Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1938
Elemezzük csak ezt a szép népdalt 1 Az állítmány t, alanyt megtalálva, így folytatjuk az elemzést: Hol költ a ruca? Káka tövén. — Hol terem a búza? Jó földben. Milyen határozók ezek? Helyhatározók. Milyen kérdéssel kerestük? Hogyan vannak itt kifejezve az egyes helyhatározók? Vegyük elő a múlt órán tárgyalt olvasmányunkat és keressünk olyan mondatokat, amelyekben helyhatározók fordulnak elő! Ki tudna mondani helyhatározókat, külön határozó szóval, raggal, és névutóval kifejezve? a (gyerekek keresik mondataikat, addig én a táblára rajzolok egy rubrikát.) A gyerekek mondatait a megfelelő rubrikába írom bele: összefoglalás: Mit határoz meg a helyhatározó? A cselekvés helyét. Mik a kérdései? Hol? Honnan?, Hová?, Merre?, Meddig?... Mivel fejezhető ki a helyhatározó? Ragos névszóval, névutós névszóval és határozószóval. Megjegyzés: Szeget ütött a fejébe. Szemére vetette hálátlanságát. A fejébe, szemére helyhatározónak látszik, de nem igazi helyeket jelölnek. Nevük: képes helyhatározók! Házi munka: Írjuk ki a helyhatározókat a mult órán olvasott olvasmányunkból. * * * Számonkérés alatt helyesírás: Egybeírás és kiilönírás (II.) 2. Egybe írjuk az összetett mellékneveket: jéghideg, tündérszép, hófehér, galambősz, koromfekete, sárgásvörös, jófajta, városbeli, különféle, fehérnemű, nagyszerű stb. Nyelvtiszlítás: IV.: Élelem, — élelmezés. Felolvasom Simonyi: Magyar nyelv c. könyvéből a következő részt: A háziasszony így szól néha a szolgálónak: „Kata, hozzon húst auflágnak, meg valami csuszpájznak valót. A marhahús szaftos legyen; hogy mi legyen a szósz, majd meglátjuk. Villásreggelire lesz virsli szaftban. A spajzban vagy a kaszniban vagy a kredencben akad még száraz kifli, egyrésze jó lesz prézlinek, másikrésze smarninak. A spórherdben idején legyen tűz, hogy a verni jól kifüljön. Ebéd után pucolja meg az eszeajgot^ aztán kivisszük a gyereket a ringispilbe stb. stb." — (82 lap!) Hogyan mondjuk ezt most már magyarul?! III. Az idő határozó. Előkészítés. Beszélgetünk egy kicsit az időjárásról. — Milyen idő van ma gyerekek? Ma szép, napos idő van Reggel is ilyen szép idő volt? Nem! — Reggel nagyon ködös volt. Milyen időt szeretnétek holnapra? Szép időt. Holnapra talán egészen szép idő lesz. Elemezzük csak ezekel a mondatokat! Tárgyalás: Mikor van szép idő? Ma, Mikor volt köd? Reggel. Mikorra lesz szép idő? Holnapra. Ezek a szavak: ma, reggel, holnapra, milyen körülményt fejeznek ki? Időt! Mit határoznak meg? időt határoznak meg. Nevük időhatározók. Hogyan vannak itt kifejezve az időhatározók? Idő határozószóval. írjuk fel most ezeket a mondatokat: Nyolc órakor jöttem iskolába. — Egy óra után haza fogunk menni. 30