Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1894

végez, e kettő együttes működése által jönnek létre a barlangok, földalatti üregek, források, ásványvizek; de ezek működése okozza az ásványok és kőzetek elváltozását is. b.) A viz chemiai működése. A viz mechanikai hatása nem csak a felszínen alkotott kőzet rétegek képzésében, földrészek elrombolása s építésében nyilvánul, hanem behatol a föld rétegeibe is, hol ép úgy épít és rombol mint a felszínen. Ugyanis a légköri víznek egy része elpárolog, a másik a felszínen végzi nagy munkáját és egy harmadik része a földkéreg belsejébe különböző mélységre szivárog. A föld rétegei feloszlanak vizáteesztö (homok, kavics . . .) és vizáthatlan (agyag, szilárd közetek) rétegekre, vannak ugyan átmenetek, vagyis mig az egyi' réteg gyorsabban, addig a másik nehezen bocsátja át a vizet; de bizonyos idő leforgása alatt mindegyik vesz magába jle. A föld alatt a viz szerep- és munka koré megváltozik, végez ugyan mechanikai munkát, de sokkal nagyobb kiterjedésben chemiait: felold bizonyos ásványokat, azokat elváltoztatja, egy-egy ásványból elvesz egy-egy . alkatrészt, a vissza maradt aztán egészen más összetétellel ;bir. A viz a föld alatt is bizonyos környékkel bír, mely a tájak földtani szerkezete szerint változó; a nehézség törvénye értelmében a föld alatt is mozog, iparkodik a legmélyebb helyet elfoglalni és ha mozgási akadályokba ütközik kénytelen megállapodni. Ezen módon keletkeznek a föld alatti folyók és tómedenczék. Ha a környezet geologiai viszonyai kedvezők, vagyis a viz a felülről ható nyomásnak engedve kitörheti a szilárd kérget, akkor származik a forrás és az idők hosszú folyása után, kiürült tómedencze barlangot vagy földalatti üreget hagy maga után. Ezek valának az ősember egykori lakhelyei, hol az Ursus spelaeus, Felis spelaea, Hyaena spelaea és más hatalmas ragadozókkal kellett a létérti küzdelmet megvivnia, — 16 —