Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-04-26 / 6. szám
WKBKKMKi olvasói levelek HHHHHHHH Lakbérek és közös költségek Több fényt! Mini érdeklődő vettem részt az önkormányzat képviselő-testületének március 25-i rendkívüli ülésén, ahol a lak- béremelést tárgyalták. Számomra rejtély, hogy egyes képviselők honnan vették azt az adatot: akik a lakásukat megvették, azok a VII. kerületi polgárok jómódban élnek? Valószínűleg elfelejtették, hogy amikor '80-as évek végén a lakásokat privatizálni kezdték a tanácsok, a budapesti lakbérek 200-300 százalékos emelését helyezték kilátásba, valamint azt: amennyiben a házban a lakások 50 százalékánál több eladásra kerül, akkor aki nem vette meg, azt cserére kényszerítik. Eme riasztó hírek hallatán - amelynek az 1992-es lakástörvény vetett véget - sokan anyagi erőn felül „ bedőltek". Erzsébetváros képviselői március 25-én megállapították, hogy’ a bérlakásban élő családok mindegyike elszegényedett. Nem vették figyelembe, hogy a tulajdonosok közül sokan állás nélkül maradtak, nyugdíjba mentek, reálbéreik éppúgy csökkentek, mint a bérlakásban élőké. A testület többsége nem kívánta emelni a lakbért, ám figyelmen kívül hagyta, hogy a bérleti díjak 1990. február elseje óta érintetlenek, viszont a közös költségek évről évre mintegy 15-20 százalékkal emelkednek. S ha a társasházban bármilyen felújítás történik, a tulajdonosoknak a tulajdonrész arányában kell fizetniük, a bérlakásban élők helyeit viszont az önkormányzat fizet. Nem vitatom, hogy aki megvette lakását, vagyonhoz jutott, de eladni csak akkor tudja, ha vesz helyette másikat. Ha kisebbre cseréli, a különbözet valóban a zsebébe kerül, de a bérlakásoknál is ugyanez a helyzet. A lakástulajdonosokkal együtt az a véleményem: a lakbéreket .ésszerű határok közölt, folyamatosan fel kell emelni. Szociális támogatást pedig a rászorultaknak adni, nem pedig a lakásoknak. Mivel a bérlakásokban is hasonló anyagi körülmények között élők laknak, mint a tulajdonosok. Az épületek fenntartási, üzemeltetési költségeit a lakbéreknek legalább fedezniük kellene, de úgy’ hogy némi felújításra is jusson abból. Erre azonban most fedezetet sem biztosít az emelt lakbér. A társasházaknál viszont a közgyűlések által meghatározott közösköltség magasabb a lakbéreknél. Nagyon örülök, hogy> a március 28-ai ülésen megállapodás született a lak- béremelésről, de a tisztánlátás végett vetettem papírra ezeket a sorokat. Molnár László ETKE elnöke Köszönet az ERIK-nek A Péterfy Sándor utca 29. szám alatt lévő, vegyes tulajdonú társasház közös képviselőjeként mondok köszönetét az ERIK Vállalatnak, a gyors segítségért. Ugyanis a társasház III. emeleti főlépcsőházában az életveszély elhárítását pénz hiányában nem tudtuk elvégeztetni. Kérésemre Kozlovszky Zsuzsa telefonon értesítette Bárfai Istvánt, az ERIK igazgatóját. Rövid időn belül a műszaki irodából Licker Flóris László gondoskodott az életveszély elhárításáról, a munkát elvégeztette. Megítélésem szerint az ERIK Vállalat együttműködési készsége köszönetét érdemel. Kárpáti Gézáné közös képviselő Közel 45 éve a kerületben élek és dolgozom. Szeretném, ha e régi kultúrával teli városrész mindig egy kicsit szépülne, biztonságosabbá, tisztábbá, kulturáltabbá válna. Ennek érdekében jómagam mindent megteszek, de ez kevés. Szomorúan tapasztalom, hogy egyre többen és többen szemetelnek, a telefonfülkék ablakait betörik, a kapuk kilincseit, zárait megrongálják, s egyre több a lakásbetörés. Örömmel olvastam az Erzsébetváros 5. számában, hogy megnyílt az Almássy téri Rendőrőrs. Szerintem a közbiztonság javítása mellett a tér közvilágítását is jó lenne „felújítani Jártomban-keltemben látom, hogy a Garay utca és a Bethlen Hem vak a ló, Az ETKE rendkívüli támogatásként 400 forintot (azaz négyszáz forintot) adományoz Kiss Bélának, a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodája vezetőjének, hogy az adományból a Magyar Közlönynek a ,, lakástörvény ”-t tartalmazó kiilönszámát megvásárolhassa. Az Erzsébetváros újság 5. számában, az „Alapító Okirat utánvéttel" című cikkben sajnálattal olvastuk, hogy - Kiss Béla szerint - az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy az alapító okirat tervezetét a vételi szándékot jelzőknek a társasházi alapítás előtt megküldje, de a szerződés megkötésekor(l) megkapják. Kiss úr kijelenti még, hogy ez, a 46.§ betartása mellett(l) nem sérti a társasházak érdekeit. Kiss úrnak igaza nincs, de esze van! (Mi is így adnánk el a vak lovat!) Az ilyen elidegenítés csak a lakástörvényt (Ltv.), a szerződést kötők érdekeit és a Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) sérti. Az Ltv. 51.§ (2) Gábor utca sarkán délután és este a környékbeli gyerekek - 5 évestől 20 évesig - a sarkon találkoznak. Ez nem lenne baj, ha nem kötnének bele a járókelőkbe, ha kutyáikat nem engednék szabadon. Mivel a rendőrség terveiben szerepel még egy őrs „felállítása ”, éppen ezért javasolnám, hogyha mód és lehetőség van rá, a Garay utca és a Bethlen Gábor utca sarkán évek óta üresen álló (Hungária sport) üzletet tegyék alkalmassá egy rendőrőrs elhelyezésére. Ily módon remélhetőleg megszűnnének a környékbeli autók feltörései, az illegális árusítások, ráadásul számottevően javulna a környék köz- biztonsága. Az utóbbi igencsak ráférne e fertőzött területre. K. G. csak bátor... bekezdése kimondja, hogy „A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell venni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának. ” A „ leendő tulajdonostárs ” pedig a vételi szándékot jelző bérlőket jelenti. Ezért minden olyan Alapító Okirat és szerződés megtámadható, amely nem a Ltv. előírásai szerint jött létre, vagy ellentmond a Ptk. által is megfogalmazott „szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága ” elvének, illetve a szerződő felek megtévesztették. A 62.§ (5) bekezdése alapján az alapítási és elidegenítési költségek az önkormányzatot terhelik. A sajnálat mellett örülünk(!) is, mivel Kiss Béla leszögezi: „a lakástörvény 46.§-át szó szerint betartották”, ugyanis a 46. § így kezdődik: „Nem áll fenn vételi jog... ” Ignéczi Tibor 2 ERZSÉBETVÁROS 1996/6. szám
