Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-04-26 / 6. szám
Költségvetés a Képviselők szemszögéből Nem egykönnyen született meg Erzsébetváros idei költségvetése, amelynek készítése előtt még nynlcmilliárdrn sac- colták azt az összeget, amelyből a VII. kerület gazdálkodhat. Néhány nekifutás után tisztult a kép, az összeg ötmilliárdra csökkent, majd végül 3 milliárd 897 millió 68 ezerre. Az április 10-i döntésről megoszlanak a vélemények: pazarló, átgondolatlan volt-c a tavalyi gazdálkodás, vagy a központi támogatások csökkenésével együtt az infláció éreztette-e hatását Erzsébetváros gazdálkodásában, korábbi pénzügyi tartalékának elvesztésében? Erre kértünk választ Fedrid Gábortól az MSZP frakció ___________ vezetőjétől. ^ m<^' a vezetője volt, de nyolc nappal később, április 18-án a frakció vezetésében változás történt. Nem személyi ellentétek, vagy a frakció vezetőjével szembeni elégedetlenség miatt - új munkamódszert vezettek be, stílust váltottak. Ezért a frakciót Gergely József vezeti, míg helyettesei Gyurisné Braunsteiner Márta és Fedrid Gábor. Fedrid Gábor a költségvetéshez kapcsolódó, még mindig vitatott kérdésekről elmondta: - A mérleget még nem láttam, nem tudom valóban rossz gazdálkodás folyt-e. Ami viszont tény, hogy április 9- én a késő estébe nyúló egyeztetések, pártok közötti megállapodás alapján született meg a költségvetés, amit a testület egy nappal később, április 10-én elfogadott. Kisebb, mert a normatív támogatások az utóbbi öt évben alig emelkedtek, s hiába nőtt a fővárossal a forrás- megosztás 16 százalékra, ha az •infláció tavaly több mint 20 százalékos volt. Az Erzsébetváros önkormányzatára leadott feladatok ettől függetlenül nőttek, de a valóraváltáshoz szükséges összegek arányosan nem. Ezek hiányát kellett az önkormányzatnak pótolnia.-Akiragadott példák jelzik, hogy az idei költségvetés csak a szükséges, a működési feltételekhez elengedhetetlen összegeket biztosítja az intézményeknek, a hivataloknak. Ha egyáltalán hiányról beszélhetünk, az csak egy sor, megoldásra váró feladathoz és az előzőleg említett hiányzó összegek pótlásához kapcsolódik. Éppen ezért született meg az a megállapodás: a pluszként, befolyó összegek, bevételek egy folyamatosan ellenőrizendő fejlesztési alapba kerüljenek. Kiadás(ok) csak a bevételek teljesülése arányában történhetnek. S hogy ettől ne lehessen eltérni, likviditási terv készül, amit a képviselő-testület folyamatosan ellenőriz, időszakonként felülvizsgál.- Ami pedig a helyiségek, ingatlanok eladását illeti, ez nem vagyonfelélés, hanem vagyonvesztés. Ez az utóbbi forráshiányt pótol, de hosszú távon az önkormányzat bevételeit helyi adók formájában növeli. Az eladásból származó bevételekkel szigorú gazdálkodást követel a testület, fejlesztésre is csak ezek ará-nyában kerülhet sor. Koro mzay Annamária humánpolitikai tanácsnok (SZDSZ) a pénzügyi bizottság volt elnöke:- Az 1994-es választásoknál a leköszönő önkormányzat plusz pénzzel adta át a mostaninak a gazdálkodást. Annak ellenére is igaz ez, hogy manapság arra szokás hivatkozni, utánuk is maradtak áthúzódó követelések. Ám ezeknek a fedezetét biztosította a gazdálkodásból származó plusz összeg, mi több a követelések teljesítése után maradt is pénz. A tavalyi évben viszont a rossz gazdálkodás miatt Erzsébetváros ön- kormányzatának 600-700 millió forint kifizetetlen számlája van. Tetemes összeg ez annak ellenére, hogy a lekötött számlán 200 millió forint volt. Ami pedig az üzletet, a helyiséget, a telkek eladását illeti, azt a vagyon felélésének minősítem..- A mostani költségvetés a minimumot tartalmazza, hisz nincs benne felújításokra fedezet, a Madách Gimnáziumnál elkezdett munkák folytatására vagy a Gozsdu-udvar további kialakítására. Éppen ezért a költségvetést pártközi megállapodás alapján már május második felében módosítani kell. A jelenlegi helyzetből csak szigorú gazdálkodással, jó gazdálkodási irodával lehet kikerülni. Hont András, a FIDESZ képviselője a költségvetéssel kapcsolatos álláspontját közölte lapunkkal:- Minden ellenkező híresztelés ellenére a kerület pénzügyi helyzete stabil, nyilatkozta lapunk legutóbbi számában a polgármester. Azonban, ha valaki tüzetesen megvizsgálja az idei költségvetési rendeletet, az látja: körülbelül 400 millió forint áthúzódó hiányunk van az elmúlt évről, a burkolt deficit pedig még ezt az összeget is meghaladja. Tehát, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben Erzsébetváros Önkormányzata komoly pénzügyi gondokkal küzd. Az ok: az. 1995-re tervezett bevételek jó részéről már a rendelet elfogadásakor tudni lehetett, hogy nem fognak teljesülni. Mi erre fölhívtuk a kerület vezetőinek figyelmét, ám érveinket akkor is, és a többszöri előirányzat módosításkor is semmibe vették. Többek közt ezért nem szavaztuk meg a tavalyi rendeletet. A,hiány abból keletkezett, hogy 1995-ről áthúzódó, kifizetetlen kötelezettségek maradtak, a másik ok pedig a bevételek elmaradása volt. Erre is számítani lehetett, hiszen az össze-vissza számla- nyitások, a helyiségbérlőket megzavaró átgondolatlan levelek és fölhívások csak ide vezettek. Jelentős bevételektől esett így el kerületünk, és ezért elsősorban a pénzügyi alpolgármester a felelős.- Sajnos egyesek mindent elkövettek annak érdekében, hogy a pénzügyi gondokat eltusolják. A költségvetés összeállításának során, az önkormányzat az összes törvényi határidőt átlépte. Tavaly november 30-ig a képviselő-testület elé kellett volna terjeszteni a költségvetési rendelet koncepcióját. Nem történt meg. Idén február végéig el kellett volna fogadnunk a tavalyi év zárszámadását. Ez sem történt meg. Végül március 15-ig meg kellett volna alkotni a költségvetési rendeletünket. Mondanom sem kell, hogy ez sem következett be. Az utolsó pillanatban a testület rádöbbent a helyzet súlyosságára, és ezért születhetett meg egy nagyjából korrigált rendelet, amely azonban csak az alapkiadásokat fedezi, így májusban már módosítani kell.- A hibák egy része még kiigazítható, de többségük nem. A hiány pedig vagyonfelélésből számolható csak föl, és ez a tény elszomorító. A tanulság az, hogy az idei kifizetések és a bevételek egyensúlyát végig figyelni kell, illetve a jövő évi költségvetési összeállítását már kora ősszel el kell kezdeni. Továbbá kíváncsian várom, hogy azok, akik felelősek az idei gondokért levonják-e a szükséges konzekvenciákat. 1996/6. szám ERZSÉBETVÁROS 3