Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-03-14 / 4. szám
Egy fedél alatt - külön kasszán A társasházak anyagi ügyei hasonlítanak az elromlott házasságéhoz: egy fedél alatt laknak, ám az anyagi ügyeik szétválnak. Hiszen önálló gazdálkodást kell folytatni, amihez az alapító okirattal egyidőben bankszámlát kell nyitni, naplót, önálló főkönyvet vezetni, az APEH adószámot beszerezni, s a tb kötelezettségnek eleget tenni a társasház által alkalmazott házmester vagy takarító után. Ám az Erzsébetvárosi Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete (ETKE) elnökének Molnár Lászlónak és Ignéczi Tibor vezetőségi tagnak a törvényben előirt kötelezettségektől eltérő a tapasztalata. A kerületben lévő, majd 900 társasház ötven százalékában az önálló gazdálkodás rendezetlen, vagy a bankszámla vagy az APEH adószám hiányzik. S hogy nem a levegőbe beszélnek, arra az egyik példa a Murányi utca 3. Jellemző a helyzetre, hogy az úgynevezett kényszerkezelési időszak alatt az IKV, majd az ERIK hasraütve állapította meg a közös költségeket, s így a befizetett összeg nem mindig fedezte a kiadásokat. Ha meg fedezte, a társasházakból befolyt pénzből csak a költségeket számolta el az ERIK, a megmaradó összegeket nem elkülönítve, hanem a közös kalapba dobva kezelte, kezelgette. Ez is a törvény betűjébe ütközik. Pedig a közöstulajdon hányadában leosztott precíz elszámolás alapvető, hiszen csak ebből derül ki, hogy a társasház követel, vagy tartozik. Manapság óvatos „duhajként” inkább az előbbit alapozzák meg. De nemcsak a társasházakra vonatkozik a közösköltségek pontos megfizetése - az önkormányzati tulajdonosokra is. Az ETKE tapasztalatai szerint az önkormányzati tulajdonos a közös költségek megfizetésével elmaradt. Sok társasház közös képviselője emiatt ha minden part szakad, fizetési meghagyással hajthatja be tulajdonos „társától” az elmaradt összegeket. Ehhez a társasházi ABC-hez - amelyet úgy látszik nemcsak betartani, hanem tanulni is kell még mindkét félnek - tartozik az is, hogy a kiadási és bevételi bizonylatokat nem utólag, nem találomra, hanem napra készen fillérre pontosan, folyamatosan vezetni kell. UTCASEPRŐ, DROGFIGYELŐ, SZAKMUNKÁS VAGY DIPLOMÁS Kétszáz közhasznú munkás Erzsébetvá rosba n Négy évvel ezelőtt Erzsébetvárosban alakult meg a Kamilla Kft., a kerületi munkanélkülieket foglalkoztató társaság. Bár az állástalanok száma évről évre emelkedik, az önkormányzat által is támogatott vállalkozás sikere, hogy ma már közel kétszázan végeznek itt különféle közhasznú munkát a kerület érdekében. A vállalkozás egyrészről megpróbál segíteni, és többnyire az „ügyfelek” végzettségéhez közelálló munkahelyeket ajánlanak. A lehetőségek között az egykori segédmunkások éppúgy válogathatnak, mint az elhelyezkedni képtelen diplomások. Másrészről egyáltalán nem jótékonyságról van szó, hiszen a jövedelempótló támogatást nem kaphatja meg az, aki nem jelentkezett közhasznú munkára, ami ebben az esetben - képzettségtől függő mértékkel - havi fix fizetést jelent egy éven át. Mindehhez az alkalmazottak számához képest 70-30 százalékos arányban járul hozzá a fővárosi muilkaügyi központ és a VII. kerületi önkormányzat. Jelenleg 186 foglalkoztatott dolgozik a polgármesteri hivatalban, az ingatlankezelő gyorsszolgálatánál, iskoláknál és más intézményeknél, játszótereken vagy éppen