Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1941
Major József: A száz éves érsekújvári gimnázium
A 100 éves érsekújvári gimnázium* (Az ősszel megjelenő terjedelmes gimnázium-történet rövid kivonata.) A mult század elején a Kis-Alföld szívében fekvő Érsekújvár mezővárosa fejlődésének egyik legfontosabb szakaszához érkezett. Ebben az időben kezdődött meg ugyanis nagyobb mér# tékben a város iparosodása és polgáriasodása. Ez maga után vonta, hogy a város nemcsak gazdaságilag és közigazgatásilag, de szellemi tekintetben is középpontja kívánt lenni ennek a terméí keny, sík vidéknek. És míg a gazdasági irányítást és vezetöszere* pet alkalmas fekvése és polgárainak rátermettsége következtében hamarosan sikerült is kiharcolnia, a szellemi középponttá való válásának sokáig szinte leküzdhetetlen akadálya volt a magas sabb iskola hiánya. Ezért már a harmincas években nagyarányú mozgalom indult meg a polgárság körében egy úgynevezett kisebb tanoda létesítésére, amely a városi polgárok gyermekein ki' vül a közeli környék lakosságának műveltség után vágyódó gyers mekeit is magába fogadná. A mozgalom élére egy érsekújvári tanító, Zibríny (Zsibrényi) József állt, akinek sikerült 1830íban a város vezetőségét rávenni arra, hogy az akkor már düledező elemi iskola helyett felépítendő új iskolaépületet úgy és olyan terjedelműre építtesse, hogy abban az elemi iskolai osztályokon kívül a leendő gimnázium is helyet kapjon. Bár az építkezés költ= ségei ezzel tetemesen emelkedtek, mert hiszen az eredetileg földí szintesre tervezett iskolaépületet egyemeletesre kellett emelni, a város vezetősége magáévá tette a tervet, s megvalósítására meg* tette a szükséges intézkedéseket. Az iskolaépület biztosítása mellett azonban gondoskodni kellett az új gimnázium dologi és egyéb kiadásainak előteremtés séről is. Zibríny erre a feladatra is vállalkozott. Felkereste Érí sekújvár tehetősebb polgárait, valamint a közeli környék neme* seit, s tekintélyes összeget gyűjtött össze az iskola céljaira. Mikor így sikerült biztosítani az új iskola létesítésének elő' feltételeit, az 1832íik évben magához az uralkodóhoz, V. Ferdis nándhoz fordult a város s kérte a kis gimnázium megnyitásának engedélyezését. A király azonban az összegyűjtött alaptőke elég* telenségére hivatkozva, elutasította a kérést. A város újabb gyűjtéssel próbált a hiányon segíteni, s ennek keresztülvitele után a következő évben újra előhozakodott kérésével, de az eredmény most is elmaradt. Sőt eredménytelen volt a következő évi, harmadik engedélykérés is, amelynél pedig az ország nádorás nak közbenjárását és támogatását is biztosították, úgyhogy 1834íben, a háromszori sikertelen kísérletezés után, a város pol« gársága és vezetősége reményét vesztve lemondott a gimnázium megvalósításának tervéről.
