnézést kérünk. Természetesen addig a régi rendelet van hatályban, amíg az új, módosított par­kolási rendelet nem jelenik meg. (a szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents