Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938

2. Majd meg leszünk valahogy. Hogyan leszünk? Valahogy. Határozó­szóval kifejezett m ó d li a t á ro z ó. b., Ok és célhatározó. Előkészítés. Miért nem voltál tegnap iskolában Lajos? — Beteg voltam. Foglaljuk mondatba ezt: (Tábla!) Lajos betegsége miatt nem jött iskolába. Tárgyalás: Mi volt az oka tehát annak, hogy Lajos nem jött iskolába? Beteg volt. Ho­gyan fejeztük ezt ki? Betegsége miatt nem jött. Hogy kérdezzük azt a mondatrészt? Miért nem jött? Mi okból nem jött? Ennek a mondatrésznek mi a neve? Mit is határozott meg? A cselekvés okát. Neve okhatározó! c., A szünetben úgy láttam, hogy Miklós beszélni akart velem? De sajnos nem volt időm. Most megmondhatod, Miért, mi célból, mi végett kerestél engem? Jól gondold meg, mert felfogjuk írni a táblára is. (Tábla!) Tanácsért akartam a tanár úrhoz menni. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy tanácskérés végett jöttél volna. Egyszóval jelölted a cselekvés célját. Milyen határozók ezek? Célhatározók. Hogyan lehetne még kifejezni? „Összejöttek borfecsélni" Mi célból jöttek össze? Itt a célhatározó fő­névi igenévvel van kifejezve. Vegyünk elő egy tárgyalt olvasmányt és keressünk benne mód, ok és c é 1­határozóka t. összefoglalás: Mi a módhatározó? Mik a kérdései? Hogyan? Mi módon? Mi külömbség van az ok és célhatározók között? Miért helytelen az ilyen mondai: Gyógyítha­tatlan betegsége végett megölte magát.!? Házi munka: Keressünk mód, ok és cél határozókat eddigi olvasmányainkban. Helyesírás: 1., Az igekötők helyesírása. (Sokan nem tudják az igekötők helyesírását. Ala­posan be kell gyakorolni!) 2., A szomszédom helyesírása. (A tanulók minden héten átvicsgálják egymás füzetét, — a helyesírási hibákat kiírják és egy nyelvtan órán megtárgyaljuk azokat. Nyelvtisztitás VI.: nyelvhelyesség: -miatt, -végett, -ért. Az okhatározó névutója: miatt, a célhatározóé: végett. Helytelen: A tanuló betegség végett nem jött iskolába, (betegség miatt.) Az üzlet nem halál eset végett, hanem miatt van zárva. 2., A tiszta magyar beszéd. (Hol beszélnek jól magyarul? — Egy régi vers szerint: „Túl a Tiszán iszik magyar korsóbúl^ — Jó paprikás húst is eszik bog­rácsbúi, Tiszántúl, — Ugyan bizony helyesen van magyarul? — Bográcsbúi. — Túl a Dunán iszik magyar glászlibúl, — A roszgrádlit is megeszi 32

Next

/
Thumbnails
Contents