Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-24 / 4. szám
A vételi joggal érintett lakások 4- § 1. ) A Ltv.-ben biztosított vételi jog alapján - az ott meghatározott kivételekkel - a határozatlan időre bérbeadott olyan lakásokat kell a jogosult kérelmére elidegeníteni, amelyek az 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezéseinek megfelelően a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság (a továbbiakban: FVAB) határozatával az önkormányzat tulajdonába adott épületekben vannak, vagy amelyek tekintetében a törvény erejénél fogva történő tulajdonszerzést a FVAB igazolta. 2. ) Amennyiben a FVÁB határozata alapján az épület meghatározott tulajdoni hányada került az önkormányzat tulajdonába, azokra az (1) bekezdésben meghatározott lakásokra lehet vételi jogot gyakorolni, amelyek az Ötv. előírása szerint alapított társasházban az önkormányzat külön tulajdonában vannak. A vételi jog gyakorlása 5- § 1. ) A vételi jog gyakorlására vonatkozó bejelentést az önkormányzat Polgármesteri Hivatalához 1995. március 31-ig eljuttatott, vagy ezen határnapig az önkormányzat Polgármesteri Hivatalának címére postára adott beadványban kell megtenni. 2. ) A Polgármesteri Hivatal a bejelentés megtételéhez ingyenes nyomtatványt bocsát a vételi szándékot bejelentők rendelkezésére (2. sz. melléklet). Abejelentő vételi szándékát postai úton, ajánlott levélben is jelezheti. 3. ) A vételi jog gyakorlására megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. Az igazolást a polgári perrendtartásról szóló törvény (továbbiakban: Pp) szabályait kell alkalmazni. 4. ) A vételi jog gyakorlására megállapított határidő kezdete előtt tett bejelentést érvényesnek kell tekinteni. 5. ) Elővásárlási jog a Ltv. szerint 2000. március 31-ig illeti meg a bérlőt. bejelentőt értesíteni kell. 2.) Az adásvételi szerződés megkötése érdekében a bejelentőnek - a szerződéskötés előtt 15 nappal - közölnie kell: a. ) hogy a vételár kiegyenlítése készpénzzel vagy kárpótlási jeggyel, illetve mindkettővel történik-e, b. ) a kárpótlási jegyek nyilvántartott értékét, c. ) hogy a szerződés megkötésekor a teljes vételárat kívánják-e megfizetni, vagy csak a vételár tíz százalékának megfelelő összeget kívánják megfizetni, d. ) a vételár megfizetésére kért részletfizetési kedvezmény időtartamát, ha a szerződés megkötésekor a vételárat nem egyösszegben fizetik meg. 9§ 1. ) Ha a vételi jog gyakorlására érvényes bejelentést tettek, de a jogosult az adásvételi szerződés írásba foglalása előtt meghalt, örököse számára kérelmére nyilatkozatot kell kiadni arról, hogy a vételi jog jogosultja a jogát gyakorolta. 2. ) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vételárat a jogosult nem fizette meg, a vételár - mint hagyatéki teher - megfizetéséről azzal kell megállapodni, akit az öröklési bizonyítvány, illetve a jogerős hagyatékátadó végzés örökösként megjelöl. 3. ) Ha a bérlő hozzájárult, hogy egyenesági rokona vagy örökbefogadott gyermeke gyakorolja a vételi jogot, de a vételre vonatkozó érvényes bejelentést a bérlő haláláig nem tettek, az említett személy a vételi jog alapján akkor vásárolhatja meg a lakást, ha egyébként a lakásbérleti jog folytatására való jogosultságát elismerték. 4. ) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban visszamaradó társbérlő a saját, vételi, elővásárlási joga alapján megvásárolható lakrészével együtt, a megüresedéstől számított egy éven belül megvásárolhatja. A saját lakrészen felüli részt a forgalmi érték 50%-án vásárolhatja meg. III. FEJEZET Az épület eladásra való kijelölése «•§ 1. ) A bérlőtársak az őket egyenlő arányban megillető vételi jog gyakorlását együttesen vagy külön is bejelenthetik. 2. ) Ha az egyik bérlőtárs írásban nyilatkozik, hogy nem kíván élni vételi jogával és lemond a másik bérlőtárs javára, abban az esetben a másik bérlőtárs a vételi jogot az egész lakás tekintetében gyakorolhatja. 3. ) Eltartási szerződés esetén az eltartó nyilatkozatát be kell nyújtani arról, hogy a lakás megvásárlásához hozzájárul. 4. ) A határozatlan időre bérbeadott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterületre. 7-§ 1.) A jelenleg vételi joggal nem érintett épületek vagy lakások akkor vásárolhatóak meg, ha:- a bérlő 1995. március 31-ig vételi szándéknyilatkozatát benyújtja a Polgármesteri Hivatalhoz, és- az Ltv. 46.§-ában megfogalmazott korlátozó tényezők megszűnnek. »•§ 1.) A vételi szándékot bejelentőt hiányos adatok, vagy mellékletek esetén 30 napon belül hiánypótlásra kell felhívni (szükség esetén az 5.§ (2) bekezdés szerinti formanyomtatvány megküldésével), valamint egyidejűleg tájékoztatni kell, hogy a hiányok következtében az adás-vételi szerződést nem lehet írásba foglalni. A hiánypótlásra visszaküldött vételi nyilatkozatokat a vételi szándék bejelentésének szempontjából érvényesnek kell tekinteni. Amennyiben a vételi szándék bejelentése hiánytalan, úgy szintén 30 napon belül erről a 10.§ 1. ) 1995. március 31-ét követően az elővásárlási joggal rendelkezők részére a képviselő-testület vételi lehetőséget biztosít 1998. december 31-ig. 2. ) Azokat a lakásokat, amelyekre a vételi jog csak azért nem gyakorolható, mert az épület (lakás) tulajdonjoga tekintetében az önkormányzat és más szerv között vita van, az önkormányzat tulajdonjogának megállapítását követően kell megvételre felajánlani 90 napon belül. 3. ) A házfelügyelői szolgálati lakás önkormányzati tulajdonú önálló albetétbe kerül. 4. ) A házfelügyelői szolgálati lakások helyzetét a Kt. külön rendeletben szabályozza. A lakás megvételre való felajánlása H§ 1. ) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, és a Ltv.- ben biztosított vételi joggal nem érintett lakást az eladásra való kijelölés esetén az Ltv. szerint elővásárlásra jogosult bérlőnek (bérlőtársaknak) illetve társbérlőknek (a továbbiakban együtt: vásárlásra jogosultaknak) kell vételre felajánlani. 2. ) A bérlőtársak részére a tulajdonjog egyenlő arányban történő megvételét, a társbérlők esetében az általuk kizárólagosan használt lakóterület arányában számított tulajdoni hányad megvételét kell felajánlani. 3. ) A lakást a vásárlásra jogosult helyett az őt megillető hányadban - írásbeli hozzájárulásával - egyenesági rokona (örökbefogadott gyermeke) is 2 ERZSEBETVAROS 1995/4. szám
