Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-05-25 / 7. szám
FÓKUSZ In memóriám Gozsdu-udvar Egyik szemünk sír, a másik nevet. Nevet, mert Erzsébetváros impozáns sétálóutcával gyarapodik, a Madách sétánnyal. Az elegáns térséget fák, parkok tagolják, jó levegőben járhatunk, pihenhetünk benne. Sir, mert az áldozatul eső házakat okkal sajnáljuk. Bár jónéhány közülük valóban megérett a bontásra, amiért igazán kár, ami miatt sírni lehet, az a Gozsdu-udvar. A Gozsdu-udvar a Király utca 13. és a Dob utca 16. számú telkeket összekötő egybefüggő épületkomplexum, amelyet az 1900-as évek elején építtetett a Gozsdu- alapítvány. A tervező, Czigler Győző a Király utcai részre 4 háromemeletes, a Dob utcaira 3 kétemeletes épületet alkotott. Az egyes pavilonok kétoldalt földszintes, bazárszerű üzlethelyiségekkel lettek összekötve. Ez a kialakítás 6 tágas udvart is eredményezett. Aközlekedést a két utca között húzódó 4,5 méter széles, 5 méter magas egyenes áthajtó folyosó biztosítja. A pavilonokhoz külön lépcsőház tartozik, bejáratuk díszes üveg, a korlátok kovácsoltvasból készültek. Emeletenként két lakás található, mosókonyhával, mángorlóhelyiséggel, vasalószobával ellátva. A korabeli sajtó megírta, hogy a látványos' építkezés összköltsége 900 000 korona volt, így egy beépített köbméter mindössze 13 koronába került! A háború után a Népszínház szabászata volt itt, ma kalapszalon, lámpaszaküzlet. Néhány helyen bérszabászatot kínálnak. Ám a legtöbb ajtón rozsdás lakat lóg - a bérlők a felújítást váiják. Mára már az egykor pompás komplexum alaposan megkopott. A lépcsők töredezettek, a vakolat omladozik. Mégis az egésznek van valami sehol máshol nem érezhető patinája. Az eredeti állapotot csak három üzlet őrizte meg: Szabó Sándor vésnök, Fáik György ötvös és Szlatki András fodrász üzlete. Utóbbi 63 éve(!) folytatja itt az ipart. Elő legendája és legendáriuma a Gozsdu- udvamak. Műhelye akár egy múzeum, tele a fodrászat ősi és modem kellékeivel. A mester Kerületünk nevezetes helyének névadója Gozsdu (Gojdu) Manuil (1802-1870) magyarországi román emberbarát, 1861-től Krassó-Szörény vármegye főispánja. A pályáját ügyvédként kezdő köztisztviselő szívén viselte a magyarországi románság nevelését, művelését. Hatalmas vagyonát erre a célra szánta. A Gozsdu-alapítványt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelte. híres ember, számtalan cikk, riport jelent meg róla, mint a szakma legidősebb művelőjéről. A Madách sétány kettészeli majd Szlatki András műhelyét és kettészeli a Gozsdu-udvart is. Hangulatát holnap talán csak Sándor Pál, 70-es években forgatott varázslatos filmje őrzi meg. Lesz egy új sétányunk, de eltűnik múltunk szerves része. Együtt sehogy sem létezhetnének? . Topolay Elek A. legendák fodrászüzlete Valóságos legendárium Szlatki András fodrászmester üzlethelyisége a Dob utcából nyíló Gozsdu udvarban. Annak idején itt forgatták az N.N., a halál angyala című filmet, itt maszkírozták egykor Dajka Margitot, Kállay Ferencet, legutóbb pedig itt vették fel Koltai Róbert Sose halunk meg című alkotásának fodrászjelenetét. A ’’népszerűség” titka, hogy az üzletben minden olyan, mint a harmincas években volt. - Ez valódi fodrászmúzeum! - kiáltott fel egyszer az egyik új vendég, amikor belépett. Békebeliek a megsötétedett bőrű fodrászszékek, a tekintélyes öreg pamacsok és az ezüstösen csillogó óntál, amelyben annyi fejet mostak. A most 88 esztendős tulajdonos megszakítás nélkül éppen 65 éve sürög-forog, s vágja a vendégek haját. - A Vilmos körúttól egészen Csepelig sokfelé dolgoztam segédként, amikor gyerek voltam - meséli Bandi bácsi. - De nagyon féltem a munkanélküliségtől, ezért elhatároztam: amint tudok, önálló leszek. A borravalókból éltem és a fizetésemet félretettem. Más fodrászsegédek az Ügetőn verték el közben a vagyonukat. Az idős mester szerint régen többet jártak az emberek fodrászhoz, mint ma. - A férfiak két- három naponta borotváltatták magukat. Régen rengeteg egyéb fortélya. - Régen kézi hajvágógépem volt, de az elsők között vettem Pesten villanygépet - mutatja Bandi bácsi. A készülék mellett ódon hajszárító gép áll, amelyet még kézzel kapcsoltak ki az alatta üldögélő szombaton nem is vállaltunk hajvágást, csak borotváltunk, sőt olyankor még rendkívüli segítőt is felvettünk. De amikor a zsilett divatba jött, elvette a fodrászok kenyerét. Szerencsére időközben - Josephine Baker amerikai színésznő fellépéseinek köszönhetően a Royal Orpheumban - a nők körében is elterjedt a rövid haj. Divatba jött a bubifrizura, az ondolálás és a frizura megszépítésének hölgyek. Kevesen tudják, hogy régen a borbély és a fodrász külön szakmának számított. - Én mindkét ipartestület tagja voltam, és mindig csak első osztályú segédeket és fodrásznőket tartottam. Nálam nem lehetett tanulni a vendégeken: ide a Király utcai gazdag kereskedők jártak, akik minőségi munkát követeltek. A szomszéd kalaposüzletből is idejártak a masamód lányok, akik hálából ajánlották az üzletemet. Azt mondták a vevőiknek: - Jaj kérem szépen, nyiratkozzon meg itt a szomszédban, úgy sokkal jobban fog állni a felpróbált kalap! Szlatki András bácsi ma már egyedül dolgozik. Régen három segítője is volt, de a Rákosi-korban el kellett bocsátania őket. - Mondtam a segédeimnek: gyerekek, helyezkedjetek el valahol, mert én nem csukom be a boltot semmi áron - idézte föl az ötvenes éveket. Mivel az üzlet eldugott helyen van, így se az államnak, se a fod- rásszövetkezetnek nem kellett. Bandi bácsi mindvégig megmaradt önálló iparosnak. - Korábban akartam egy nagy üzletet, sok segéddel, de letettem róla. Most pedig már olyan világot élünk, hogy a férfiak sem vágatják le a hajukat: mindenki copfot hord... (binder) 1995/7. szám ERZSEBETVAROS 7
