Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-09-29 / 13. szám
- aki saját ingatlantulajdonnal rendelkezik, vagy ingatlanon haszonélvezeti jog van. (3) Nem jogosult átmeneti segélyre az az aktív korú munkanélküli sem, aki- nem tudja igazolni, hogy őt a Munkaügyi Központ nyilvántartásba vette, és elhelyezkedése érdekében a központtal együttműködik,- munkaképtelenségét vagy csökkent munkaképességét országos orvosszakértői véleménnyel (táppénzes állomány esetén háziorvosi igazolással) nem tudja igazolni, kivéve az 50. életkorát betöltött nőt és az 55. életkorát betöltött férfit,- az önkormányzat által felkínált munkalehetőséget (pl. közmunkát) nem fogadja el. (4) Az 1. számú melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és vele közös lakásban élők jövedelmi igazolásait. (5) Akérelmet a kérelmező lakásán elkészített 2. számú melléklet szerinti környezettanulmányt is figyelembe véve kell elbírálni. (6) Az átmeneti segély formái:- üdülési költség-hozzájárulás- iskolakezdési segély- átmeneti nevelési segély- átmeneti időszaki segély- rendkívüli átmeneti segély. (7) Üdülési költség-hozzájárulást kérhet:- az a szülő, akinek gyermeke az iskola (óvoda) által szervezett üdülésen vesz részt és a csaldában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a (9) bekezdésben meghatározott értékhatárt, valamint- az a nyugdíjas, aki az idősgondozási központok által szervezett üdülésen (kiránduláson) vesz részt és a családban az egy főre estő jövedelem nem haladja meg a (10) bekezdés a.) pontjában meghatározott értékhatárt. A támogatást egy napitári évben egy alkalommal lehet igénybevenni. Összege: az üdülési, kirándulási költségek fele, de maximum 5000 Ft. (8) A gyermeket (gyermekeket) nevelő egyedülálló szülőt, illetve családokat, amennyiben az egy főre eső jövedelem a (9) bekezdésben meghatárzott értékhatárt nem éri el, gyermekenként minden év augusztusában 3000,- Ft iskolakezdési segélyben, valamint tankönyvvásárlási hozzájárulásban lehet részesíteni. A rendszeres nevelési segélyben részesülő iskolás korú gyermekek részére az iskolakezdési segély kiutalásáról a polgármesteri hivatalból indított eljárás keretében gondoskodik. (9) Átmeneti nevelési segély annak a szülőnek adható, akinek a gyermeke (gyermekei) nem részesül(nek) rendszeres nevelési segélyben, illetve a gyermeket (gyermekeket) ellátó intézményben nem részesül(nek) étkezéstérítési díj kedvezményben és a család jövedelme maximum 10%- kal haladja meg a 3.§ (4) bekezdésében szabályozott jövedelemhatárokat. Az átmeneti nevelési segély összege gyermekenként éves szinten nem haladhatja meg: a. ) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2-szeresét, b. ) két vagy több gyermeket nevelő szülő(k) esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-szeresét. Az átmeneti nevelési segély iránti kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a család létfenntartása átmenetileg veszélybe került. Az átmeneti nevelési segély megállapítása előtt az illetékes gyermekintézmény véleményét is ki kell kérni. A gyermekét egyedül nevelő szülő kérelmében köteles feltüntetni a tartásdíj összegét is. Amennyiben tartásdíjat nem kap, úgy bizonyítania kell, hogy annak megállapítása iránt pert indított, vagy végrehajtást kért. Átmeneti nevelési segély évente legfeljebb két alkalommal adható. (10) Átmeneti időszaki segély annak a személynek adható, akinek jövedelme (több tagú család esetén a család összcjövedelme) nem éri el a. ) - egyedülálló öregségi nyugdíja vagy I. és 11. csoportú rokkant kérelmező esetén a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 1.7- szeresét,- családban élő kérelmező esetén a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 1.7- szerese + családtagonként a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 70%-át. b. ) Az a.) pontban nem sorolható kérelmező esetén:- ha egyedülálló, a mirtdenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 1,3- szeresét,- ha családban él, a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 1.3- szerese + családtagonként a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 50%-át. Az átmeneti időszaki segélyt úgy kell megállapítani, hogy annak alkalmankénti összege a saját (család) jövedelemmel együtt érje el: a-) - egyedülálló öregségi vagy I. és II. csoportú rokkant nyugdíjas esetén a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 1,7-szeresét,- család esetén a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj Összegének 1,7- szerese + családtagonként a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 70%-át, b.) Az a.) pontba nem sorolható kérelmező esetén- egyedülállónál a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 1,3- szeresét,- több tagú családnál a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 1.3- szerese + a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének családtagonkénti 50%-át. Amennyiben a kérelmező vagy családtagja úgy nyilatkozik, hogy nincs jövedelme, jövedelemként a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét, családtagoknál a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 50%-át vélelmezni kell. Amennyiben a kérelmező nyilvántartott cukorbeteg, a segély összege max. 1000,- Ft-tal növelhető. Átmeneti időszaki segélyt egy családból csak egy személy részére lehet folyósítani. Átmeneti időszaki segély kéthavonta folyósítható. (11) Az önkormányzat - egyszeri kérelem alapján - annak a 70. életévét betöltött egyedülálló személynek, akinek a jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb mértékének 1,7-szeresét, évente hat alkaommal - minden második hónapban - a (10) bekezdésben szabály■ ozott mértékű átmeneti időszaki segélyt folyósít. (12) Az átmeneti nevelési segély és az átmeneti időszaki segély vásárlási utalvány formájában is adható. (13) Rendkívüli átmeneti segély Különleges esetekben (rendkívüli szükséghelyzet, elemi kár, hosszantartó kórházi kezelés, stb.) a körülmények figyelembevételével rendkívüli átmeneti segély adható. Rendkívüli átmeneti segély egy család részére egy évben legfeljebb egyszer adható még akkor is, ha a kérelmező ingatlantulajdonos, vagy haszonélvezeti joga van. A rendkívüli átmeneti segély összege nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíj legkisebb összegét. 8§ Temetési segély (1) Az önkormányzat temetési segélyben részesíti azt a személyt, aki erre az Sztv. 46.§-ának (1) bekezdése alapján jogosult és jövedelme (család esetén a család összjövedelme) nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 2,5-szeresét. (2) A temetési segély összege hagyományos temetés esetén 10 000,- Ft, hamvasztásos temetés esetén 5000,- Ft. 9-§ Méltányossági közgyógyellátás (1) Közgyógyellátási jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 1,7- szeresét és a havi igazolt gyógyszerköl tsége az egy főre jutó jövedelmének 10%-át meghaladja. (2) A 80. évét betöltött kerületi lakosok részére jövedelem vizsgálata nélkül adható ki a közgyógyellátási igazolvány. (3) Akérelemhez csatolni kell a jövedelem-igazolást - a (2) bekezdésben szabályozottak kivételével - valamint a rendelet 3. sz. melléklete szerinti háziorvosi igazolást. 10.§ A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásokért fizetendő térítési díjak (1)100%-os iskolai étkezéstérítési díjkedvezményben részesülnek azok a családok, amelyeknek havi nettó összjövedelme nem éri el az e rendelet 1995/13. szám ERZSÉBETVÁROS III
