Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-24 / 4. szám
megveheti. 4. ) Ha a Kt. másképp nem rendelkezik, a vételre való felajánlást az épület (lakás) elidegenítésre való kijelölését követő 120 napon belül közölni kell a vásárlásra jogosulttal. 5. ) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakott lakások kívülállók részére megvételre nem ajánlhatók fel. A vételárszámítás alapja 15.§ A beköltözhető forgalmi érték képezi a vételár számítás alapját 12.§ 1. ) A vételre való felajánlásnak tartalmaznia kell a lakás a. ) címét, vagy ingatlan-nyilvántartási adatait, b. ) értékbecslését, c. ) a vételárat d. ) a vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit e. ) a megvételének szándékáról adandó válasz határidejét (a továbbiakban: ajánlati kötöttség), f. ) a vásárlásra jogosult által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat. 2. ) A felajánlásban fel kell hívni a jogosult figyelmét arra, hogy - eltartási szerződés esetén - a vásárlási jog akkor gyakorolható, ha ahhoz az eltartó írásban hozzájárul. 3. ) Az ajánlati kötöttség határideje: a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított 90 nap. Amennyiben ezen időszakon belül írásbeli válasz nem érkezik, úgy az ajánlat érvényét veszti. Az üres lakások kívülállónak történő elidegenítése 13.§ 1. ) Jelen rendeletben meghatározott kivételekkel az üres lakás elidegenítése csak árverésen történhet. 2. ) Az árverés kiírása előtt a lakást a kárpótlásra jogosult egykori tulajdonosnak - foigalmi értéken - kell vételre felajánlani. 3. ) Ha a kárpótlásra jogosult egykori tulajdonos személyének megállapítása vagy felkutatása aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a (2) bekezdés szerinti ajánlat a Polgármesteri Hivatalban 30 napra kifüggesztett hirdetmény útján is közölhető. 4. ) Nem kell pályázatot kiírni a 3.§ (3) bekezdés f-h) pontja esetében, továbbá ha a lakás a visszamaradt társbérlő részére kerül eladásra. 5. ) A (4. bekezdésben) rögzítettekről a Kt. külön rendelkezik. IV. FEJEZET A lakás vételára A forgalmi érték megállapítása 14.§ 1. ) A lakás forgalmi értékének megállapítása forgalmi értékbecslés (a továbbiakban: értékbecslés) alapján történik, amelyet úgy kell elkészíttetni, hogy tartalmazza az eladásra kerülő lakás, az épület és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat. 2. ) Az értékbecslésben az ingatlan-nyilvántartás alapján közölni kell az ingatlan tulajdoni lapjának I-III. részében szereplő adatokat 3. ) Az épület és a lakás fekvése szerinti értékbecslésnek a 3. számú mellékletben részletezett adatokat kell tartalmaznia. A vételár mértéke 16.§ 1. ) A vételármérték megállapításának szabályait a 3. számú melléklet határozza meg. 2. ) A vételi, vagy az elővásárlási jog jogosultjának a szerződés aláírását megelőzően igazolást kell csatolnia a beszámításra alkalmas munkák elvégzéséről. A vételár mértéke üres lakások esetén 17.§ 1. ) Árverés alapján történő megvásárlásra a lakást forgalmi értéken kell meghirdetni. A vételárat egyösszegben kell megfizetni. 2. ) Ha a lakást a társbérlő nem pályázat útján üresen vásárolja meg, a vételár a beköltözhető forgalmi érték 50%-a, amelyet egyösszegben: készpénzben, vagy saját jogon szerzett kárpótlási jegyben kell megfizetni. A lakás vételárának megfizetése 18.§ 1. ) Ha a vételi jog jogosultja és a vásárlásra jogosult a vételárat nem egyösszegben teljesíti: a. ) a szerződés megkötésének feltétele a vételár 10%-ának a megfizetése; b. ) a vételárhátralékot pedig 35 évi, havonta egyenlő részletekben fizetheti meg. 2. ) Rövidebb törlesztési idő a vételárhátralék fennállása alatt bármikor választható, a vételárhátralékból engedmény azonban csak e rendelet szabályai alapján nyújtható. Ajövedelmi és vagyoni helyzet alapján biztosított kedvezmények 19.§ 1. ) Vételi és elővásárlási joggal érintett lakás értékesítési és fizetési feltételei azonosak. 2. ) Ha a lakást a lakástörvény alapján az arra jogosult vásárolja meg, kérelmére maximum 35 év részletfizetési kedvezmény illeti meg. A vételár 10%-át egyösszegben: készpénzben, vagy kárpótlási jegyben kell kifizetni a szerződés megkötésével egyidejűleg. Ha a vevő az adásvételi szerződésben meghatározott részletfizetési kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget, az eladó a Ptk. 301-§ (1) bek. szerinti késedelmi kamatot számolja fel. 3. ) Vételi jog alapján megvásárolt lakások esetén a vételárhátralék egyösszegű befizetésekor évenkénti bontásban az alábbi kedvezmény illeti a vevőt: az első évben a vételárhátralék 50%-a, a második évben a vételárhátralék 45%-a, a harmadik évben a vételárhátralék 40%-a, a negyedik évben a vételárhátralék 30%-a, az ötödik évben a vételárhátralék 15%-a. 4. ) Az első 5 évben az eladó a vételárhátralékra kamatfizetési mentességet biztosít. Ezt követően a kamat nagysága 3%. A kamatfizetés 1995/4. szám ERZSÉBETVÁROS 3
