Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1941

Major József: A száz éves érsekújvári gimnázium

4 Az 1840;ik év azonban váratlanul újra felszínre hozta a gim= názium ügyét. A magyar királyi helytartótanács ugyanis felszólí; totta a várost, hogy küldjön egy kimutatást a kétszeri gyűjtésből létrejött gimnáziumi alaptőke kezeléséről, illetve felhasználásáról. A város kész örömmel tett eleget a felszólításnak, s kihasználva a kedvező alkalmat, megújította régi kérését. Most azonban már körültekintőbb volt. Először Nyitra vármegye vezető tisztviselőit kereste fel egy küldöttség, és sikerült elérnie azt, hogy'a várme= gye követei utasításul kapták az érsekújvári gimnázium ügyének a pozsonyi országgyűlésen való támogatását. Majd közvetlenül a kérdés napirendre kerülése előtt 'az országgyűlés követeit is feli kereste a küldöttség, s azokat is sikerült az ügy támogatására megnyerni. Ilyen előzmények után tárgyalta az érsekújvári pol; gárok kérését a po'zsonyi országgyűlés, s mint az ország kívánsá* gát terjesztette az uralkodó elé. Ferdinánd most már nem zár; kózhatott el a kérés teljesítése elől, s miután időközben a város újabb gyűjtéssel és kölcsönökkel a gimnázium alaptőkéjét olyan tekintélyes összegre növelte, hogy a gimnázium engedélyezése esetén annak fenntartása sem az államot, sem a tanulmányi és vallási alapot nem terheli meg, az 1840. áprilisában az országgyű; léshez küldött leiratában hozzájárult a kérés teljesítéséhez. A bécsi királyi kancellária jóvoltából azonban a hivatalos engedélyt csak 1842. március 19;én adták ki, akkor is csak a város egyre sűrűbb sürgetésére, s így a gimnázium csak 1842. októberében nyílhatott meg. A gimnázium engedélyezése a város polgársága körében nagy örömet keltett. Az október 2=án lefolyt megnyitó ünnepségen nemcsak a város apraja-nagyja, de az egész környék, sőt Nyitra vármegye és az ország több előkelősége is résztvett. A vendégek tiszteletére a felavatás után nagy díszebédet, délután pedig a vá; ros piacán táncmulatságot rendezett a város, amelynek fényét még az egész város ünnepélyes kivilágításával is emelték. A megnyitó ünnepségek után mindjárt meg is kezdődött a tanítás. Az érsekújvári gimnázium úgynevezett kis gimnázium, vagy algimnázium volt. Négy osztályból állott, s a tanítás latin nyelven folyt, de már a második tanév folyamán, 1844=ben az is; mert országgyűlési határozat értelmében, magyar lett a tanítás nyelve. A tanárok az Érsekújvárott rendházzal rendelkező Szent Ferencsrendiek köréből kerültek ki, akiknek tartományfőnökével a város szerződést kötött a tanítás ellátására. A tanítás, a mai elemi iskolai oktatáshoz hasonlóan, osztálytanítás volt, azaz min; den osztályt egy ferences atya oktatott, s vezetett rendszerint az első osztálytól egészen a negyedikig. így folyt a tanítás egészen 1851-ig. A Thun Leó osztrák köz; oktatásügyi minisztertől kidolgozott s 1850;ben kiadott Organi; sations-Entwurf azonban megszüntette az eddigi osztálytanítást, s a szaktanítást vezette be helyette. Az új tanterv bevezetése azt jelentette volna, hogy az érsekújvári gimnáziumban is több tanárt kellett volna alkalmazni. Ezt a nagyobb anyagi megterhelést azonban a város nem bírta volna elviselni, de a Szent Ferenc; rend sem rendelkezett annvi tanárral, hogy el tudta volna látni a gimnáziumban a tanítást. Ezért az 1830——51 =ik tanév befejezése