Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3. szám
„AZ AGRESSZIVITÁS KIZÁRÓ OK” Izraeli vendégek a rendőrkapitánynál Mintha az időjárás is tisztában lett volna azzal: Erzsébetváros rendőrkapitánya olyan vendégeket fogad, akik meleghez szoktak. Ragyogó májusi napfény fürdette az utcákat, amikor Hipp Károly rendőrezredes kalauzolásával a nyugalmazott izraeli rendőrtábornokok, és a nemrég még országos főkapitány - ma Izrael állam magyarországi nagykövete -, David Krausz meglátogatta a VII. kerületben azokat az emlékhelyeket, amelyek a zsidóság hagyományait, a Holocaust soha el nem felejthető borzalmainak ma is keserű gondolatait idézik: az emléktáblát a valamikori gettó falán, a hősök emlékművét, a Dohány utcai zsinagógát. A városnézés néhány perces szünetében kértünk interjút lapunk számára a nagykövettől.- Árról sokat tudunk, mennyire erős, fegyelmezett, remekül kiképzett a zsidó állam rendőrsége, sőt, sokat hallottunk arról is: számos magyarországi születésű, illetve magyar nyelvterületről származó városi parancsnokuk van, mint például Ön. A belsőfelépítését, mindennapi munkáját azonban kevésbé ismeri a budapesti polgár annak a rendőrségnek, amelyről talán túlzás nélkül állítható: az egyik legjobban megszervezett erő az egész világon.- Ez pontosan így van - válaszolta David Krausz -, Izraelben ugyanis nemcsak kifejezetten a bűnüldözés a feladat, hanem egyfajta polgári védelem, a mindennapi készültség is természetes állapot. Éppen ezért nagyon megválogatjuk: kit veszünk fel. Pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy a rendőrség az a szervezet, ahol állandóan újítani kell, hiszen a bűnözők egy-lépéssel mindig előbbre vannak. Természetesen őrizzük a hagyományokat is, hiszen aki a múltat nem becsüli, annak a jövőre sincs sok kilátása. Felhasználunk minden „fogást", amit elődeinktől megtanulhatunk. Ez a mai látogatás az erzsébetvárosi zsidó emlékhelyeken vacsorával végződik majd a Karmel étteremben, ahol az önök rendőrfőnökének módja lesz kötetlen beszélgetés során sokmindent megtudni a társaságában lévő izraeli rendőrtábornokoktól módszertanból, tapasztalatokból is.- Ahogy így elnézem a vendégeket, igazán nem mondanám meg senkiről, hogy már „nyugalmazott rendőrkapitány", annyira fiatalosak, energikusak mindannyian.- Valóban, nem idős emberek. Izraelben 55 éves korban mennek nyugdíjba a rendőrök, ez pedig - ugye nem kell mondani - egy férfinál még igazán nem jelent öregséget. Egyébként már-már általános gyakorlat, hogy nem is szűnik meg aktívan tovább dolgozni, csak éppen más területen szolgálja tovább a hazáját. Gyakran éppen diplomáciai testület vezetőjeként, hogy magamról ne is beszéljek, de például a brazíliai nagykövet is nyugalmazott rendőrtábornok.- Ugye nem tévedek, ha azt feltételezem: a zsidó államban nagy a becsülete a rendőrnek?- Feltétlenül. Hiszen nagy a felelőssége is. Ahhoz, hogy maradéktalanul elláthassa feladatát, anyagilag is úgy kell dotálni: ne legyenek napi személyes gondjai. Reméljük, tapasztalatainkból sokat hasznosíthat a magyar rendőrség.- dali Ötéves a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Aki elolvassa a MAZSIKE rendszeres havi klubprogramját, roppant érdekes és széles skálájú egyesületi életről alkothat fogalmat: Társasági Kör (a májusi talk-show vendégei voltak: Hernádi Judit színművésznő, Szabó István Oscar-dijas filmrendező és Ember Mária írónő), Zenei Klub, Nyugdíjas Klub, Hóra Táncház, Vasárnapi kirándulások, Keresztény-zsidó párbeszéd, KÚT (Közös Út Találkozó - Holocaust-túlélők beszélgetése pszichológussal), ezenkívül irodalmi estek, kiállítások, tudományos előadások. Habsburg Ottó az első vendégek között 1988-ban alakult meg a MAZSIKE. Az „alapító atyák" elsősorban a magyar zsidó értelmiségi elit soraiból kerültek ki. Az egyesület tagsága azóta többszörösére gyarapodott, mondhatni, a magyar zsidóság teljes spektrumát tükrözi. A nem vallási, hanem tisztán kulturális alapon szerveződő egyesület azzal a céllal alakult, hogy felszínre hozza az évtizedeken át mesterségesen lefojtott, ám „a hó alatt" is virulens zsidó identitástudatot. Röviddel megalakulása után szerveződtek égisze alatt olyan alternatív egyesületek, mint a zsidó cserkészcsapat, a diákszövetség, a tánckör és mások. A következő évben indította meg az egyesület kulturális folyóiratát, a Szombat-ot. Az első időkben - saját helyiség híján - a város különböző kulturális létesítményeiben rendezte programjait. Az első nagyobb szabású rendezvénye Habsburg Ottó „talk show"-ja volt a Gólyavárban. Később Teller Ede, Szentágothai János professzor és sok más kiváló személyiség látogatása fémjelezte az egyesület szellemi-kulturális műhelymunkáját. Később a Garay utca 48. számú házban megnyílt klubban már lehetett tervezni és szervezni rendszeres programokat, társas összejöveteleket. (Mind a mai napig itt működik az Egyesület.) A MAZSIKE karitatív tevékenységet is folytat. Támogatást nyújtott az átmenetileg ittrekedt szovjet zsidó kivándorlóknak. Klubjában otthont ad a magyar zsidó süketnémák és a nagyotthallók egyesületének. Ismét másféle terület: óvónőket, pedagógusokat ad az egyesület a Lauder óvodának és iskolának. Évente megszervezi a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik programpontját, a Zsidó Kultúra Napja egésznapos műsorát. Nyitottság A MAZSIKE alapelvei között megalakulásától fogva szerepel a nyitottság. Ennek egyik igen jellegzetes példája volt májusban a Keresztény- Zsidó Társasággal közösen rendezett előadás, amely a vészkorszak egyik kevésbé ismert emberbaráti akciójáról szólt. Egy kolostor az Andrássy út 60. mellett címmel B. Molnár Mária, a Szűz Mária Társasága általános főnöknője beszélt a nemrég elhunyt alapító rendfőnökno, Ván Zsuzsanna és társnői mentési szolgálatáról. Az iskolanővérek a nyilas „Hűség Háza" tőszomszédságában, valóban az oroszlán torkában rejtegettek zsidó gyerekeket 1944-45-ben. Két, ma már ősz hajú, egykori „bújtatott gyerek" mondott köszönetét a nővérek szerető gondoskodásáért, bátorságáért. „Mi nyitottak vagyunk" - mondta Simányi Péter elnök. A MAZSIKE - felekezetre való tekintet nélkül - szívesen lát minden jóakaratú érdeklődőt, aki szeretne megismerkedni az európai szellemiség egyik forrásával, a zsiaó kultúrával. Aczél János 10 ERZSÉBETVÁROS 1993/3. SZÁM
