Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-01-17 / 1. szám
6 1997/1. szám Egészségünkké Ön kérdez - az orvos válaszol A betegápoló házhoz megy Kérdés: Amikor hirtelen magas láz, torok és hátfájás tüneteit érzem, arra gondolok, vajon nincs-e tüdőgyulladásom? Szeretném tudni ennek a súlyos betegségnek a legfontosabb jeleit. Válasz: A s z er űéií oszló hörgők és csak légzőhámsej- tekből álló úgynevezett hörgőcskék alkotják. Utóbbiak felületén megy végbe a gázcsere: a belégzett levegő oxigénje a vérbe kerül, az anyagcsere végterméke, a széndioxid pedig a külvilágba jut. A tüdőszövet gyulladása esetén a hörgőcskék gyulladásos folyadékkal el- tömődnek, a gázcseréből kiesnek. Súlyosságtól függően akár egész tüdőlebeny kieshet a gázcseréből. Oxigénhiány lép fel, mely az egész szervezetre kihat: a beteg nagyon rosszul érzi magát és súlyos állapotba kerül. A tüdőgyulladás kiváltó oka leggyakrabban baktérium, fiataloknál azonban inkább vírus vagy speciális mikroorganizmus (Mycoplasma, chlamydia stb.), immunbetegeknél pedig lehet gomba is. Legyengült betegeknél azonban kiválthatja súlyos szívelégtelenség következtében fellépő vérpangás is, sőt tüdődaganat vagy felső légúti (hörghurut) gyulladás ráterjedése a légzőhámra. A kedvezőtlen tényezők töbnyire kombinálódnak. Általánosan elmondható, hogy minden „veszélytelen” megfázást vegyünk komolyan. Normális körülmények között minden légvétellel sok-sok kórokozó kerül a tüdőbe, de normális körülmények között a védekezőrendszer azokat hatástalanítja Legyengült állapotban (megfázás, műtét utáni állapot, idült folyamatok - például dohányzás, akoholizmus, 3 év alattiak, illetve idős korúak esetén) azonban minden megtörténhet. A tüdőgyulladás lefolyása különböző. Riasztó (védekező) jel a magas láz, hidegrázással, a légszomj, gyakori köhögés, köpet- ürítés, gyengeség, izzadás és az oxigénhiány okozta keringészavarok: az ajkak lila elszíneződése, a gyorsult szívműködés, a mellhártyára terjedés esetén a légvételi fájdalom. A diagnózis felállítása kizárólagosan orvosi feladat, melyhez kopogtatás és hallgatózás többnyire elegendő. Mellkas röntgen csak a lefolyás ellenőrzésekor vagy bizonytalan esetben szükséges. Köpet bakteriológiai vizsgálata az antibio- tikus kezeléshez nyújthat támpontot. Mindenek előtt a fokozott oxigénfogyasztást kell elkerülni ágynyugalom, fizikai kimélet biztosításával. Azután a nagyfokú folyadékveszteség pótlására kell törekedni. A láz langyos borogatással vagy hűtőfürdővel, és a köhögés kanalas készítményekkel való csillapítása után „szívtámogatásra” is szükség lehet. Ma már a háziorvosi gyakorlatban is hozzáférhetőek - injekciós formában is - kitűnő antibiotikumok, ezért a tűdőgyulladásos betegek kezelése egyre inkább otthoni keretek között is megoldható. dr. Lányi Péter Az idősek, a krónikus betegek otthoni ápolása, kórház utáni rehabilitációja ezzel összefüggésben a családtagok terhelése, hétköznapi gondjaink egyike. Különösen manapság, amikor az egészségügyi tárca a társadalombiztosítással történt megegyezés alapján a kórházi ágyak számát csökkentette. Nincs mód arra, hogy az egyedülálló idős embereket a gondoskodás hiánya miatt kelleténél hosszabb ideig a kórházban tartsák. Ám a család is támaszra szorul, ha valamelyik tagja állandó otthoni ápolásra szorul. Ezen a helyzeten segít a házi betegápoló szolgálat, amely