Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-09-29 / 13. szám
Munkanélküli jövedelempótló támogatása (1) Az önkormányzat jövedelempótló támogatásban részesíti azt a munkanélkülit, aki erre az Sztv. 33,j-a alapján jogosult. (2) A támogatás havi összege a jövedelemmel nem rendelkező munkanélküli esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. (3) Ajövedelemmel rendelkező munkanélküli részére jogosultság esetén a támogatást úgy kell megállapítani, hogy az az egyéb jövedelmével együtt érje el a (2) bekezdésben meghatározott összeget. A munkanélküli egyéb jövedelmének számításánál a családi pótlékot figyelmen kívül kell hagyni. A munkanélküli egyéb jövedelmének számításánál a Sztv. módosításáról szóló 1994. évi VI. tv. 2.§-ának (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. (4) A megállapított támogatást havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5-ig posta útján kell folyósítani. 5-§ Lakásfenntartási támogatás (1) Lakásfenntartási támogatásra jogosult a VII. kerületben lévő lakás állandó bejelentett lakcímmel rendelkező nagykorú bérlője - bérlakás esetén -. illetve tulajdonosa - lakásingatlan esetén -, ha a lakásban élők összjövedelme nem haladja meg a (7) bekezdésben feltüntetett összjövedelem felső határát. (2) Bérlőtársak, illetve tulajdonostársak esetében lakásfenntartási támogatás csak az egyik bérlő, illetve társtulajdonos jogosultságára állapítható meg. A támogatás iránti kérelmet a bérlőnek, bérlőtársnak, illetve tulajdonosnak és tulajdonostársnak is alá kell írnia. (3) Tulajdonosok)ok) lakásfenntartási támogatást az (1) bekezdésben foglaltak mellett csak akkor igényelhetnek:- ha a kérelmező által lakott lakás egészét lakás céljára használja és életvitelszerűen a lakásban él,- ha nyilatkozatban hozzájárul a nyújtott támogatásnak az ingatlanra történő terheléséhez a kifizetett támogatásnak a mindenkori jegybanki kamattal növelt összege erejéig (jelzálog létesítése). A feltételeknek együttesen kell fennállniuk. (4) Lakásfenntartási támogatást nem igényelhet az a. ) aki az ingatlantulajdon haszonélvezője. b. ) akinek bérleménye vagy ingatlantulajdona hsznosításából bevétele származik, c. ) akinek lakásában közvetlen hozzátartozóján kívül más személy él. Közvetlen hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat, valamint az élettársat - egy éven túli együttlakás esetén - a szülőt, a mostoha vagy nevelőszülőt, a gyermekek az örökbefogadott gyermeket, a testvért és unokát, ha a nagyszülő a kirendelt gyám, d. ) akinek, illetve a vele együttlakónak az általa lakott lakásán felül ingóvagy ingatlan vagyonának együttes forgalmi értéke a 500 000 forintot meghaladja, e. ) akinek a jelenlegi lakása a hatályos lakásügyi jogszabályokban megállapított lakásigény mértékének felső határát meghaladja. (5) A kérelemhez csatolni kell: a. ) az igénylőnek és a vele egy lakásban élőknek a jövedelmi kimutatásait (adóbevallási ív, jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény), b. ) a (6) bekezdésben felsorolt lakásfenntartási kiadásoknak az igénylést megelőző 6 havi hivatalos számláit (lakbérközlőlap, közüzemi számlamásolat, közös költségről hivatalos igazolás), c. ) az igénylő és a vele egy lakásban élők írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy nem rendelkeznek egyéb vagyonból származó jövedelemmel, d. ) a lakásban tartózkodás jogcímére vonatkozó hivatalos igazolást (lakás- bérleti szerződés, tulajdoni lap), e) lakásfenntatási kiadás hátralékáról szóló hivatalos igazolást. (6) A lakásfenntartási kiadások körében a lakbér (tulajdonos esetében a közös költség), a gáz, a villanyáram, a víz- és csatornadíj, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, a szemételszállítás költségei, a meleg víz és távfűtés díja, valamint a tüzelőköltségek számlával igazolt 6 havi átlaga vehető figyelembe. (7) A lakásfenntartási támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy 4.