Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938

tárgyon kívül már egy új mondatrészt is találtatok. Mik is voltak a kérdéseink? Mikor?, Hol?, Miért?, Hogyan? Az új mondatrész, mit is fejezett ki? Helyesebben, mit határozott meg? ma ... időt, a kert alján ... helyet, stb. Ennek az új mondatrésznek mi a neve? Határozó. Különféle körülményt határoz meg (helyet, időt. célt, állapotot stb.) De hogyan is határozza meg ez az új mondatrész a különféle körülményt? Eredj csak ki a táblához. Zoltán! — Foglald mondatba, mit csinál Miklós! Miklós a padban ül. Hol ül? A padban. Itt mivel van kifejezve a helyhatározó? Kagos főnévvel! Álljon fel az egcsz osztálj'! Hát ezt, hogyan foglalod írásba László? Hol áll az osztály? Az osztály a padok mellett áll. Itt a határozó névutós főnévvel van kifejezve. Hol van a szék? A szék itt van. Itt a határozó határozószóval van kifejezve! összefoglalás: Hogyan fejezhetjük ki a körülményt? A körülményt (helyet, időt, célt, állapotot stb.) kifejezhetjük raggal, illetőleg ragos szóval névutós szóval és határozó szóval. Jegyzet: Vegyünk elő egy olvasmányt, keressünk határozókat. Hogyan vannak kifejezve? Házi munka: írjunk öt. különféle határozókkal bővített mondatot * * * A begyakorlás helyesírási gyakorlata: Az egybeírás és különírás esetei. I. Egybeírjuk a szavakat, ha egységes szónak érezzük. Ilyenek: a birtokos összetételű főnevek, (hadnagy, háznagy, igazmondás, jegykiadás, Űrnapja, bűnbánat, magaviselet, stb. II. A Ii e 1 y Ii a t á r o z ó k. Elökésiités: Hallottatok már karaván cigányokról? Senki sem tudja hová valók, honnan jöttek? Gárdonyi Géza, akiről már olyan sokat beszéltem nektek, írt ezekről a cigányokról is Ö mondja, hogy a cigányok csupán két helyről szoktak jönni: onnan vagy amonnan, és hogy hová valók?, hát mindenhová. A kisbíró szokta tőlük a faluvégeken megkérdezni: Honnan jöttök? Hová valók vagytok? Tárgyalás: Ti már tudjátok, hogy milyen mondatrésszel fejeznék ki azt a helyet, ahol laknak? Határozóval. De milyen határozóval? A hely meghatározásáról van szó. Hely határozóval! Az onnan, amonnan, mindenhová, szavak is helyet határoznak meg. Ezek helyhatároző szavak. Hát azt a versel ismeritek-e, amelyikben a daloló azon kesereg, hogy nemtalálja azt a helyet, ahol a hű leány terem? A gyerekek kórusban mondják: Káka tövén költ a ruca. Talán el is tudnátok dalolni? Halljuk! (Míg a gyerekek dalolnak, a szöveget leírom a táblára!) (Tábla!) „Káka tövén költ a ruca Jó földben terem a búza De ahol a hű lány terem Azt a helyet nem ismerem Sehol-sem . . . 29