Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1894

Hazánkban Haligocz, Porács, Ó-Ruzsin, Abaliget, Aggtelek stb. helyen találhatók ilyenek. Mi képen jöttek létre a tómedenczék és barlangok ? a viz chemiai és mechanikai együtt működése által. U. i. a földkéregbe hatolt viz már a levegőben szénsavat (Cü

a) szörpöl el, mely a föld kérgében ujabb mennyiséggel bővül és a nagy nyomás következtében ketted szénsavas vizzé változik, ennek különösen nagy oldó képessége van; ha már most az igy keletkezett oldat oly körülmények közé jut, hogy szénsaván túladhat, akkor a benne levő szilárd anyagok lerakódnak, (mésztufa, csepk ^képződés). Tehát a szilárd kéreg feloldódott s a lerakodás á.tal egy űrnek kellett vissza maradni. A viz chemi ' működése számos cserebomlást, oxydatiot éj redukcziot hoz létre, a kőzetek eredeti összetételét vagy szövet szerkezeté negváltóztatja. Ezen módon jönnek létre az ásványok gyönyörű kristályai, melyek a szikla repedések és üregeket betöltik, de az ipari tekintetben oly fontos érezek lerakódása is csak a viz chemia működéséből magyarázható. A budai hegyek nagy részét Dolomit [(Ca, Mg) C0

3] képezi, melyekben Pyrit (Fi S*,) található; e kettő a viz hatásának lévén kitéve, a Pyritből oxydatio folytán vasgálicz (Fe S0

4) keletkezik. A Dolomit és vasgálicz egymásra csere bomlással hat, a kénsav u. i. erősebb sav lévén a szénsavnál, emezt kiűzi és a Magnesiummal egyesülve Keserű sót (Mg S0

4) alko* .issza marad Syderit (Fe C0

3) és mészpát (Ca C0

3). A keserű só vizben oldódik. így keletkeztek a világhírű budai keserű só források, melyek számos szenvedő ember társunknak adtak enyhülést. A keserű só forrásokkoz hasonlóan keletkeznek a többi ásványvíz forrásaink mint: Bikszád, Luhi-Margit, Párád, Borszék, Herkules, Bártfa, Koritnyicza, Szliács, Pőstyén, Trencsén-Teplicz, Mehádia, Harkány stb. A szénsavas források legnagyobb mennyiségben vulkáni