Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-03-24 / 4. szám
10 HITÉLET - AZ UTCA HANGJA 1999/4-szám Kalácsszentelés A Szent Erzsébet templom hírei „Liturgikus édesség” című cikkemben írtam a kolliváról, de valahogy kimaradt belőle, mi is az? Hát most - mielőtt átlépnék a nagyböjtből a hús- vétba, pótolom: mézben főtt búza mazsolával, dióval, meg még mással ízesítve. A húsvétnak a velejárója az ételszentelés, ahogyan a görög katolikusok ajkán él: a pász- kaszentelés. A pászka a húsvét eredeti neve, kivonulást jelent. Mikor Mózes vezetésével a zsidók kivonultak Egyiptomból, a sietség miatt csak ko- vásztalan kenyeret tudtak készíteni. E kovásztalan kenyér neve a pászka. (Üzleteinkben kapható köznyelven macesz néven ismert!) A szentelésre vitt ételeket is pászkának nevezik, de igazából ez a név csak egy nagy kerek, húsvéti kalácsot illet, melynek a tetejét fonatokkal díszítik, amelyek Krisztus testét, keresztjét, sebeit szimbolizálják. A kalács mellett még más ennivalók is helyet kapnak: tojás, sonka, egy üveg bor, s elmaradhatatlan a sárga túró. (Máshol destűró vagy ruszinul: szirok.) Ezt azért említem, mert egy papné a közelmúltban a Rózsák terén megtanította az asszonyokat ennek készítésére, s azóta húsvét előtt egymástól kérik el a receptjét. A lényege: tojással túróssá felfőzött tej, ízesítve. A fent említett ételeket kosárba helyezik és díszes kendővel letakarják. A pászka- szentelés a húsvétvasárnap délelőtti liturgiák (misék) után történik általában a templomudvaron. Az elmúlt évtizedben megfigyelhető, hogy ez a szokás felerősödött a Rózsák teréhez tartozó görög katolikus hívek körében is. Egyes helyeken a hazavitt pászkából elsőnek a háziállatok részesülnek, mert „mi emberek nem vagyunk rá méltóak”. dr. Sasvári László Március 28-án, virágvasárnap az ünnepélyes barkaszentelés a 11 órai szentmisén lesz. Ezen a szentmisén a Carmine Celebrat kórus gregorián passiót és motettákat énekel. Gitáros ifjúsági kereszt- út járás lesz 17 órakor. Április 1- jén, nagycsü- törtökön az 01- táriszentség a- lapításának emlékére 18 órakor hálaadó szentmise lesz, majd szentóra és 21 óráig szentség- imádás. Április 2- a, nagypéntek szigorú böjti nap. Keresztutat járunk 15 órától. A szertartások 18 órakor kezdődnek, melyen a Carmine Celebrat kórus passiót és motettákat énekel, 21 óráig csendes szentségimádás lesz a szent sírnál. Április 3-án, nagyszombaton a szertartások 18 órakor kezdődnek. Hozzunk magunkkal cseppfogóval ellátott gyertyát, illetve mécsest. A feltámadási körmenet útvonala a szokásos lesz, tehát a teret fogjuk körbejárni. Gyónási lehetőség lesz csütörtökön, pénteken és szombaton is 7-től 9 és 17-től 18 óráig. Húsvétvasárnap a reggeli szentmiséken ünnepélyes ételszentelést tartunk. A 11 órai szentmisén a Carmine Celebrat kórus Liszt: Missa Choralis- át énekli. Ezt a szentmisét egész egyházközségünkért, templomunk jótevőiért ajánljuk fel. Szentórát tartunk 17 órától. Április 5-én, húsvéthétfőn is vasárnapi miserend lesz. Április 8- án várjuk idős, magányos testvéreinket szokásos összejövetelünkre. Április 12-én lótól a Legényegylet tartja összejövetelét. Április 2-ig tekinthető meg Buckó György, Czebe István, Gaál Endre, Pólyák János „Magyar üvegművészek a 20. század végén” című kiállítása a Madách utca 5. szám alatti St. Art Galériában hétköznapokon 10-től 18 óráig. Húsvéti hangverseny A Rózsák terei Árpádházi Szent Erzsébet Templom Carmine Celebrat kórusa és zenekara a Régi Zeneakadémián (Vörösmarty utca) április 3-án 11 órakor hangversenyt ad. A műsor Pergolesi: Stabat Mater (szólisták: Zádori Mária, Lukin Márta). Schütz: Die sieben Worte Jesu Christi (szólisták: Modvay József, Pálinkás Péter, Kopjás Éva, Süveges Katalin. Korpás Ferenc). Vezényel: Zimányi István. ICészíil-e mái* a húsvétra? Gödör Rafaelné, nyugdíjas:- A sonkát, tojást megvásároltam. Igaz, a három napban hol a fiamnál, hol a lányomnál leszek, de azért vettem magamnak otthonra is. S ennek ellenére a szokásos töltöttkáposztát és a má- koslepényt is el fogom készíteni. A fiam és a vöm biztos meglocsol húsvéthétfőn, az élsportoló unokám sajnos nem tud, mert edzőtáborozik. De azt ígérte, bepótolja. Melicher Dezsőné, postás: ~ Nem vagyok S g*»# kerületi, csak itt dolgozom. Vidé- W Jtn dM ken élünk, így már megvan a sonka és a tojás J is. Bár túl sokat nem leszünk otthon, mert húsvétvasárnap lesz a kisunokám keresztelője, így Tatabányára utazunk. A hétfőt is ott töltjük, vagyis a locsolko- dást nem úszom meg. A vömnek és a fiamnak is viszem a csokitojást, a kisunokám pedig élő nyuszit kap. Szabó Péter, egyetemi hallgató:- Családi körben töltöm az ünnepeket, így mindenről az édesanyám és a nagymamám gondoskodik. Nekem csak az evés lesz a dolgom, na és persze a lo- csolkodás. Ilyenkor nem csak kettőjüket szoktam meglocsolni, hanem már régi hagyományként a szomszéd nénit is. Méghozzá mindig kora reggel, mert szereti, ha „igazi” férfi az első locsolója. Nagy Zoltán, nyugdíjas:- A sonkát éppen most vettük meg a feleségemmel. A tojást ráér később is. Nem megyünk egyébként sehová a háromnapos ünnepekben, majd csak a három fiunoka jön át hozzánk húsvéthétfőn. Mert ugye a nagyit illik meglocsolni. A feleségem csokitojással, csokinyuszival várja őket. Sajnos, én már kiöregedtem ebből... Fotók: Galambos Anita