a körzeti orvosokra, avatott szakemberekre, ápolókra támaszkodva Erzsébetvárosban működik. Ennek feltételeit az Európai Unió PHARE programirodájához még tavaly benyújtott egészségügyi alapellátási, házi betegápolásról szóló projekttel Fehér Edéné gondozási központvezető és Varga Klára - akkor még szociális referens - nyert meg. A modellkísérlet a házi betegápolás és a házi szociális gondozás együttes alkalmazására épült. A program sokrétű - amely pénz hozott Erzsébetvárosnak -, de lényeges eleme az, hogy a háziorvosokra épül, akik a diagnózist felállítják, a szolgáltatást megrendelik, konzultálnak, az adott esetet megbeszélik az ápolásban résztvevőkkel. A házi betegápoló szolgálat négy bázisra épül, az Akácfa utcai, a Peterdy, a Dózsa és a Király utcában lévő gondozási központokra. Ezeken a helyeken ápolási tervet készítenek, meghatározzák annak időtartamát a háziorvos egészségügyi irányítása, felügyelete mellett. A gyakorlatban tehát a gondozási központokra „telepítve” képezték ki a gondozással, az ápolással foglalkozókat, miközben az önkormányzat egészségügyi és szociális bizottsága a munka érdekében felvette, a kapcsolatot a háziorvosokkal. Ugyanakkor a kerületben működő öt alapítvány az egészségügyi biztosítási szerződések birtokában bekapcsolódott a szakápolásba. Ez az utóbbi esetenként ma még némi értetlenséggel találkozik, hiszen érthető módon a háziorvosok ragaszkod(ná)nak ahhoz, hogy általuk ismert, a kezük alá dolgozó beteg és szociális gondozó foglalkozzon a hozzájuk tartozó ápolásra szorulókkal. Ha ezt a nehézséget sikerül áthidalni, a területen dolgozó öt alapítvány betegápolóit megismerni, akkor a program maradéktalanul valóra válhat, amelynek keretében tíz hónap alatt napi átlag három órás ápolási idővel 160 beteg ellátását vállalták, s váltják valóra a program készítői, a pályázatot megnyerők. Mint ahogy az sem mellékes, hogy projekttel maguk az érintettek, ápolásra szorulók és családtagjaik nyernek a legtöbbet. Akkor, amikor kórház utáni rehabilitációjuk biztosított, a hospitalizációs ártalmak megelőzhetők, s a családtagok tehermentesítése megoldható, a szakszerű ápolás biztosítható. Démoszthenész példáján Beszédszűrő vizsgálat A Baross Gábor Általános Iskola a Hemád utcában adott helyet január 11-én annak a beszédszűrő vizsgálatnak, amelyet a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete tartott az iskola- kezdés előtt álló óvodásoknak. Az egyesület egyébként rendszeres péntek délutáni foglalkozásait is a Hemád utcai iskolában rendezi, miután az intézmény- készséggel fogadta be mintegy másfél évvel ezelőtt az elsősorban a nagyobb gyerekek és a felnőttek számára logopédiai alapellátást nyú- tó szakembergárdát. Az egyesület ‘94 szeptemberében alakult meg, Mérei Vera az elnöke. Az egyesület tevékenysége hiánypótló, hiszen logopédiai alapellátást szervezetten csak az óvodások és a kisiskolások kapnak. Ugyan nemigen van felmérés arról, mekkora a beszédhibások (a pö- szék, a dadogok, a hada- rók) aránya hazánkban, de a szakemberek szerint a felnőtt lakosság mintegy 2 százaléka küzd ilyen kommunikációs nehézséggel, az óvodáskorúaknái pedig 25 százalékos az arány. (A felmérésekből az viszont biztosan kiderül, hogy például jóval több férfi dadog, mint nő). Az egyesület terápiáit önköltséges alapon végzi, az egyesületi tagok külön kedvezményeket
