Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1941
Major József: A száz éves érsekújvári gimnázium
8 gimnázium is azok közé az iskolák közé tartozott, amelynek hosszú húsz éven át jutott az elszakítás és kisebbségi sors kenye# re osztályrészül. De éppen ez az idegen és ellenséges államkeret; ben eltöltött húsz év szolgáltatott az intézet tanári karának és ifjúságának alkalmat arra, hogy megmutathassa a hazájához és nemzetéhez való töretlen ragaszkodását, hogy bebizonyíthassa az intézet alapjainak és szellemének szilárdságát és tisztaságát. Talán semmi sem bizonyítja úgy ennek az állításnak a helyessé* gét, mint az a tény, hogy a húszéves megszállás után bekövetkes zett felszabadulás időpontjában az intézet tanulóinak száma nem* hogy csökkent volna, hanem még emelkedett is. A húszéves megszállás alatti megpróbáltatások sorozata az* zal kezdődött, hogy az iskola először is elvesztette épületét. A cseh csapatoknak 1919. január 8?án történt bevonulása után ugyanis első dolguk az volt, hogy a gimnázium épületét a maguk számára foglalták le. Egészen szeptember 20;ig volt az iskola épü* lete a katonaság kezében, s ezalatt az idő alatt a tanítás a Szent Ferencírend kolostorában, a Flenger intézetben és más helyeken folyt, természetesen a legnagyobb nehézségek mellett. 1919. nya* rán egyidőre a megszűnés veszélye is fenyegette az iskolát. A vá; ros polgárainak erélyes fellépése azonban biztosítani tudta a gimnázium további fennmaradását. Igaz, hogy ennek a fennmara; dásnak nagy ára volt, mert 1920. szeptemberében megnyitották az első csehszlovák tanításnyelvű osztályt, s ettől az időtől kezd* ve a cseh iskolai hatóságok és a helybeli cseh vezetők nem szűnt tek meg törekedni arra, hogy az iskola csehszlovák tagozatát a magyar tagozat rovására minden eszközzel és áron segítsék és tá; mogassák. Ennek a törekvésnek lett az eredménye részben az is, hogy 1925*ben az iskolát államosították. A már említett hatóságoknak kezdettől fogva szálka volt a szemében az iskola katolikus jellege, s ezért, mikor a város az új gazdasági körülmények között újra nem bírt az iskola fenntartásáról és főleg a tanárok fizetéséről gondoskodni, és e miatt kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkoz; ni a csehszlovák állammal az iskola átvétele ügyében, a cseh kö; rök azonnal hajlandóknak mutatkoztak az iskola átvételére. Mivel azonban a város biztosítani akarta az intézetnél működő ma; gyar tanárok jövőjét, az állam viszont, ismert indítóokokból, szabadkezet kívánt magának e tekintetben biztosítani, a tárgyalások több mint két éven át húzódtak, s csak 1925«ben vezettek ered; ményhez. Az 1925. június 19;én létrejött szerződés értelmében az állam birtokába vette a közben már reálgimnáziummá alakult volt községi katolikus főgimnáziumot, s kötelezte magát a tanáí rok átvételére és rendes fizetésére is. Ezzel az intézet neve is megváltozott, s mint »állami csehszlovák reálgimnázium magyar párhuzamos osztályokkal« szerepel egészen a felszabadulásig. A húsz év alatt az intézet jelentősége különben sok tekintet* ben még meg is növekedett. A szomszédos magyar gimnáziumok (Léva, Nyitra, Aranyosmarót) megszűnésével az érsekújvári gim? názium lett az egész Mátyusföld, főleg pedig a Nyitra völgye if? júságának szinte egyetlen magasabb műveltségszerző helye és Ie= hetősége. Ez a tcny abban is kifejezésre jutott, hogy míg a világ?
