Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-02-23 / 3. szám
ERZSEBETVAROS IV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1996.11.23. Leomlott a tűzfal Ez a szokatlanul kemény tél nemcsak bennünket tett próbára, hanem házainkat is. Február 17-én, szombaton a Klauzál utca 13. szám alatt lévő ház elázott tűzfalának egy része hatalmas robajjal leomlott, rádőlt az alacsonyabban lévő 15-ös számú házra. A helyreállítás már megkezdődött, ám a szakemberek szerint ez még csak a kezdet. Az állagukat tekintve, megviselt, elhanyagolt épületek környékén az omló, málló vakolat, a megroggyant erkélyek okozhatnak még sok riadalmat. A bérház sztorik sorát folytatjuk a 10. oldalon. „Viszik" a hemzetit FEHÉR KLÁRA Szép csillag a honszeretet... Ugye, ismerik valamennyien Petőfinek ezt a gyönyörű sorát? Bizony, szép csillag a honszeretet, nagy gyönyörűség március idusán kitűzni a nemzetiszínű kokárdát, szép dolog a márciusi szélben lebegő nemzeti zászlóban gyönyörködni. Jó felállva énekelni, hogy „ Hazádnak rendületlenül... ” Boldogító, felemelő érzés szeretni a Hazát. Az aranykalásszal ékes rónasá- got. A Mátra bérceit. És jó dolog szeretni a nemzetet. Csak egy kicsit nehezebb mindezt lebontva. A Hazának azt a kis részét, amelyben lakunk, például a hetedik kerületet roskadozó házaival, fában, virágban szegény szürke utcáiban a töredezett járdát, a kapualjakban bomló szemetet, a kibelezett postaládákat. És nehéz egyesével szeretni a nemzet tagjait, a szomszédot, aki hangosan rádiózik és póráz nélkül kiengedi a kutyáját. A szomszéd gyerekét, aki szétveri a telefonfülkét, kővel dobja meg a lámpát és végigkarcolja a kocsikat. Pedig a hazaszeretet itt kezdődik. A közvetlen környezetünkben. Ez a sivár vidék az otthonunk. Nagyon kevesen fognak innen átköltözni a Rózsadombra, vagy villát vásárolni a spanyol tengerparton. És ha itt kell élnünk, meg kell barátkoznunk vele és megtenni érte mindent, ami erőnkből telik. Tisztán tartani a kapualjakat, folyosókat, tisztítani az ablakokat, tisztességesen kivilágítani a lépcsőházat. Ha mód van rá, meszelni, festeni. Az ablakokba egy cserép muskátlit tenni. Ami hibás, azt addig megjavítani, amíg a kicsi a kár és a költség. És tisztább környezetben, barátságosabb hangon beszélni. Jó szót és mosolyt is adni. (folytatás a 3. oldalon) A kocka el van vetve, az évek óta tartó vita, hogy hol épüljön fel a nemzet új színháza, lezárulni látszik. Erzsébetváros legnagyobb1 bánatára „elviszik” a kerületből a Nemzetit. Pedig ahogy Demeter Tamás az önkormányzati testület kulturális bizottságának elnöke fogalmazott: a műszaki megoldásokat követően a New York Palota^, is otthont adhatott volna a* Nemzeti Színháznak^ de a Gozsdu- udvarban is felépíthették volna. A dolognak egy lett volna á lényege: Erzsébetvárosban maradjon a Nemzeti! A bizottság elnöke nem biztos abban, hogy a színház legjobb helye az Erzsébet tér lesz. Habár azt sem tagadja, hogy eme véleménye elfogultságból is táplálkozhat... Az azonban még mindig kérdés, hogy mi lesz a sorsa az állami tulajdonban lévő, minisztérium fennhatóság alá tartozó jelenlegi színház épületének. A végleges döntésről Szabó István a minisztérium osztályvezetője lapzártakor még nem tudott számot adni. A kerület szempontjából az. lenne az ésszerű és célszerű, ha más struktúrában Ugyan, de továbbra is a legjobb színészek speciális koncepció szerint játszanának a Hevesi téri épületben. r Persze van még idő, egy jó darabig Erzsébetvárosban marad a Nemzeti, hiszen az évezred fordulójára felépülő színház tervezésére, kivitelezésére a pályázatot csak tavasszal írják ki. A tartalomból Újabb házak eladók 5. oldal ERIK-keringő 6-7. oldal Kulturális pályázatok Erzsébetvárosban 13. oldal
