Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1904

I. A főnévi igenév

hogy-os mellékmondat áll Pl. Arcom elborulni látod I. 192. Hallgassuk egymást búgni I. 42. Érzem lobogni szellemét I. 469. Még egy-két hasonló jelentésű ige mellett is előfordul e szerkezet. Pl. Nézem a világot elfolyni felettem II. 231. Kivehette dörgeni a vezért III. 442. Kit hajolni tapasztalt II. 352. Édes bosszút hitt a halálban rejleni III. 469. Nem hagyá pihenni Pétert az igazság I. 360. Engedi azt ki lő vélni III. 18 3.) A főnévi igenév mint alany. A főnévi igenévnek alanyként való szereplése az eredeti jelentésből az állitmány-kiegészitői használat révén fejlődött ki. Kifejlődéséhez nagyban hozzájárult a főnévi igenévnek személytelen mondatokban való alkalmazása. Itt ugyanis az alany ingadozó volt, és szerepét hamarosan a főnévi igenév vette magára. Eléggé bizonyítják ezt a következő példák : Az ember képes egy nap alatt odaérni. Egy nap alatt oda lehet érni. Kénytelen v. kényszerül elmenni. El kell menni. Az egyik fajta főnévi igenév még véghatározó, a másik már személytelen mondat alanya. Használatos alanyul a főnévi igenév először olyan kifejezésekben, melyek van ige s állitmányi névszóból állanak. E névszó a főnévi igenévtől kifejezett cselekvés alanyának testi, lelki érzése, tulajdonsága, dolga, kötelessége .... A főnévi igenév alanyának személyét vagy az állitmánykiegészitő névszón vagy magán a főnévi igenéven jelöljük meg. Sokszor azonban általánosságban beszélünk. Pl. Szándéka a királynét megkérni, Visegrádra menni elibe járulni IV., 2., 30 ; Egymást szeretni nem szabad I., 118. Olykor a mellékneveket pótló határozó mellett is állhat alanyul a főnévi igenév. Pl. Hamar volna lehullnod I; 178. Azonban nemcsak főnevek és melléknevek mellett áll alanyul a főnévi igenév, hanem a személytelen igei kifejezések, mint a tetszik az ellentétes fáj, azonkívül — 13 —