az utcán. Legújabban egy 23 fős környezetvédelmi csoport kezdte meg munkáját. Gyakorlatilag a kerületi utcák, az úttestek rendszeres tisztántartása a feladatuk, akárcsak annak a 10-12 női takarítócsoportnak, akik a játszóterek akciószerű tisztítását vállalták magukra. Mint megtudtuk, az Almássy téren és a Klauzál téren kialakított kutyavécéket hetente háromszor takarítják, és havonta egyszer lángszóróval fertőtlenítik. Szintén friss kezdeményezésnek számít az iskolakömyéki drogfigyelés. Eddig négy intézmény, az Osvát utcai, a Dob utcai, a Kertész utcai és a Hemád utcai általános iskola figyelésével kezdődött a közbiztonság szempontjából sem mellékes foglalatosság. A drogfigyelők felkészítését és „kiképzését” a rendőrség is támogatja. Sztipich István elmondta: munkájuk során kiemelten számítanak a hivatalos szervek, az önkormányzat és a lakosság segítségére egyaránt. Kifejezett kérésük, hogy különösen az utcák állapotáról vagy a felfedezett illegális szemétlerakóhelyekről észrevételeiket és bejelenetéseiket személyesen vagy telefonon jelezzék a kft. irodájánál a VII., Holló utca 14. szám alatt, vagy telefonon a 3-423-325 vagy 3-22-66-89 számokon.-szabóRendeletek hálójában A rendeletekre, a szabályzatokra szükség van, azt senki nem vonhatja kétségbe, de talán érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy vajon nem lehetne-e néhány kevésbé átgondoltat rugalmasabban kezelni. A történet: Életveszélyes, eldugult kémény. Kéményseprői szakvélemény: kéménybélelés. Mindez egyetlen gázzal működő cserépkályha miatt. A lakó javasolja, hogy szereljenek fel egy gázkonvektort és iktassák ki a cserépkályhát. Negyed annyi költség, negyed annyi munka. Válasz: Egy ide vonatkozó rendelet alapján az ERIK csak a lakások külső hibáit javíthatja, lakáson belül semminemű korszerűsítést nem végezhet. így marad a jóval nagyobb költség és jóval több munka. Természetesen nehéz eldönteni, hogy hol kellene és hol nem szabad rugalmasnak lenni, s lehet ez némi visszaélésre is lehetőséget adna, de néhány olyan esetben, ahol a tények és az árak magukért beszélnek, talán megérné! KITEKINTÉS Kényszerbérletek A Lakásbérlők Egyesületének (Labe) felmérése szerint - ahogy a Magyar Nemzet február 27-i száma közreadja - a főváros kerületeiben 1600 kényszerbérletet tartanak számon. A kényszerbérletben élők helyzetét az 1993-as lakástörvény nem rendezte, s a honatyák az önkormányzatokra hárították a feladat megoldását. A kerületek, így Erzsébetváros sem tudott a kötelezettségeknek eleget tenni, mert nincs elég önkormányzati tulajdonban lévő cserelakás. A helyzetet súlyosbítja, hogy Országgyűlés döntése szerint a tulajdonosok bérlőiktől piaci bérleti díjat is kérhetnek, s kértek. Emiatt perek sorozatát kezdeményezték, mert a bérlők képtelenek voltak kifizetni a jelentősen megemelt, néhol több tízezer forintra rúgó lakbéreket. Erzsébetvárosban 32 kérelem futott be az önkormányzathoz - a Nemzet statisztikai adata szerint - a kényszerbérlet felszámolására. Ám ezek közül eddig egyetlen egyet sem sikerült megoldani! Egyébként a Labe petíciót nyújtott be az Országgyűlés elnökéhez, azt kérve: a parlament módosítsa a lakástörvény kényszerbérlőkre vonatkozó passzusát, míg az utolsó kényszerbérletet is felszámolják, addig a honatyák maximálják a kényszerbérlőktől elkérhető lakbért 1996/4. szám ERZSEBETVAROS 5
