Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1939

Vas Károly: Nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója

5 csőzetét s I. Ferenc József király hadsegéde lett. E minden tekin? tetben nagyvonalú uralkodó mellett, aki hosszú életén át csak kettőt ismert: a kötelességet és felelősséget, a fiatal hadsegéd is megtanulta, hogy azért, amire vállalkozik, minden körülmények között, a legválságosabb pillanatban is, a pokol összes erői ellen is helyi álljon s az ügyet, amelyet képvisel, diadalra vigye. Az otrantói harc is jellemének erre a vonására vet igen élénk fényt s e jellemvonás ismeretében már értjük vállalkozásában a hősies? séget, küldetésében a sorsszerűséget. Mire számíthatott, kérdez? heti valaki? Fajának elnyomott erejére, államfenntartó képessé? gére, mindenekelőtt pedig a maga erejére, amelynek teljesítőké> pessége határait látta, azután számított akaratára, amely minden mást ismert, csak a fegyelmezetlenséget, befejezetlenséget, kap? kodást nem. Vállalkozott s vállalkozása óriási erőt kívánó méreteinek számbavevése után dolgozott. Abban a káoszban, ami akkor éle? tünk felett eluralkodott, amikor megbomlott az állam gépezeté? nek minden része, először minden alkotó munka előfeltételét, a rendet teremtette meg. Evégből gyökeréig kiirtotta a zülleszt tő és fertőző miazmák telepét, azután megteremtette a belső rend fennmaradásának biztosítékát, a trianoni lehetőségekhez mért nemzeti hadsereget. Aztán jöttek a szívós munkában telt évek: a megcsonkított, erőforrásaitól megfosztott ország gazda? sági életének megszervezése, új feladatokra képesítése, az állam? élet zavartalan továbbvitelét biztosító alkotmányjogi alkotások — se rengeteg teendő közben lovas alakja mögött állandóan ott ül a két nagy gond: a területi integritás visszaállítása és szegény nemzete nyomorúságban élő rétegeinek megsegítése, a nemzeti társadalom minden részében rejlő erő felfokozása és egységesítés se, hogy, ha az óra üt, újra erős nemzeti akarat tudjon a nagy cél érdekében cselekvésre lendülni. Mivel magyarosan szűkszavú és, különösen ha a maga érdé? meiről, munkájáról, gondjáról, fáradozásáról kellene nyilatkoz? nia, akkor igen zárkózott, senki sem tudja, hogy az ezeréves or? szághatárok visszaszerzése érdekében mennyi álmatlan éjszakája lehetett neki, a megcsonkított és vérevesztett ország kormányzó? jának addig, amíg a fiatalos lendületű Olaszország barátságát és szövetségét, majd az erőit szinte a végletekig megfeszítő Német? ország szolidaritását meg tudta nemzetének szerezni! A nemzetek egymásközti viszonyát mindenkor az ügyesen összehangolt érde? kek, nem pedig a rokonszenv irányítja. Gyenge és magatehetet? len szövetségesre senkinek sincs szüksége. Ha tehát a mi akkori gyenge nemzetünkkel az említett országok szövetségre léptek, annak egyetlen oka az a felismerés, hogy Horthy Miklós kor? mányzása alatt a magyar nemzet hamarosan meg tud felelni an? nak a történelmi feladatnak, amelyet különleges fajisága és föld? rajzi helyzete számára parancsolóan előír. Kormányzó urunk ere? jére és páratlan politikai éleslátására volt szükség ahhoz, hogy