Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1908

Az intézet részvényesei, igazgatósága fejedelmi alapítványukkal örök hálára kötelezték iskolánkat; mert módot nyújtottak arra, hogy uj otthonunkban, hová nemsokára beköltözünk, ujult erővel munkálva az ifjúság javán, a törekvő, derék ifjakat megjutalmazhassuk.

Fogadják ez utón is intézetünk nevében mélyen érzett köszönetemet.

Tiz éves találkozó. 1898-ban volt intézetünkben

az első érettségi vizsgálat, 1908-ban az első tiz éves találkozó.

Megállapodásunkhoz képest az ország különböző részeiből szép számmal jöttek össze a volt növendékek. Összejöttek, hogy azon a helyen, honnan tiz évvel előzőleg oly sok reménnyel távoztak, visszaidézzék lelkűkben tanuló éveik kedves emlékeit s elmondják egymásnak, hogy reményeikből mennyit váltott be az élet.

Ünnepe volt ez a találkozás intézetünknek, mint a hogy ünnepe lesz a folyó évben történendő tízéves találkozó is.

Fontos dátumok ezek egy intézet életében s megérdemlik, hogy egész röviden szóljak fontosságukról.

Amely kapcsolat csak kényszer eredménye, az a kényszer megszűntével rendesen megszűnik. Pusztán hatalom és erő tehát nagyon problematikus értékű és életű kapcsolatokat tudnak létrehozni. Értékes és nem múló életű kapcsolatok csak a kölcsönös megbecsülés, s az ezekből természetszerűleg folyó ragaszkodás s szeretet talajából szoktak fakadni.

Hogy ilyen értékes kapcsolat létrehozása minden egyébtől eltekintve kötelessége, sőt innen-onnan érdeke is az iskolának, azt bővebben magyarázni fölösleges. Amely iskola nem igy cselekszik, az nincs teljesen tisztában feladatával. Nincs tisztában, mert azt a űrt, mely az iskolát az élettől elválasztja s melyet igen sokan kizárólag az iskola rovására szeretnek Írni, nem iparkodik legalább a hatalmában álló ezközökkel némileg kisebbé tenni. Szerény véleményem szerint azok a nem épen hálás megemlékezések újabb időben az iskoláról s

13 —