Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1939
Major József: Pázmány Péter Érsekújvárott
16 ban, azt a szép egyemeletes székház felépítése is bizonyítja. Ennek a székháznak az építése a Szent Ferenc«rendi templom és kolostor építésével egyidőben történhetett, amint arról több gazdasági utasítás is tanúskodik. Az érseki udvarház földszintjén minden valószínűség szerint az érseki birtok gazdatisztjének, ud« varbírájának és más hivatalnokának volt lakása, valamint külön* féle gazdasági épületek, kamrák, magtárak, istállók lehettek, míg az emeletet az érsek a maga, valamint kísérete számára foglalta le. Az emelet balszárnyán egy kis kápolna is volt, ahol az érsek a szentmisén kívüli ájtatosságait szokta végezni. 3 Érdekes itt megemlíteni, hogy ebben az érseki udvarházban tartotta Esztergom vármegye Esztergom városának és várának török kézre jutása után (1605. okt. 3.) megyei közgyűléseit és irattárát is sokáig itt őrizték. Ezt különösen azért fontos külön kiemelni, mert Esztergom vármegye főispánja ebben az időben az esztergomi érsek volt, így tehát Pázmány is viselte ezt a mél« tóságot. Ebből viszont az következik, hogy maga is részt vehe« tett a vármegye ezen közgyűlésein, vagy más tanácskozásain, s ez alkalommal szintén Érsekújvárott kellett hosszabb«rövidebb ideig tartózkodnia. Sajnos azonban, a vármegyei közgyűlések jegyző« könyvei csak 1638«tól kezdődőleg, tehát a Pázmány halála utáni időkből maradtak fenn, így tehát innét sem nyerhetünk semmi forrást és támaszpontot Pázmány érsekújvári tartózkodására vonatkozólag. 4 Ezek után kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy teljes határozottsággal és biztonsággal Pázmánynak csak két érsek« újvári látogatását tudjuk megrajzolni. De ki kell emelnünk, hogy Pázmány azért jónéhányszor tartózkodott Érsekújvárott. Mivel azonban ezek a látogatások vagy nagyon rövid ideig tartottak, vagy pedig több alkalommal Pázmány éppenhogy csak meg« pihent Üjvárott és már is tovább ment, nincs róluk semmi adat és feljegyzés, tehát nem is tudunk róluk írni. Pázmány Péter első itteni látogatását a Szent Ferenc«rendi zárda és templom felszentelésével hozhatjuk kapcsolatba. A zár« da építését tulajdonképpen már 1626«ban megkezdte. Ekkor bíz* ta meg Végh Ferenc akkori Szent Ferenc«rendi tartományfőnö« köt, hogy tegye le a zárda és a templom alapkövét. 5 Az alapkő« letételtől kezdve aztán egészen a templom és kolostor felépíté« séig Pázmány maga gondoskodott és intézkedett az építéshez szükséges anyagok beszerzéséről és Újvárba szállításáról, vala« mint a kolostor berendezéséről. Így például 1627. ápr. 10«én Szalai Tamás újvári udvarbírónak adott gazdasági utasításában többek között azt írja hogy jegyezze fel pontosan, milyen fa és vas« anyag, szeg, pléh, mennyi zsindely, léc, deszka és gerenda kell még a templom felépítéséhez. Ápr. 17«én pedig palánki udvar« bíráját, Fegyverneki Jánost, utasítja, hogy pontos lajstromot ál« lítson össze az Újvárba küldendő vasszerszámokról. Végül az 1631. jún. 29=én kelt levelében arról számol be a bécsi Pazmaneum 3. Az udvarház részletes leírása Thain id. művében 87—88. old. 4. Esztergom vármegye monográfiája 356. old. 5. Karácsony ti. m., I. 169.