§ annak havi összege a kérelmező és a vele egy lakásban élők havi nettó jövedelmével együtt ne haladja meg a táblázatban feltüntetett összjövedelem felső határát, valamint a számlákkal igazolt tényleges havi átlagos lakásfenntartási kiadásokat. A lakásban lakók száma Havi nettó összjövedelem fö határa (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének szorzószáma) 1 1,7 2 2,5 3 3,3 4 4,1 Minden további személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 0,8-szeresével emelten. (8) Az akinek lakbér, illetőleg víz-csatornadíj tekintetében fizetési elmaradása van, csak akkor részesülhet lakásfenntartási támogatásban, ha vállalja, hogy az önkormányzat által meghatározott feltételek szerint tartozását kiegyenlíti. Egyéb fizetési elmaradás nem zárja ki a kérelmezőt a lakásfenntartási támogatásból. (9) A támogatást a jogosultságot megállapító eljárás befejezését követő hónap első napjától a naptári év végéig kell folyósítani. (10) A megállapított támogatás összegét a Pénzügyi Iroda a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervnek havonta utalja át, a tárgyhónapot megelőző hónap 15. napjáig. (11) A támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni. A kérelmet - a támogatás lejárta előtt két hónappal - a szükséges bizonylatok becsatolásával minden évben meg kell újítani. (12) A támogatásra jogosultság megszűnik az e rendeletben meghatározott feltételek megszűnésekor, valamint ha a támogatásban részesülőnek a (6) bekezdésbeli lakásfenntartási kiadásokat tekintve fizetési elmaradása 6 hónap alatt 1000 Ft-nál nagyobb mértékben nő, továbbá, ha a (8) bekezdés szerinti vállalt kötelezettségét nem teljesíti. (13) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a jogosulatlanul felvett összeget az érvényes jegybanki kamattal együtt kell visszafizetni. 6§ Ápolási díj (1) Az önkormányzat ápolási díjban reészesíti azt a hozzátartozót, aki erre az Sztv. 41,§-ának (l)-(2) bekezdése alapján jogosult. (2) Az ápolási díj mértéke az Sztv. 41 .§ (1) bekezdésében szabályozott esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5- szerese, az Sztv. 41 .§ (2) bekezdésében szabályozott esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (3) Amennyiben az ápolási díjra jogosult az önkormányzattól más támogatásban is részesül, a (2) bekezdésben megjelölt ápolási díjat a támogatás összegével csökkentetten kell megállapíani, úgy hogy az ne legyen kevesebb az Sztv. 41,§-ának (1) bekezdésében foglalt esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, az Sztv. 41.§ (2) bekezdésében szabályozotdt esetekben pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60%-ánál. (4) Az ápolási díj megállapítása előtt vizsgálni kell azt, hogy az önkormányzat által működtetett intézményi ellátás keretében az ápolásra szoruló nem részesíthető-e ellátásban. (5) A megállapított díjra való jogosultságot évente egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során környezettanulmányt kell készíteni. (6) A megállapított ápolási díjat havonta előre legkésőbb tárgyhónapot követő hónap 5-éig posta útján kell folyósítani. A folyósítással egyidőben intézkedni kell a társadalombiztosítási járulék átutalásáról is. Az ápolási díjból a jogszabályok által előírt mértékű nyugdíjjárulékot le kell vonni. 7-§ Átmeneti segély (1) Az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt azoknak az egyedülállóknak, illetve családoknak, akiknek megélhetése veszélyben van, és helyzetük javítása más módon nem biztosítható. (2) Nem jogosult átmeneti segélyre az,- akinek tartását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták, II ERZSEBETVAROS 1995/13. szám
