Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1904

I. A főnévi igenév

Tárgyként áll meg a főnévi igenév egyes kifejezésekben a kap és kér mellett, bár a főnévi igenév e szerepe eltolódás eredménye, a főnévi igenév tkp. csak véghatározó. Pl. Lovak enni kapnak II. 189. Nem kértem innya tőled Arist III. 99. Az akar igével rokon jelentésű elhatározást, szándékot jelentő igék mellett is előfordul a főnévi igenév mint tárgy. Pl. Elszántam férjemül fogadni II. 453. De nemcsak ezek, hanem a megfelelő műveltető igék mellett is tárgyul áll a főnévi igenév ; a rendelést, meghagyást, javallást, tanácsolást, s az ellentétes tiltást jelentők mellett.*) Ezek mellett már nem ugyanaz az alanya a vezérigének, mint a főnévi igenévnek, hanem a főnévi igenév alanya részes tárgy lesz a főmöndatban (dativus cum infinitivo); személyét a főnévi igenéven vagy a tárgyán személyraggal meg is jelölhetjük. Pl. Védned rendeli Arist. I. 70. Rendeli versünk irogatni III. 32. Hasonló szerkezetű ad, hagy, enged igék mellett szintén tárgyként áll a főnévi igenév. Pl. Isten ne adja tanulnod tenmagad kárán II. 224. Hagyj epednem I. 202. Engedi Gyöngyvérnek borítani csókkal II. 285. A valakinek valami cselekvést engedni, rendelni stb. szerkezethez hasonló a valakire valamit rábízni; ez ige mellett szintén tárgyként áll a főnévi igenév: Pl. Ezt őrzeni zsoldosira bizza IV. 2. 116. Az accusativus cum infinitivo szerkezet. Az emiitett hagy, enged jelentésű igéknek a valakinek vaiamit rendel stb. szerkezetén kivül van másik szerkezetük is : valakit vagy valamit rendelni valamire. Ezekben az esetekben azinflnitivus úgynev. objectum praedicativuma a főmondat tárgyának. S ez az obj. praedicativumként *) A tisztán parancsolást jelentő ige mellett azonban nem fordul elő a főnévi igencv, hanem hogy-os tárgyi mellékmondat; a magyar nyelv nem — mint a latin — a parancs tartalmát, hanem a felszólítást fejezi ki.