Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938

Szavak, szótagok, hangok. A hangokat betűkkel írjuk le. (Bontsunk részeire tgy-két mondatot!) Tehát: DARVAK, DAR - VAK, D - A - R - V - A - K. Összefoglalás; Mi a beszed? Gondolat — fogalom — beszélőszervek működése — Iiangoki — szótagok — szavak — mondatok. Házi munka: írjuk le szótagolva a János vitéz 1-2 versszakát! & % % A számonkérési óra helyesírási gyakorlata: A s z ó e 1 e m z ő í r á s. — A dolgozatokban leggyakrabban előforduló hibák javítása. — (Mennyország, tősgyökeres, jegygyűrű, bíztat, költség, hazudtol adtam, dobszó, adsz stb.) b., A magyar hangok. Előkészítés: a) Megfigyeltétek-e már azt, hogy mi történik akkor, amikor beszélünk? ') A gyerekek: Hangokat képezünk. Jól van, de hogyan? Figyeljetek csak rám. Hangokat fogok képezni. (egy­egy szót lassan, hangokra bontva próbálok elmondani.) B-e-j-ö-t-t-e-m a-z o-s-z-t-á-l-y-b-a. Tárgyalás: Észreveszitek-e, hogy pereg néha a nyelvünk, ide-oda ugrál az egész szánk, csak úgy munkálkodik nyelvünk, ajkunk, gégénk, orrunk. Hát ezek mind szerepet játszanak a hangok képzésénél. (Mutassuk be pld. a „p"-hang képzését.) (Nagyon sok hasznát vehetjük itt is Hegedűs Gyula: A beszéd művészete c. könyvének, 27.—49. 1. Meg kell tanítani a gyerekeket a helyes magyar hangképzésre isi — Harcoljunk a hibásan beszélők megjavításáért! Milyen hangjaink is vannak? Mit szokott mondani az orvos bácsi, ha fájó torkodat akarja megvizsgálni? Nyissa ki a száját és mondja: áááá . . . Csináljuk meg mi is: áááá . . . Mit vesztek észre ennél a hangnál? A levegő megakad-e valamiben? Nem! A levegő akadály­talanul jön szánkon keresztül. Azok a hangok, amelyeket így képezünk: magán­hangzó k. Képezzétek ezeket a hangokat: b, p, t, . . . Itt már a levegő nem jön akadály­talanul. Beleütközik ajkunkba stb. Az ilyen hangok mássalhangzók. Soroljuk fel a magán- és mássalhangzókat! Hogyan használjuk fel a hangokat beszédünkben? — E-M-B-E-R-E-K. A magánhangzókat és mássalhangzókat váltogatjuk. Érted-e ezt a hangkapcsolatol? a - a - a. — Nem. — Hát így? a - k - a - r - a -1. Tehát a szavak értelmét a mássalhangzók adják meg! 1>) Ismersz ilyen magyar szavakat? embor, ablek, óre? Nem. Helyesen: ember, ablak, óra... Tehát a magyar szóban csak csupa mély, vagy csupa magas magánhangzók vannak! (Hát az i, e, é?) A hangrend törvénye ez! !) Hogyan beszél a magyar ember? Általában nem kedveli a magyar ember a szószaporítást, meggondoltan, nyugodtan beszél, jól „megrágja" a szót. — (V. ö. Árpád és a gót követ c. magyar anekdotát! Felolvashatunk egy-két jellemző részt pl. Móricz, Móra, Gárdonyi vagy Tömörkényi írásaiból.) 19

Next

/
Thumbnails
Contents