Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1941

Major József: A száz éves érsekújvári gimnázium

7 Mielőtt azonban a város elhatározta volna magát a nagy lé? pésre, tisztáznia kellett az állammal a gimnázium fenntartásának és az államsegélynek a kérdését. Az állam ugyanis mind 1842sben, mind pedig 1861=ben csak úgy járult hozzá az iskola megnyitásán hoz, ha az sem az államkincstárt, sem a tanulmányi alapot nem fogja terhelni. Míg az iskola csak négyosztályos volt s kevés tan? erő fizetéséről kellett gondoskodni, a város teljes egészében válí lalta a terheket, amikor azonban a szaktanítást vezették be s több tanerő alkalmazása vált szükségessé, a város évrőhévre nehezebb ben teremtette elő a fenntartás költségeit. Mikor végül sor került a gimnázium kifejlesztésére, az iskola fenntartásáról való gon? doskodás oly súlyos megterhelést jelentett a városnak, hogy az még az időközben elnyert kisebbfokú államsegély igénybevételéi vei sem tudta a gimnázium zavartalan fenntartását és fejlődését biztosítani. És bár a város már 1893íben ajánlatot tett az állams nak, hogy vegye saját kezelésébe az iskolát, s e célból tárgyalás sokba is bocsátkozott a kultuszminisztérium illetékes szerveivel, a szép eredménnyel bíztató tárgyalások különböző okok miatt rövidesen megszakadtak, s így a gimnázium fenntartása újra csak a város vállaira nehezedett. Végre hosszas huza?vona és tárgya* lások után, 1907. áprilisában létrejött a szerződés az állam és a város között. Ennek értelmében az állam magára vállalta a gimí názium dologi kiadásainak nagy részét, s évi 32.000 korona államsegéllyel járult hozzá a gimnázium fenntartásához. Sőt még a fel? építendő új gimnáziumi épület költségeihez is megígérte hozzás járulását. Ilyen körülmények után kezdődött meg 1909. tavaszán az éptkezós a Fábián János, érsekújvári plébános által adományom zott, úgynevezett Pap?kertben. Még ebben az évben tető alá is kerül az impozáns nagyságú, kétemeletes épület, s 1910. első felé« ben folyó belső munkálatok elvégzése után szeptemberben a ta* nítás is megkezdődik az új épületben. Az ünnepélyes felszentelés« re azonban csak 1911. november 5*én kerül sor, amikor is Dr. Kohl Medárd püspök ünnepélyes keretek között és nagyszámú érdeklődő jelenlétében avatta fel az új épületet és adta át ma; gasztos hivatásának. Az új iskolaépületben egészen az 1914. júliusában kitört vi= lágháborúig zavartalanul folyt a tanítás. És bár a háború idején az intézetet egyszer sem foglalták le katonai célokra, nagyon sok zavaró momentum akadályozta a tanítás nyugodt menetét és eredményességét. Legsúlyosabban a tanárok nagy részének katonai szolgálata érintette az intézetet, mert e miatt a tanítás csak állandó helyettesítésekkel, oszályösszevonással stb. folyhatott. Természetesen a háború szociális és erkölcsi kihatásai sem hagy; ták érintetlenül az iskolát, s nagy zökkenőket okoztak az iskola életében és munkájában. A több mint négy évig folyó véres áldozat azonban mégsem hozta meg a magyarság számára az áldozattal arányos ered« ményt és jutalmat, sőt ellenkezőleg, még újabb és súlyosabb megpróbáltatásokat rótt reá. A gyászos emlékű trianoni békében a nagyhatalmak szentesítették az ország feldarabolását és sok ezer, sőt százezer magyart juttattak idegen igába. Az érsekújvári