Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3. szám
Képviselőportrék-----------------Dr. Méhes József Olyan ember, akire azt szokták mondani: drótkötélből vannak az idegei. A négygyermekes családapa - főfoglalkozásban egy ügyvédi iroda vezetője - soha nem veszíti el optimizmusát. Akárhogy megsűrűsödnek a tennivalók, vagy nem mennek simán az ügyek, dr. Méhes József mosolyogva teszi helyére a dolgokat.- Ügy tudom, nincs a szó szoros értelmében vrtt választási körzete...- Valóban. Az SZDSZ színeiben, listán jutottam a Képviselő-testületbe. Ami természetesen azt jelenti: bármennyire nincs is „hivatalos" választói területem, mégis meglehetősen sok a tennivalóm, hiszen a kerület bármely pontjáról jöhetnek hozzám a polgárok tanácsért, útbaigazításért.- Amennyire tájékozódhattam, nem is csak „szimpla" tagja a Képviselő-testületnek.- így van. 1990-től a Jogi Bizottság elnöke voltam az önkormányzatnál, aztán tavaly megválasztottak jogi és igazgatási tanácsnoknak, ezért a Jogi Bizottságnál betöltött tisztségemről le kellett mondanom. Ez a mostani megbízatás azt jelenti, hogy tulajdonképpen a testületet képviselem a polgármesternél és a jegyzőnél, ellenőrzési és véleményezési jogkörrel.- Az, hogy Ön elsősorban ügyvéd, jelent-e valamiféle pluszt az önkormányzati munkájában?- A lakossággal kapcsolatban igen. Komolyan fontolgatom, hogy a közeljövőben minden erzsébetvárosi lakosnak a rendelkezésére fogok állni egy meghatározott időpontban jogi-igazgatási tanácsadói fogadóórán. Ha minden az elképzelésem szerint sikerül - itt elsősorban helyiségproblémákra gondolok -, már szeptembertől (valószínűleg csütörtökönként) megtalálhat bárki, akinek e témákban segítségre lesz szüksége.- Önről azt tartják: úgy ismeri az' Erzsébetvárost, mint a tenyerét. Az itteni emberek között van igazán otthon.- Úgy van. Magam is - mondhatnám - szinte a földrajzi középpontjában lakom Erzsébetvárosnak, a Kertész utcában, de a pályafutásommal is ide kötődöm. Eredeti, azaz első diplomám szerint gyógypedagógus vagyok: évekig dolgoztam tanárként, emellett végeztem esti tagozaton a jogi egyetemet. Amikor ledoktoráltam, a 17. sz. Ügyvédi Munkaközösséghez kerültem, amely a Thököly út 3. szám alatt működött. Egészen 1992 decemberéig ott tartottam a félfogadást.- Tulajdonképpen hogyan került a választási listára? Úgy értem: milyen körülmények játszottak közre abban, hogy éppen Önt jelölték?- 1989-től voltam és vagyok az SZDSZ tagja. A pártban kértek fel, hogy lépjek be a jogvédő hálózatba, ahol ügyvédként ingyenes jogi képviseletre volt lehetőségem. Több mint egy évig fővárosi szinten működtem. Az önkormányzati választások után is folytattam még egy darabig, de egyre kevesebb lett az időm. így kénytelen voltam felhagyni ezzel, hogy elsősorban a kerületi ügyekre koncentrálhassak. Úgy (folytatás a címoldalról) Még egyszer az utcai árusításról vevőit amelyekért olykor csillagászati, máskor „csak" borzasztóan magas boltbért, hozzá villany-, telefon-, fűtés- stb., stb. számlákat fizetnek. Akkor is, ha napszámra be sem kukkant egyetlen vevő. Akkor is, ha eljön a vevő a boltajtóig, de ott meglátja a megvásárolni vágyott holmit. Igaz, hogy kevésbé bizalomgerjesztő környezetben (értsd: esetleg egy koszos asztalon, csomagolatlanul), de olcsóbban. Már hogyis igazán senki sem értett a jogi dolgokhoz, szükség volt arra, hogy eligazítsam a paragrafusok szövevényében azokat, akiknek erre mindenképpen szükségük volt. Amikor a mai polgármester átvette a volt tanácselnöktől az ügyeket, meglehetősen sok „jogi gubanccal" találkoztunk. Össze kellett állítani az önkormányzati működési szabályzatot. Csaknem három hónapig dolgoztunk rajta, aztán végül mégsem vezették be, mert - ki tudja, milyen megfontolásból - külön bizottságot alakítottak a jogi ügyek intézésére. Bár akkoriban elkészítettem egy 150 oldalas Szervezeti-Működési Szabályzatot, egyáltalán nem úgy tevékenykedik a Képviselő-testület. Tulajdonképpen máig nincs valódi SZMSZ az önkormányzatnál. Úgy érzem, nem a joggal elvárható szinten működik a hivatali út ma a polgármester és a testület között, ennek pedig mindenképpen a lakosság látja kárát. Nagyon kevés az érdemi beterjesztés, felesleges, vitákkal telik az idő »testületi üléseken. Hogy konkrét példát mondjak: az IKV átalakítása is ilyen. Hat hónapig tartott (bizottsági ülések, napi kérdések, elvi folyamatok összehozása), míg végre elkészült a Működési Szabályzat. 1992. december 31- én jegyezték be, ugyanakkor megszüntették a felügyelő bizottságot, amelynek elnöke voltam. Leállt az egész. Jelenleg az a helyzet, hogy az IKV ebben a mai állapotában teljesen működésképtelen. Már az alapszerződést sem vezették be, amelynek elvben január 10-étől szabályoznia kellett volna a tevékenységet. És ez csak egy a még megoldásra váró gondok közül...!-fne! Hiszen az utcai árus az elmondott terhek közül egyiket sem fizeti! A közelmúlt napokban hallottam vagy olvastam valahol - és jó előre elnézést kérek az ötlet „szülőjétől", távol áll tőlem a plagizálás szándéka -, hogy a boltok előtti, árusításra alkalmas területeket (akár külön jó pénzért) oda kellene adni azoknak a bolt(os)oknak, amelyek-akik mögöttük árusítanak. Tehát kínálják ők ott a portékáikat. Uram bocsá', még azt is el tudom képzelni, hogy valamivel olcsóbban, mint a boltokban. De száz szónak is egy a vége - s remélhetőleg a száz újságcikknek is: lépjenek már fel erélyesen az „illetékesek" az utcai zugárusok ellen! V.E. 6 ERZSÉBETVÁROS 1993/3. SZÁM
