Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1939
Major József: Pázmány Péter Érsekújvárott
17 igazgatójának, hogy az érsekújvári zárda számára minden szük? séges könyvről gondoskodott. 6 A zárda és templom építése azonban nagyon lassan haladt. Az akkori háborús időkben, amikor két oldalról is veszély fenye? gette a várat, ez nem is csoda. 1629?ben azonban már mégis any? nyira készen állott a kolostor egy része, hogy abba három atya egy elöljáróval beköltözhetett. 7 Végül 1631 ?ben az építkezés teb jesen befejeződött és sor kerülhetett a felszentelésre s a többi ferencrendi atya ünnepélyes bevonulására. A felszentelés nagy fénnyel és pompával ment végbe. Páz? mány nagyon sok előkelő egyházi és világi vendéget hívott meg, amint arról néhány fennmaradt adat tanúskodik. így például is? merjük a szerémi püspök meghívást köszönő levelét, amelyben biztosan ígéri, hogy elmegy a felszentelésre. 8 Ez a felszentelés 1631. május 24?én történt meg, s azt maga Pázmány végezte fé? nyes papi segédlettel." A felszentelés alkalmával Pázmány körülbelül 8—10 napig tartózkodott Érsekújvárott. Szükségessé tették ezt a hosszabb ott?tartózkodást az ünnepségek előkészületei, a nagyszámban összesereglett előkelő vendégek fogadása, valamint a felszentelés utáni megbeszélések, tárgyalások, mert Pázmány bizonyára fel? használta az alkalmat, hogy a Magyarország minden vidékéről összegyűlt egyházfőkkel megtárgyalja a katolikus Egyház felmerült időszerű kérdéseit. Május végén hagyta el Pázmány Érsekújvárt, mert 30?án már Tardoskeddről ír levelet gróf Pálffy István főkapitánynak, hogy nem fogadhatja el megtisztelő vendéglátó meghívását, és inkább csak saját házában száll meg Pozsonyban. 1 0 Körülbelül másfél év múlva jött újra Pázmány hosszabb idő? re Érsekújvárra. 1632. szeptember végén, vagy október l?én indult ezen több mint három hónapig tartó érsekújvári tartózkodást bevezető útjára, mert október l?én, Érsekújvár felé utaztában, rövid időre megpihen Tardoskedden s innét két levelet is ír Ró? 6. Hanuy id. műve: I. 286. és 587., 502., valamint II. 199. old. Franki i. m. II. 437. old. 7. Karácsony id. helyen. 8. Franki i. m. II. 398. old. 3. sz. jegyzet. 9. A felszentelésről: Franki i. m. II. 398—99., Fraknói i. m. 193., Haiczi i. m. 103. old. — Jellemző Pázmányra 'az alapítólevél (közölve Hanuy i. m. II. 192—3. otld. 1631. jún. 23-ról keltezve) néhány kitétele. A templom és kolostor alapításánál az a szándék vezette, hogy ezzel »előmozdítsa az Isten iránti tiszteletet és engedelmességet és <ai /katolikus Egyház gyakorlásának miinél szélesebb körben való elterjesztését propagálja«. Az alapításnál a Szent Feirenc iránt érzett mély tisztelet és csodálat vezette, Mikinek ünnepén látta meg a napvilágot«, (okt. 4-én született Pázmány). Az alapítólevél további részéiben pedig ezt írja: »... biztosiam reméljük, hogy Szt. Ferenc érdemei és közbenjárása által a kolostor lakóinak imái hathatós Istent segélyben fogják részesíteni a:z újvári véghelyet, nemcsak a kereszténység esküdt ellenségei, a törökök ellen, hanem azokkal szemben is. akik szerencsétlen tévelygésekbe esve a keresztény név a'Jaitt hamis tanokhoz, csatlakoztak*. 10. Hanuy II. 188., Frankj III. 372., Fraknói i. m. 269. old. 2. sz. jegyz.t.
