Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1941

Major József: A száz éves érsekújvári gimnázium

6 szont a rend nem bírta volna tagjainak egyetemi tanulmányait fedezni, s így még abban az évben a pozsonyi tartományfőnök felmondta a még Í861;ben kötött szerződést, így a város kény telen volt a gimnáziumban világi tanárokat alkalmazni. Három éven át, egészen 1886;ig, ugyan még nagyobbrészt ők tanítanak, ettől az évtől kezdve azonban már csak a hittan tanítását vállalják a ferencrendi atyák, akik harmincöt éven át voltak a gimnáí zium vezetői, az ifjúság nevelői és irányítói, s ez alatt a hosszú idő alatt nagy érdemeket szereztek e vidék és Érsekújvár városa kulturális életének fejlesztése körül. A világi tanárok alkalmazásával azonban sem az iskola -szel; lemében, sem a tanítás menetében és módjában nem történt kü= lönösebb változás. Továbbra is mint községi katolikus algimná; zium szerepel, de lassankint kezd kinőni szűk keretei közül, s mind szélesebb körből és vidékről vonzza magához a tanulni vágyó fia; talságot. Ez a fejlődés hozta magával aztán azt a kilencvenes évek elején mind gyakrabban felmerülő kívánságot, hogy a négyosztá* lyú gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá fejlesszék. A hosszas tervezgetés eredményeképen végre a város 1893. október 3;án tartott közgyűlésén Fogd Gábor érsekújvári ügyvéd mint a polgárság sürgős kívánságát terjeszti a közgyűlés elé a tervet, amit a város vezetősége magáévá tesz, s egy külön bizottságot küld ki a kérés szorgalmazására. A bizottság küldöttségileg kere; si fel a vallás* és közoktatásügyi minisztert s memorandum for; májában terjeszti eléje a város kívánságát. A miniszter ugyan először az állami jövedelem elégtelenségére hivatkozva, későbbi időre halasztja a kérésben való érdemleges döntést, a következő évben azonban már ígéretet tesz annak teljesítésére. Az ígéret birtokában az 1894/95;ik tanévben megnyílik az ötödik, majd a következő évben a hatodik osztály is, végül pedig: 1898. júniusá; ban megtartják az első érettségi vizsgálatot. Ezzel az intézet tel« jes lett, s felvette az »Érsekújvári államilag segélyezett községi katolikus főgimnázium« nevet. Az intézet kifejlesztésével azonban két újabb, nehéz kérdés vetődött fel. Az egyik a régi gimnáziumi épület tantermeinek elégtelensége, a másik pedig a teljessé lett gimnázium fenntartás sának problémája volt. Mint már említettük, az 1832;ben emelt iskolaépület elsősorban az elemi iskolai osztályok számára létesült, s a gimnázium mind 1842;ben, mind pedig 1861;ben csak szükségszerűségből kapott itt helyet. Az iskolának főgimnázium; má való kiépítésével azonban a régi épület szűknek bizonyult, bár az elemi iskolai osztályok időközben kiköltöztek az épület; bői. Mindjárt az ötödik osztály megnyitása után, 1895;ben, felme; rült tehát a terv, hogy a gimnázium kifejlesztésével párhuzamo; san a város új iskolaépületről is fog gondoskodni. De az akkori idők áldatlan politikai és közjogi harcai, amelyek Érsekújvár vá= rosát sem hagyták érintetlenül, megakadályozták, vagy legalább is későbbi időre halasztották a terv megvalósítását. Mikor aztán 1905. áprilisában maga a vallás? és közoktatásügyi miniszter szó; lította fel a várost, hogy »egy egészen új, modern igényeknek megfelelő gimnáziumi épület emelése iránt a szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg«, a kérdés megoldását tovább nem lehetett elodázni.